Egy jól átgondolt felújítással akár 45-50%-os energiafogyasztási csökkentés is elérhető

Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója a Másfélfok sajtóklubjában beszélt arról, hogy a klímacélok teljesítéséhez elengedhetetlen a lakások „mélyfelújítása”.

Link másolása

Amikor a karbonsemlegesség eléréséről beszélünk, legtöbbször az ipar és a közlekedés okozta káros kibocsátásokra gondolunk. Holott az épületek, mindenek előtt lakóházaink fenntarthatósága legalább ennyire fontos tényező. Ezzel a témával foglalkozott a Másfélfok legutóbbi sajtóklubja, amelynek vendége Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezető igazgatója volt.

Vigh Péter, a Másfélfok projektmenedzsere bevezetőjében hangsúlyozta: energiahatékonyság nélkül sem itthon, sem világszerte nem teljesíthetők a klímacélok. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió 672 milliárd eurós helyreállítási és ellenállóképességi alapjának (RRF) 37%-át klímacélokra, zöld gazdaságra kell elkölteni és ezen belül is kiemelt a energiahatékonyság.

Irtózatos mennyiségű felhasználható forrás érkezik Magyarországra is, de egyelőre nem látjuk azokat a kormányzati eszközöket, célokat és politikákat, amelyek ennek az összegnek a helyes felhasználását vetítenék előre. Ehhez kapcsolódik, hogy a lakosság sem feltétlenül veszi figyelembe az energiahatékonysági szempontokat felújításkor.

Koritár Zsuzsanna éppen az épületek energiahatékonyságának témakörére koncentrálta előadását. Elmondta, hogy 2018-ban az európai épületállomány a végső energiafelhasználás 43%-át, a CO2-kibocsátás 40%-át tette ki.

A kontinens épületeinek mintegy negyede energetikai szempontból elavult, ugyanakkor várhatóan 85-90%-uk még 2050-ben, a klímasemlegesség kitűzött évében is használatban lesz. Jelenleg az épületfelújítási ráta 1% körül mozog, de a jelentős energiamegtakarítást eredményező mélyfelújítások aránya legfeljebb 0,2%. Pedig enélkül nem elérhető európai szinten a klímasemlegesség.

Éppen ezért kiemelkedő jelentőségű stratégiai célkitűzés lett az Unióban, tavaly külön terv készült erről Renovation Wave néven. Ebben konkrét célokat is megfogalmaznak: 2030-ig meg akarják duplázni az épületfelújítási rátát a mélyfelújítás irányában: az évtizeden belül 35 millió épület felújítása a cél. Erre is szolgálnak az RRF által biztosított források, amelynek egy része vissza nem térítendő támogatások, másik része pedig hitel formájában áll rendelkezésre – hangsúlyozta Koritár Zsuzsanna.

Ami Magyarországot illeti, nálunk a végső energiafelhasználás 40, a CO2-kibocsátás 36%-a származik az épületekből. A legnagyobb fogyasztó a lakossági szektor, 80%-ot a lakóházak fűtése teszi ki. Felújítási rátánk 3% körüli, viszonylag sok az energetikai jellegű felújítás, de a mélyfelújítások aránya nálunk is tartósan 1% alatt marad.

Egy épület energetikai korszerűsítésének három fő területe van: a hőszigetelés, a nyílászárók cseréje és a fűtés korszerűsítése. Mélyfelújításról akkor beszélünk, ha ezeket a rendszereket komplexen építjük és olyan beruházásokat végzünk, hogy a lehető legnagyobb energiafogyasztást tudjuk elérni – mondja a MEHI igazgatója.

A hazai háztartási fogyasztás a legmagasabbak között van az uniós országok között, de ez egyben azt is jelenti, hogy hatalmas potenciál van a mélyfelújításokban, akár 45-50%-os energiafogyasztási csökkentés is elérhető. Ez vonatkozik a zömmel az 1970-es években házgyári elemekből épült lakótelepekre, az úgynevezett "Kádár-kockákra" is.

Magyarországon jelenleg közel 4 millió lakás és családi ház van, ezeknek túlnyomó része, akárcsak uniós szintén, 2050-ben is állni fog. Ez azt jelenti, hogy ha most elkezdjük folyamatosan felújítani a lakóingatlanokat, évi 100 – 130 ezer felújítással kell számolnunk – mondta Koritár Zsuzsanna.

Az európai helyreállítási alappal, az RRF-fel kapcsolatban az igazgatónő emlékeztetett arra, hogy minden tagállamnak április 30-ig kell „egy helyreállítási és alkalmazkodási tervet” benyújtania az EU-bizottsághoz. A Magyarországnak jutó 6,3 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás és 9 milliárd eurós hitel 6,7%-át teszi ki az energetikai komponens, ez azonban nem tartalmazza az épületek energiahatékonyságának javítását.

A célkitűzések között van az energiaszektor dekarbonizálása megújuló forrásokkal, például lakossági napelemes beruházásokkal, elektromos fűtéssel, hálózatfejlesztéssel, az okos mérés elterjesztésével.

Ha azonban csak a dekarbonizálásra megyünk rá és nem foglalkozunk azzal, hogy az épületek kevesebb energiát fogyasszanak, nem spórolunk meg annyi energiát, amennyi a klímacéljaink eléréséhez szükséges.

Ahogy tegnap megírtuk, a MEHI 2020-ban lakossági felmérést készített az elmúlt 5 évben végzett és a következő 5 évben tervezett energiahatékonysági felújításokról. Kiderült, hogy az elmúlt 5 évben nagyobb számban történtek ilyen irányú beruházások, de ezek zömmel egyedi vagy részleges intézkedések voltak, és nem az energiahatékonyság volt a fő szempont, hanem inkább az állagjavítás, komfortnövelés. Éppen ezért az esetek többségében nem is történt energetikai tervezés, vagy ezzel kapcsolatos műszaki felmérés.

Elég nagy a felújítási hajlandóság a következő 5 évre is, de sajnos ugyanezen elgondolások, és nem a mélyfelújítások mentén. Ez azért baj, mert ha egy felújítás során nem a legnagyobb megtakarítási lehetőséget aknázzuk ki, gyakorlatilag évtizedekre „belakatoljuk” otthonainkba ezt a rosszabb energetikai állapotot („lock-in” hatás) – hangsúlyozta Koritár Zsuzsanna, aki szerint

ha a következő 5 év alatt 650 ezer lakás mélyfelújítása történne meg, azzal évi 7,5 PJ energiát és 420 ezer tonna CO2-t takarítanánk meg. Ezzel teljesíti tudnánk a 2030-as Európai Uniós vállalásainkat.

Tehát ki kell használni a soha vissza nem térő lehetőséget és az állam is jól jár vele – mondta.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk



Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk