hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Egyre népszerűbbek a tehenek nélkül, laboratóriumban előállított tejtermékek

A tejfogyasztás hatalmas környezeti terheléssel jár, miközben a laboratóriumi erjesztésből nyert tej szénlábnyoma a hagyományos tejtermelés 1,2 %-a.

Link másolása

hirdetés

A globális felmelegedés egyik fontos okának tartják az állattenyésztést, különösen a szarvasmarha-tartást, amely jelentős üvegház-hatású metángáz kibocsátásával jár. A marhahús és a tejtermékek azonban milliárdok mindennapi táplálékát jelentik.

Ezért kezdtek olyan laboratóriumi kísérletekbe, amelyek arra irányulnak, hogy „állati termékeket” állatok nélkül állítsanak elő.

A New Scientist Ryan Pandya biomérnök példáját említi, aki hét évvel ezelőtt, miután vegán lett, megpróbált szójából sikertelenül előállítani egyfajta krémsajtot. Napjainkban Perfect Day nevű cége az élelmiszer-forradalom élmezőnyében van. Tejet gyárt és ad el, de tehenei nincsenek.

„Farmja” egy bioreaktor, ebben olyan mikroorganizmusokat tenyészt, amelyek génmódosítás révén valóságos tejproteineket tartalmaznak. Már fagylaltot is tudnak készíteni.

A Perfect Day úgynevezett precíziós erjesztéssel dolgozik. A mikrobák általi erjesztés több ezer éves élelmiszer-technológia, gondoljuk csak a kenyérre, a sajtra, a sörre, a borra, vagy akár a savanyú káposztára, amelyeknek íze és állaga nagyban függ az élesztőgombák végtermékeitől és az ezekkel táplálkozó baktériumtól.

1990-ben ezeket a hagyományos módszereket kiegészítették egy új technológiával, amikor az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhivatal (FDA) engedélyezte a génmódosított kimozin, más néven tejoltó használatát sajtkészítésre. Ez az enzim megalvasztja a tejprotein kazeinjét, és ezt a fehérjét korábban kizárólag még szopós borjak gyomrából szerezték. Mivel az 1970-es évektől hiány lett belőle, a biotechnológiai cégek egymással versengve dolgoztak azon, hogy génmódosítással termeljenek tejoltót a baktériumokban vagy az élesztőgombákban. A Pfizer ért legelőször célba. Ma a felhasznált tejoltó 90%-át génmódosított mikroorganizmusok állítják elő. Ma is ez a technológia az alapja a precíziós erjesztésnek.

hirdetés

Nate Crosser, a zürichi Blue Horizon alternatív protein-inkubátort működtető cég igazgatója abból indul ki, hogy amit egy állat meg tud termelni, annak majdnem teljesen hű másolatát az ember is elő tudja erjesztéssel állítani. Számos cég fogott hozzá mindenféle állati termékek kifejlesztéséhez a tojásproteinektől a tenyésztett vagy növény alapú hús adalékanyagig, zsíroktól, kollagénektől a vérprotein hemáig. De a tej az igazi üzlet.

A legtöbb tejerjesztő cég inkább a tej protein-összetevőire fókuszál, mint az egész tejre. A Perfect Day például egy gombában termeli savóproteinjeit. Ez a protein jelenti a jelenleg Amerikában forgalomba lévő vegán fagylaltok tejkomponensét.

Ennek ára is már a megfizethető kategóriába tartozik. Azért is, mert az erjesztés ismert eljárás az élelmiszeriparban, és nem kell külön meggyőzni az engedélyezőket arról, hogy az így készült ételek alkalmasak emberi fogyasztásra. A Perfect Day is szinte azonnal megkapta 2020-ban az FDA engedélyét savóproteinjére.

Vannak, akik szerint ráadásul a tenyésztett tej egészségesebb lehet, mint a valódi, mivel antibiotikumok és hormonok nélkül készül, és kisebb a valószínűsége, hogy ételmérgezést okoz. Gyártható laktóz nélkül, amelyre sokan érzékenyek, tartalmazhat egészséges zsírokat és különböző tápanyagokkal is lehet erősíteni.

Más cégek sajtban utaznának: a német Formo kazeint és savót erjeszt, majd a hagyományos sajtkészítési módszereket alkalmaz, hogy ezekből mozzarellát és ricottát készítsenek. Az alapítóknak az a vágya, hogy az etikai és környezeti szempontból egyaránt káros állati termékeket „bűntelen” utánzatokkal helyettesítsék. Raffael Wohlgensinger vezérigazgató szerint ma a nyugati világban szinte korlátlan a tejtermékek iránti kereslet. Mindez fenntarthatatlan nyomással jár a környezetre, de sokan nem hajlandók lemondani a sajtról, ugyanakkor növényi sajtók nem igazán jók. Pizzasajtjuk prototípusát még az idén bemutatják Berlinben.

A sajtkészítés nagy kihívás, mert a sajtok karaktere az egész tejtől függ, nem csupán a proteinektől. Ez azt jelentené, hogy a tejzsírt kellene a precíziós módszerrel erjeszteni, amely egy összetett anyagcsere-folyamat terméke. Az ínyenc sajtok minőségét a földrajzi helynek, a növényzetnek és a klímának a tejre gyakorolt együttes hatása adja, nem beszélve a sajtgyártó egyéni ízléséről és tudásáról. Mindezt elég nehéz lenne egy bioreaktorban kreált tejjel lemásolni. Wohlgensinger úgy véli, hogy ezek a sajtok csupán a piac kis szeletét jelentik, és ha a precíziós erjesztéssel készült sajtok a tömegfogyasztásba bekerülnek, akkor már teljesítették küldetésüket. Milburn szerint lesznek ételsznobok, akiket sosem lehet meggyőzni, de nem ártana, ha ők is megvizsgálnák a lelkiismeretüket.

Az állatok jólléte a tejipar egyik nagy kérdése. A falusi idill gondosan őrzött idillje ellenére a tejgazdaságok rendszerint a végkimerülésig kizsákmányolják a tejelő teheneket, folyamatosan megtermékenyítik őket, elválasztják tőlük borjaikat, és megszabadulnak a felesleges fiatal bikáktól.

Ráadásul ott vannak a környezeti problémák: a FAO adatai szerint a tejipar önmagában felelős üvegház-hatású gázkibocsátásaink 4%-áért. Ugyanakkor a durhami Duke egyetem kutatói szerint a laboratóriumi erjesztésből nyert tej szénlábnyoma a hagyományos tejtermelés 1,2 %-a lenne.

Az így előállított iható tejért azonban még sokat kell küzdeni, nem is annyira a technológiai korlátok, hanem inkább a hagyományos tejipar lobbiereje miatt.

Ezzel együtt Zak Weston, a washingtoni székhelyű Good Food Institute nemzetközi non-profit szervezet egyik vezető szakértője szerint a precíziós erjesztéssel készült termékek sikere azon múlik, mint minden új élelmiszeré: az ízén, az árán, a hozzáférhetőségén és a kényelmén.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
Jeladós PET-palackot dobtak a Tiszába és a Bodrogba, térképen követheted a szemét útját
Az egyik műanyag palack hihetetlen tempóban halad a megáradt folyón.

Link másolása

hirdetés

"Az áradó Tiszából és Bodrogból kivételesen nem kivettünk, hanem bedobtunk valamit" - írja a Pet Kupa közösségi oldala.

A környezetvédők már régóta szerették volna megtudni, hogy merre haladnak, adott idő alatt mekkora távot képesek megtenni a palackok, illetve miben akadnak el (ha elakadnak).

Ezért szombaton a Tiszába Tivadarnál és a Bodrogba Felsőbereckinél is jeladós palackokat dobtak a Hulladékmentes Tisza projekt keretében.

Ezek útját te is nyomon követheted ITT.

Bejegyzésük szerint a tiszai hihetetlen tempóban halad, egy nap alatt Tivadartól Tokajig jutott már.

VIDEÓ: A palack útnak indításáról

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az évszázad végére már 180 évig is elélhetnek az emberek egy kutató szerint
A magas életkor azonban komoly hátrányokkal is együtt jár majd.
Fotó: Pexels/Pixabay - szmo.hu
2022. január 09.


Link másolása

hirdetés

2100-ra már akár 180 évig is elélhetnek az emberek a tudósok szerint - írja a Daily Star.

Léo Belzile, a kanadai HEC Montreal segédprofesszora szerint az évszázad végére megdőlhet a valaha élt legidősebb ember rekordja.

Ezt jelenleg Jeanne Calment, egy francia nő tartja, aki 1997-ben, 122 éves korában hunyt el. Jelenleg több mint egy tucat embert tartanak számon, akik 110 évesnél idősebbek.

Belzile szerint az emberi élettartamnak nincsen bizonyítható felső határa, és “tovább terjedhet, mint azt az eddig élt egyének élettartama alapján feltételezzük, vagy amit a jelenlegi orvosi technológia használatával megszoktunk.”

Ugyanakkor hozzátette, a minél hosszabb élettartamot hajszoló idősek nagy terhet róhatnak a társadalomra. Megnövekedhetnek például az ellátási költségek, hiszen az extrém időskor számos betegséget hoz magával.

hirdetés
Másfelől a nyugdíjrendszert és a szociális hálót is leterheli, ha minden eddiginél több idős ember támaszkodik majd rá, míg az aktív, adófizető polgárok száma csökken.

A Nemzetközi Hosszú Élet Adatbázis, ami nyomonköveti a legalább 110 éves korukig élő embereket, úgy találta, hogy 50 éves kor fölött egyre növekedik az elhalálozás kockázata, ám 80 éves kor körül jelentősen lecsökken. 110 éves korban már 50 százalék az esélye, hogy az illető a következő évben elhalálozik.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Alig téved az emberi agyhullámokban olvasni képes kínai robot
Idővel óriási lökést adhat az összeszerelésben érdekelt ipari vállalkozásoknak a kínai tudósok találmánya.

Link másolása

hirdetés

Futurisztikus robotot mutattak be Kínában, ami a tudósok szerint 96 százalékos pontossággal "olvas" az emberek gondolataiban - írja a Daily Star. A viselhető szerkezet elektródák beültetése nélkül képes érzékelni az agyhullámokat.

Az egyik kínai egyetemen fejlesztett "gondolatolvasó" robot egy fejfedőből áll, melyhez a karokhoz csatlakozó érzékelő kapcsolódik. Ezek küldik a jeleket a viselő karjára a végrehajtandó utasításokkal. A robot "szinte azonnal" képes követni az agyból induló parancsokat, ezért a technológia igazi áttörés lehet a jövőben.

Az egyik kínai tudományos folyóiratban publikált eredményekkel kapcsolatban a kutatás vezetője megjegyezte, hogy

a termékek összeszerelése terén fontos szerepet kaphatnak idővel ezek a robotok.

Dong Yuanfa hozzátette: a gondolatolvasó robotot már nagy sikerrel, több száz órán keresztül tesztelték is ebben a munkakörben.

hirdetés

Az eredmények pedig lenyűgözők, mivel a szerkezetek 70 százalékban hibátlanul követték a munkások utasításait, bár "nagyon kellett koncentrálniuk", hogy az agyhullámból kiinduló üzenetek olvashatók legyenek a robotoknak. A tudományos lap megjegyzi, további tesztekre lenne szükség annak megállapításához, hogy a technológia ténylegesen használható-e egy gyárban. Ennek elsősorban az az oka, hogy eddig minden próbaüzemet laboratóriumban végeztek.

Kína a közelmúltban jelentette ki, hogy az "okos gyártásban" világelsők szeretnének lenni. Ennek részeként pedig a kormány tervei alapján 2025-ig a robotikai innováció globális központjává válna az ország.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Hiánypótló „lejárati útmutatót” állított össze a Nébih
A csomagolt termékeken található lejárati dátum után is sokszor még mindig fogyasztható a termék, pazarlás lenne kidobni.

Link másolása

hirdetés

A lakosság, a kereskedelem és a karitatív szervezetek számára egyaránt hasznos lehet az a hiánypótló ajánlás, amit a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatósági határidejéről állított össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja - írták hivatalos oldalukon.

Fontos, hogy az ajánlott intervallumok kizárólag a minőségmegőrzési idővel ellátott, megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak. Továbbá minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, hogy valóban fogyasztható-e a termék.

A Nébih mindenkit bátorítani szeretne arra, hogy tegye meg ezt a kevés plusz ellenőrzést, hiszen még rengeteg étel megmenthető. Évente több tonna élelmiszer kerül a szemétbe, aminek nagy része még fogyasztásra alkalmas lenne.

A minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni. Elképzelhető, hogy egy-egy ilyen élelmiszer minősége már nem olyan, mint egy frissebb terméké. Viszont, ha bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást (íz, szín, szag, állag), a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható – tette hozzá a Nébih.

Egy doboz konzerv vagy egy üveg ásványvíz a lejárat után akár 1 évig is jó lehet még. A száraztészta, bontatlan szószok és az UHT tej pedig a dátum után még akár 9 hónap után is fogyasztható. A teljes diagram itt látható:

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: