KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Egy alapítvány, amelynek köszönhetően lassan újra otthonra lelnek erdeinkben a farkasok és hiúzok

A WWF Magyarországnak köszönhetően lassan újra otthonra találnak erdeinkben a korábban kipusztult nagyragadozók. És azt tudtad, hogy segítségükkel menekült meg az 1000 hektáros Csarna-völgy a fakitermeléstől? Most egy picit te is tehetsz természeti kincseink védelméért!

Link másolása

Ha ma körülnézünk a Földön, sajnos már nem azt a sokszínű édent látjuk, ami akár csak pár évtizeddel korábban létezett. A XX. század közepe óta az emberi tevékenység mértéke exponenciálisan nő, a természet, és vele minden erőforrás, amit az emberek számára biztosít, egyre nagyobb veszélybe kerül, miközben a gerinces állatfajok populációi 1970 óta 58%-al csökkentek.

Ma már a bolygó számos pontján az emberek is a pusztuló természet áldozatává válnak. A helyzet drámai, de ha összefogunk, együtt változtathatunk!Grey wolf (Canis lupus) next to small conifer, Tver Oblast, Russia, March 2008 Fotó: Sergey Gorshkov

Ismerd meg a WWF Magyarországot

A természetvédő szervezet munkája során a hazai vizesélőhelyek, természetes erdőségek és erdei élőhelyek megőrzése mellett a természetközeli erdőgazdálkodás, a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés népszerűsítésén is dolgozik. Emellett kiemelt figyelmet fordít az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére, és a környezettudatos szemlélet minél szélesebb körű elterjesztésére.

Szorosan együttműködnek a nemzeti parkokkal, természetvédelmi hatóságokkal, civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel, az üzleti élet képviselőivel, valamint a helyi lakossággal.

A WWF Magyarország

Mióta?

A Természetvédelmi Világalapot, vagyis a WWF-et 1961-ben alapította a kor néhány kiemelkedő természetvédelmi szakembere, köztük Luc Hoffman, svájci zoológus, vagy Sir Peter Scott, a híres brit sarkkutató fia. Magyarországi alapítványuk bejegyzése 1995-ben történt meg, azóta önálló civil szervezetként működünk.

Miért?

A WWF küldetése egy olyan jövő megteremtése, amelyben az emberiség és a természet harmóniában él egymással. Céljuk a biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések csökkentése, a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használatának elősegítése és a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése.

Hogyan?

Az élővilág sokféleségének megőrzését és természeti kincseink védelmét az élőhelyek és a veszélyeztetett fajok védelmét célzó projektjeik segítségével érik el. Ilyen például a Csarna-völgy megóvása, a dunai Szabadság-sziget helyreállítása, a tiszatarjáni fenntartható területhasználati mintaprojektjük, a Nagykőrösi Pusztai Tölgyesek megmentése vagy a barcsi Ó-Dráva rehabilitációja.

A WWF Magyarország régóta védi a magyar erdőket. 2009-ben elérték, hogy az új erdőtörvényben az állami erdők egy részében kötelezően természetközeli és fenntartható gazdálkodási – azaz fakitermelési – üzemmódokat kell alkalmazni. Részt vettek kisebb "vadonok" kialakításában, például a Budai-hegységben a Tündérhegyi, a Balaton mellett pedig a Kopaszok erdőrezervátum kialakításában. 2012-ben sikeresen szálltak síkra Magyarország legnagyobb háborítatlan, fokozottan védett erdeje, a kb. 1000 hektáros Csarna-völgy védelméért, ahol végül nem indulhatott meg a fakitermelés.

Különféle élőhelyek rehabilitációjába az évek során szintén sok munkát fektettek. 2013 végén zárult eddigi legnagyobb projektjük, a Duna-menti Szabadság-sziget helyreállítása. Az ötéves program során megtisztították a Mohács melletti sziget mellékágát a lerakódott iszaptól, így újra elérhetővé vált a halak ívásához nélkülözhetetlen homok- és kavicsréteg.wwf_ado1_post_05_

Olyan őshonos halfajok, mint a lápi póc vagy a magyar bucó újra birtokba vehették a vizeket. 2007 óta zajlik a Tiszatarjáni élőhely-rehabilitációs projektjük. A Tisza mellékágánál található vizesélőhelyen az agresszíven terjedő gyalogakác kiszorította az őshonos növényfajokat, gyakorlatilag lakhatatlanná téve a területet az állatok számára.

A helyi önkormányzattal közösen megtisztították a területet a gyalogakáctól, energiaültetvényeket telepítettek, hogy bőségesen elláthassák energiával a falut, és munkahelyeket teremtsenek. A terület fennmaradó részét visszakapta a természet, az ártéri területen kedvükre legelhetnek a WWF Magyarország saját vízibivalyai és szürke marhái.wwf_ado1_post_003

A szervezet 2003 óta foglalkozik intenzíven a hazánkból korábban kipusztult, mára lassan visszatérő nagyragadozókkal, a farkassal és a hiúzzal. Elsősorban a lakossági tájékoztatásban és a tudományos kutatások támogatásában vállalnak szerepet. Hét éve futó Hiúzvédelmi Programjuk célja az ismeretterjesztés mellett az állatok élőhelyeinek védelme.

Távlati céljuk a hiúzok rádiótelemetriás eszközökkel történő nyomon követése, ezáltal területhasználatuk, szokásaik feltérképezése. A farkasok védelmében együttműködnek az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal – figyelik az egyedek nyomait, igyekeznek viselkedésüket megismerni, egyedszámukat megbecsülni, illetve szemléletformálással az illegális kilövések számát csökkenteni. Mindebben a WWF Magyarország is segítséget nyújt – szeretnék, ha ezek az eredetileg őshonos ragadozók ismét otthonuknak éreznék hazánk erdeit.

Segíts az adód 1%-val – a sok kicsi sokra megy

Most úgy támogathatod a WWF Magyarországot, hogy az Neked semmibe nem kerül: ajánld fel szervezetüknek személyi jövedelemadód 1 %-át! Veled együtt sikerülhet egy olyan jövőt teremtenünk, amelyben az ember harmóniában él a természettel. A WWF Magyarország csapata, ezért dolgozik– immár 25 éve.

Tarts velük Te is! Adószámuk: 18226814-2-42

Tudj meg többet eddig elért sikereikről!

Ismerd meg futó projektjeiket!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
Szívszorító dallal búcsúzott Lang Györgyitől Falusi Mariann
Az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.

Link másolása

Megírtuk mi is tegnap, hogy hosszú, méltósággal viselt betegség után, otthonában, barátai és családja körében, 66 éves korában, álmában elhunyt Lang Györgyi. A közösségi oldalakon sokan emlékeztek meg a színésznő-énekesnőről.

A Pa-dö-dő másik tagja, Falusi Mariann, az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
„Egy-két évig bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet” – Erőss Zsolt özvegye tíz éve már átélte azt, amit Suhajda Szilárd családja most
Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok című film.

Link másolása

Szinte napra pontosan 10 évvel Suhajda Szilárd halála előtt hunyt el Erőss Zsolt és Kiss Péter. Erőss özvegye, Sterczer Hilda akkor ugyanazt élte át, amit az elmúlt egy hétben Suhajda Szilárd feleségének kellett: szerelme soha többé nem tért vissza a hegyről. Hilda gyászáról mozifilm készült Magasságok és mélységek címmel.

Tíz év telt el Erőss Zsolt halála óta, halálának körülményeit, az itthon maradottak vívódásait, küzdelmeit a Magasságok és mélységek című film mutatja be, ami Erőss Zsolt özvegyének visszaemlékezései alapján készült.

Egy hete egy másik feleség és kisfiú gyászol, újabb magyar hegymászó, Suhajda Szilárd vesztette életét a Himalája havas hegycsúcsai között. 3 nap eltéréssel 10 évvel később, mint Erőss Zsolt.

"Az ember azzal szembesül egy ilyen halálkor, vagy akár egy nagyobb balesetkor, hogy ezek szerint nem vagyunk sérthetetlenek. Én biztos voltam benne, hogy ha van ember, aki jól tud nyolcezrest mászni és nem fog vele soha, semmi történni, az Zsolt. És ha vele történhet egy ilyen baleset, akkor bárkivel"

– mondta Sterczer Hilda, Erőss Zsolt felesége még évekkel korábban a Fókusznak.

Hozzátette, miután a férje meghalt, „egy-két évig ez bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet, ami Zsoltnak az utolsó mászása volt, hogy milyen is az a hegy, ami elvette tőlem Zsoltot.”

„Én biztos voltam benne, hogy Zsolttal soha semmi nem fog történni” – Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Nagy vitát váltott ki a közösségi oldalakon Suhajda Szilárd halála
Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.

Link másolása

Sokan támadják a Mount Everesten eltűnt hegymászót, amiért családapaként ekkora kockázatnak tette ki magát és családját. Az RTL híradójának nyilatkozó pszichológus szerint a Suhajda Szilárdhoz hasonló emberekben rendkívül erős a motiváció a nagy erőfeszítéssel járó kihívásokra. Szerinte inkább a szélsőséges reakciókkal van gond.

Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
Ezzel a szívhez szóló gesztussal tisztelgett Suhajda Szilárd emléke előtt egy parasportoló
Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó a Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap az elhunyt hegymászó tiszteletére.

Link másolása

A Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó, hogy ezzel tisztelegjen Suhajda Szilárd emléke előtt.

„Ma egy rendhagyó edzésem volt az Ikrényi tavon, melyen Suhajda Szilárd emlékére leúsztam a Mount Everest magasság távját a 8850 métert. A FINA szabályzata szerint megállás és kapaszkodás nélkül 4 órát voltam a vízben. Sport baráti tiszteletből szeretném ezt az úszást ajánlani, egyben részvétem a családnak!”

– írta Facebook-oldalán a sportoló.

Patkás Tamás 1994-ben egy üzemi baleset következtében vesztette el mindkét lábát a MÁV győri rendező pályaudvarán. A rehabilitációt követően elképesztő akaraterőről tanúságot téve megtanult művégtagokkal járni és autót vezetni is. Később az ország egyetlen nyílt vízi paraúszójává vált.

Suhajda Szilárdról szombat délután derült ki, hogy nem találta meg az értő küldött mentőcsapat, így lényegében semmilyen esély nem maradt arra, hogy életben van a békéscsabai hegymászó.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk