JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Tilesch György: A mesterséges intelligencia ma már könyvet ír

A Facebook üzleti modellje nem szolgálja a társadalom érdekeit, Sofia bolhacirkuszi látványosság – állítja a Mesterség és Intelligencia című könyv egyik szerzője, akit arról is kérdeztünk, milyen szakmákat veszélyeztet a mesterséges intelligencia.

Link másolása

Áprilisban jelent meg magyarul Tilesch György és Omar Hatamleh Mesterség és Intelligencia című könyve. Tilesch Györggyel, a Neumann Társaság MI nagykövetével, a PHI Institute elnökével beszélgettünk a könyvről.

- Az MI behálózza az életünket, a téma nemcsak a tudományos cikkekben van jelen, hanem a popkultúrában is. Azt gondolná az ember, hogy már mindent elmondtak róla. Mi volt az a hiátus, ami arra indította Önöket, hogy mégis könyvet írjanak róla?

- A hiátust úgy fogalmaztuk meg, hogy bizonyos cégek és államok úgy gondolják, tudják, mi a mesterséges intelligencia fejlesztési és terjesztési iránya, mi lesz legjobb a társadalomnak, de ugyanezek az emberek, amikor nem a pulpitusról beszélnek, hanem magánemberként, bizalmas légkörben, akkor elárulják a félelmeiket. Mi egy balanszírozott könyvet szerettünk volna írni.

Fontos leszögeznem, hogy személyes benyomásokból indultunk ki. Nem szobatudósok vagyunk, hanem vállalatvezetők és tanácsadók. Kint dolgozunk a terepen.

Ön is utalt rá, hogy a science-fiction világa erőteljesen beszűrődött a mainstreambe.

Mi ezt inkább kártékonynak látjuk, elsősorban azért, mert valahova a távoli jövőbe vetíti a problémát, és ezzel elvonja a figyelmet a jelenről, a most megoldandó problémákról.

Mi azt szeretnénk bebizonyítani a könyvben, hogy a mesterséges intelligencia nem jövőidejű kérdés, hanem jelen idejű, és a legnagyobb civilizációs feladatunk jelenleg ennek a megfelelő irányba állítása.

- Ha mesterséges intelligenciáról beszélünk, sokaknak Terminátor-szerű gépemberek jutnak eszükbe. Pedig ennél jóval színesebb a kép. Mi az MI ismérve?

- A mesterséges intelligencia egy marketing „buzzword”. Egy ernyő, körülbelül 15 technológiai ágazat összefoglaló neve.

A mesterséges intelligencia körülbelül ötven éve született meg, mint tudományág a mi Neumann Jánosunk aktív közreműködésével a Princeton Egyetemen. Az az 5-6 ember, aki akkor elkezdett dolgozni ezen, azok nagy része játékelméletekkel foglalkozott, ezért a korai definíciók is a játékosításra épültek.

Alan Turing például kitalálta a Turing-tesztet, amely lényege, hogy egy játék-környezetben, gyakorlatilag egy chatszobában kell valakinek kitalálni azt, hogy akivel épp beszélget, az robot vagy ember. Ha nem tudja eldönteni, akkor megszületett az emberrel ekvivalens, úgynevezett általános mesterséges intelligencia.

Eddig egy gép az alapján tudott működni, amit beleprogramoztak. A mesterséges intelligencia pont ezt a határt haladja meg. Egyre növekvő autonómiát adunk a gépek kezébe. Képesek ajánlásokat adni, vagy ha hagyjuk, akár döntéseket hoznak helyettünk, ráadásul sokkal több adatpont alapján, mint amit az emberi elme képes kezelni, sokkal hatékonyabban, és közben nem kérnek enni.

Ez egy nyílt végű folyamat, és ez az, ami félelmetessé teszi. Ez az, amiben a sci-fim filmeknek igaza van: bizony, eljöhet az a pont, amikor az emberrel egyenértékű lesz a mesterséges intelligencia. Bár azt gondolom, ha meg is történik ez, akkor is a nagyon távoli jövőben. Igaz: azt a pillanatot körülbelül két perc választja el attól, hogy az MI szuperintelligenciává váljon, magyarán az embert messze meghaladóvá.

Onnantól a bolygó és az univerzum uralása sincs nagyon messze.

Tehát ezek igaz narratívák, amikkel foglalkoznunk kell, de mi a könyvünkben azt mondjuk, hogy a jelenre és a közeljövőre kell fókuszálnunk, mert itt tudunk cselekedni.

-  Egyszer Kürti Sándorral beszélgettem erről a témáról, aki azt mondta, biztos benne, hogy a mesterséges intelligencián is lesz valamiféle „kikapcsoló gomb”, ha baj van, le fogjuk tudni állítani. Ön szerint bebiztosíthatjuk magunkat?

- Az biztos, hogy maximálisan óvatosnak kell lennünk, ami nem azt jelenti, hogy le kell mondanunk erről a technológiáról, hanem hogy fékeket és ellensúlyokat kell beépíteni.

Egyébként az Európai Unió a múlt héten jelentette meg az világ első mesterségesintelligencia-szabályozását. Ők nagyon erősen a kockázatokra helyezik a hangsúlyt. Ha úgy tetszik, a Kádári „tiltott, tűrt, támogatott” rendszerhez hasonló kategóriákat vezettek be. Bizonyos MI technológiákat kifejezetten tiltani akarnak.

Persze vannak kiskapuk. Mondok egy példát: elsődleges veszélyként a manipulációt határozták meg. De kérdezem én, mi számít annak? A marketing nem manipulatív? A közösségi média nem manipulatív? Vagy a politikai hirdetés? Hol lesznek a manipulálás határai?

Ami a „kikapcsoló gombot illeti”, Kürti Sándornak abban mindenképp igaza van, hogy azt szabályozásként be kell építeni mindenhová. Ezzel csak két probléma van:

Az egyik, hogy a kockázatok nem azonnal derülnek ki. A mesterséges intelligenciában pont az a félelmetes, hogy amit egy ember száz év alatt végez el, azt ő öt perc alatt.

Már ma is sok olyan kormányzati MI rendszer van a világon, ami az emberek életére hatással bír. Kevesen tudják például, hogy Amerikában a feltételes szabadlábra helyezéseknél 30-40%-ban mesterséges intelligencia támogatja a bíró döntését.

A gond ott kezdődik, amikor az emberi beavatkozás, kontroll lehetőségét elengedjük, ami az emberi lélektől nem teljesen idegen. Amikor azt mondjuk, hogy a gép úgy is okosabb, nekem ezzel nincs is dolgom. Ezt tesztelték is már, és az lett az eredmény, hogy a tisztségviselők 98-99%%-ban nem bírálják felül a gép javaslatát.

Tehát az egyik probléma, hogy hiába van ott a kikapcsoló gomb, az ember nem fogja használni.

A másik probléma, hogy nagyon nagy károkat tud okozni egyetlen hiba is. Amire elérünk a gombhoz, addigra már megszületik több millió döntés. Lehet, hogy a fejlesztő szemével az csak egy „bug”, amit két héten belül majd megold, de a társadalom szempontjából óriási károkat okozhat, a jogi következményekről nem is beszélve.

- Néhány éve, amikor Elon Musk 115 társával petíciót írt az ENSZ-hez, hogy tiltsák be az autonóm fegyvereket, Vlagyimir Putyin is megszólalt a kérdésben, idézem: „A világ ura lesz az az ország, amelyik elsőségre tesz szert a mesterséges intelligencia kifejlesztése terén.”

Putyin ugyan azt ígérte, hogy Oroszország megosztja majd a technológiát a világgal, de hát ő mégis csak Putyin.

Szépen hangzik, hogy mi, európaiak önmérsékletet tanúsítunk az MI használata terén, de ha más nagyhatalmak nem ilyen belátóak, akkor elképesztő erőfölényre tehetnek szert.

- Oroszország jelenleg abból él, hogy sokkal nagyobbnak és erősebbnek mutatja magát, mint amilyen. Nem hiszem, hogy Oroszország a mesterséges intelligencia tekintetében vezető hatalom lesz. Az igaz, hogy kiberháború és dezinformáció tekintetében tényleg jók, de a gazdasági befektetéseik rendkívül csekélyek.

Az ENSZ egyébként már évek óta foglalkozik az autonóm fegyverek betiltásával. A gond az, hogy az öt legnagyobb tagállam ellenáll, épp ezért szerintem ez itt meg is fog állni, vagy kiüresítik.

Az MI szoftveres hadászati alkalmazásai ennél jóval tágabbak, és ezen a téren most is folyamatosan háború zajlik, amiről a közvélemény nem is nagyon tud. Egy NATO főtisztviselő 3-4 évvel ezelőtt azt mondta zárt ajtók mögött, hogy

napi 60 ezer támadás éri a NATO szerverparkját.

Ezt négy éve mondta, képzeljük el, ma mi van!

Tény és való, hogy jelen pillanatban rövidtávon a negatív aktoroknál van az előny. De úgy gondolom, ez csak ideiglenes előny. Abban igaza van Önnek, hogy ezt szabályozási oldalról nagyon nehéz kikényszeríteni. Ennek egyik konzekvenciája a fegyverkezés.

A másik, hogy a társadalmi bizalom fontos értékmérővé válik. A könyvben is sokat írunk arról, hogy korunk egyik legkarakteresebb jellemzője a bizalomvesztés.

Nem bízunk senkiben és semmiben: sem az intézményekben, sem a politikusokban. Ez alól a mesterséges intelligencia sem kivétel. Most már többségben vannak a világban azok, akik féltik a kormányoktól és a cégektől az adataikat, félnek, hogy ellenük fogják felhasználni a mesterséges intelligenciát. Két évvel ezelőtt még nem ez volt a helyzet.

Mit mondunk mi a könyvben? Új technológiai generációra van szükség. A közérdeket szolgáló technológiákat kell támogatni és terjeszteni, amelyek alapvetően arra építenek, hogy a felhasználó megbízik bennük, és minden okot meg is adnak rá, hogy a felhasználó megbízzon bennük.

Egyik vesszőparipám, hogy a Facebook átvette a társadalmi párbeszéd szerepét. Miért fogadtuk el, hogy ez az egyedülálló modell? Gondoljuk újra! Azzal a kérdéssel kell kezdenünk, hogy milyen üzleti és technológiai modellek, milyen dizájnok és objektívák szolgálják a társadalom érdekeit,

mert hogy a Facebook üzleti modellje nem szolgálja a társdalom érdekeit, az is biztos.

- Szintén nagy félelem, hogy az MI el fogja venni a munkánkat. Míg az egyszerűbb gépek főleg a fizikai munkásokat fenyegették, hiszen az izomerőt tették fölöslegessé, az MI már olyan intellektuális szakmákat fenyeget, mint a jogászoké vagy a fordítóké.

- Azok az állások, amiket szeretünk értelmiséginek titulálni, nagyon sok esetben valójában nem azok. Az embereket alulfoglalkoztatják.

Elvégez valaki öt évig egy jogi vagy közgazdaságtudományi egyetemet, és utána lótifuti lesz valami nagy cégnél. Kávét főz és űrlapokat tölt ki.

Az, hogy a gyári munkások veszélyben vannak a mesterséges intelligencia miatt, az 100 százalék, de látok egy rohamosan növekvő fehérgalléros problémát is. Azoknak a szakmáknak, amelyek főleg folyamatalapú dolgokkal foglalkoznak, nem lesz sok értelme.

A szoftveralapú automatizáció manapság a leggyorsabban fejlődő területe az MI-nek. Ha akarjuk, kiválthatjuk vele az emberek munkáját, és elbocsáthatjuk őket. Vagy azt is mondhatjuk, hogy értelmesebb feladatot adunk az embereknek. Ez nagyrészt a munkáltatók hozzáállásán fog múlni.

Egyébként a legnagyobb robbanás éppen a szövegalapú technikák területén volt. A Microsoft tulajdonolta OpenAI-nak van egy GPT-3 nevű szöveggenerátora, amit a nagyközönség egyáltalán nem ismer még belülről. Azok, akik a szövegiparban dolgoznak, még nem is sejtik, milyen brutális eredményeket értek el. Az a mesterséges intelligencia már könyveket tud írni - igaz, még nem tökéletesen.

- Újságíróként és műfordítóként kicsit abban bízom, hogy az egyéniséget, a stílust nem képes utánozni a gép.

- Az újságírók vagy a műfordítók könnyen lehet, hogy inkább lektori szerepbe kényszerülnek majd. A munka oroszlánrészét elvégzi a gép, az embernek csak a finomhangolás jut.

Mindent, amit iparrá silányítottak – zeneiparrá, szórakoztatóiparrá, irodalom iparrá –, az veszélyben van, mert „iparban” a mesterséges intelligencia sokkal jobb.

Ráadásul exponenciálisan sokkal jobb. A személyiséggel rendelkező robotembereket én inkább az ábrándozások világába sorolnám. A legnagyobb probléma, hogy ettől függetlenül mindenki ebbe az irányba megy, mindenkinek produkálnia kell ezen a területen, és mindenféle szörnyek, illuzionisták és cirkuszi törpék fognak kijönni MI néven, amikről a profitra éhes előállító azt fogja állítani, hogy mindent tud. Körülbelül úgy, mint a mi Kempelen Farkasunk 300 évvel ezelőtt.

Nagy „kedvencem” a Sofia nevű robot, ami szintén egy bolhacirkusz szintű attrakció, de az alkotója körbeutazza vele a világot.

Ez egy női fej olyan szöveggenerátorral, ami szerintem jóval butább, mint mondjuk a Google asszisztens vagy Siri. Az MI szakértők általában nem szeretik, a média viszont imádja, mert lehet mutogatni. Egy Android asszisztensen nincs mit mutogatni.

- Miközben az MI nyitotta fantasztikus lehetőségekről álmodoztunk, jött egy világjárvány, ami azért kicsit visszarángatott a földre: még mindig nagyon is sebezhetőek vagyunk. Mit jelentet a Covid az MI szempontjából?

- A könyv, amit a kezében tart, angolul jelent meg először, tavaly áprilisban. Ez azért érdekes, mert márciusban adtuk le a kéziratot, és akkor zárult a világ. Nem tudtuk, meddig fog tartani. Annyit tehettünk, hogy releváns maradjon a munka, hogy az utolsó pillanatban betettünk egy utószót, amely a Covid es az MI kapcsolatával foglalkozik.

Hogy ne csak írjunk róla, összehoztunk a NASA-nál egy nagy, egy hónapos roham-kollaborációt a világ legnagyobb cégeinek innovációs es technológiai vezetőivel. Pont azt vizsgáltuk, hogy milyen MI alapú megoldásokat, javaslatokat nyújthatunk a kormányoknak a pandémiára.

A mesterséges intelligencia rendkívül felgyorsította a vakcinafejlesztést, jó volt a járvány előrejelzésében, készítettek kontaktkutató alkalmazásokat. Kaliforniában ez államilag támogatott projekt: majdnem minden ember telefonján ott ez az alkalmazás. Semmit nem kell csinálni, csak bekapcsolni a bluetooth-t, és a rendszer anonim módon regisztrálja, ha kapcsolatba kerültünk olyan emberrel, akiről később kiderült, hogy Covidos volt. Ilyen esetben riaszt a telefon, hogy menj el tesztelni.

Tehát ebben a káoszban is bizonyította a mesterséges intelligencia, hogy hasznos, lehet jó dolgokra használni.

Ez fontos, mert amíg az embereknek azt kell magyarázni, hogy ez nem Terminátor, addig nem tudunk a hasznosságáról beszélni.

A történet másik oldala, hogy sajnos a pandémia alatt sok ember elvesztette a munkáját, és attól tartok, többen a vírus után sem fogják visszakapni, mert a munkáltatók rájöttek, hogy sok minden megoldható szoftveres alapon.

- Meséljen még kicsit a kutatóintézetről, amelynek alapítója és elnöke.

- Ez a PHI Institute for Augmented Intelligence. A közérdekű, emberi arcú mesterséges intelligenciáért küzdünk és tanácsot adunk kormányoknak, nagy cégeknek, jobbító programokat indítunk be.

Most szeretnék Magyarországra hozni egy átképzési programot. Amerikában jelenleg a Fehér Házzal, 25 minisztériummal, két nagy tech céggel és 42 egyetemmel dolgozom azon, hogy a teljes közalkalmazotti réteget át tudjuk képezni adatérettre és MI érettre.

Amerika ezt a programot szeretné kiterjeszteni a szövetségesekre, hogy segítsen nekik gyorsabban, hatékonyabban a mesterséges intelligencia útjára lépni. Ez Magyarországnak is rendkívül fontos lesz.

Tilesch György és Omar Hatamleh könyvükben az MI innovatív értelmezését, valamint a jelen és a közeljövő legégetőbb problémáinak tematizálását tűzik ki célul, amely problémákra megoldási javaslatokkal is szolgálnak.
További információk a könyvről itt olvashatóak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
Videó: egy robotkutya járja Sanghaj utcáit, miközben különféle utasításokat kiabál
A kínai metropolisz egyes részeit ismét lezárták a járvány miatt, a robotkutyával pedig a lakosságot figyelmeztetik.

Link másolása

A koronavírus új, BA.2-es változata miatt ismét szigorú intézkedések léptek életbe Sanghajban. A kínai metropolisz egyes részeit például ismét lezárták. Az üres utcákat pedig egy robotkutya járja, miközben különböző felhívásokat, utasításokat kiabál – írja a New York Times.

A robotkutyáról videó is készült a város Jiading nevű kerületében.

A felvételen látni, hogy a robotkutya hátára egy hangszórót erősítettek, amelyből olyan utasítások hangzanak el, mint: a kézmosás és a maszkhordás jelentősen csökkenti a vírus átadásának kockázatát.

Egyes jelentések szerint Kínában nemcsak robotkutyákat, de drónokat is bevetnek, hogy így zavarják haza az utcán lévő lakosságot. Az embereknek ugyanis csak indokolt esetben szabad elhagyniuk az otthonaikat, a drónok segítségével pedig azt figyelik, hol vannak tömörülések. A hatóságoknak így egyszerűbb dolguk van, ugyanis a távolból is tudják, hova kell kimenniük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Akár két óra alatt is odaérhet Sanghajból New Yorkba a közeljövő hiperszonikus kínai utasszállítója
2025-ben már tesztelnék a Concorde-nál kétszer gyorsabb repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálhatják.

Link másolása

Olyan utasszállító repülő kifejlesztésén dolgozik egy kínai, űrrepüléssel foglalkozó vállalat, amely másodpercenként egy mérföld/másodperc sebességgel képes száguldani és akár pár óra alatt meg tudja tenni a Sanghaj-New York távot - írja a CNN.

A pekingi székhelyű Space Transportation hiperszonikus repülője kétszer olyan gyors lenne, mint a Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép, amely jelenleg a világ második leggyorsabb utasszállítója.

A cég már egy animált reklámvideót is készített a 12 személyesnek megálmodott gépről, amelyen az utasok sisak és szkafander nélkül tudnak utazni. A repülőt két hatalmas gyorsítórakétával képzelik el, amelyekkel függőlegesen repül fel a levegőbe, majd az utazómagasság elérésekor a rakéták leválnak róla. Ezután 7000 kilométer/órás sebességgel száguld végig az űr peremén, majd függőlegesen landol a célállomáson egy állványos futómű segítségével.

A vállalat 2025-ben szeretné tesztelni a hiperszonikus repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálnák.

Ha sikerül a céljukat teljesíteni, Kína kihasználhatja az űrturizmus azon rését, amely igencsak jövedelmező lehet a jövőben, de az üzleti utakra utazók számára is rendkívül vonzó lehet a sokkal gyorsabban A-ból B-be érő repülő. A projektet egyébként a kínai befektetők is bőkezűen támogatják: a vállalat tavaly augusztusban több mint 300 millió jüant (kb. 16,3 milliárd forint) kapott egy sanghaji székhelyű ipari befeketetési alaptól, amelyet a Matrix Partners China és az állami tulajdonú Shanghai Guosheng Group vezet.

Kína már most is jelentős szereplőnek számít az űrtevékenységekben. Az állam számos kezdeményezést támogat, beleértve a műholdas technológiákat, a Holdra és a Marsra való utazást, a bolygók közötti utakat és a mélyűrkutatást. Az űrgazdaságban is szeretnének nagyobb szerepet játszani, az egyik cél például a nagysebességű utasszállítás.

Egy kutatás szerint (a Deloitte tanácsadó cég végzett el a NASA támogatásával) elegendő fenntartható kereslet lenne a kereskedelmi hiperszonikus utasszállítás iránt. Elemzésük szerint olyan nagyvárosok közötti utakra lenne érdemes ilyen járatot indítani, amelyekhez át kell szelni az óceánt vagy óceánokat, és emiatt a normál repülőutak nagyon hosszúak. Pl. New York és London, Miami és Sao Paolo, New York és Párizs, Los Angeles és Sydney és Sydney és Szingapúr között.

A kutatás szerint 90 ilyen útvonalon lenne jövedelmező a hiperszonikus utasszállítás, amelyet évi 2,25 millió utas venne igénybe, és összesen 16,5 milliárd dollár bevételt hozhatna.

Egy másik NASA-megbízásból készített tanulmány szerint azonban akár több mint 300 várospár között is járhatna hiperszonikus repülő az utasok fizetési hajlandósága alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Holoda Attila: Orbán áfát is csökkenthetne, de inkább az uniós klímacélok feladását javasolja
Az energiapolitikai szakértő szerint az árak valóban elszálltak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Rossz irány lenne ezt még tovább növelni.

Link másolása

Orbán Viktor a zsinórban negyedik kétharmados győzelmét követő nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette, javasolni fogja az EU-nak, hogy az elszabaduló energiaárak miatt függesszék fel a fosszilis energiahordozók megadóztatását, a villamosenergia ára ne legyen összekapcsolva a földgáz árával, valamint ne kelljen kötelezően bioüzemanyagot keverni a sima üzemanyagokhoz. Szerinte amíg tart a háború, csak ezekkel a lépésekkel lehet megvédeni a családokat.

A sajtótájékoztatón szó volt Paks 2-ről is, a miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta: a beruházás jelentős csúszásban van, és könnyen lehet, hogy az uniós szankciók teljesen el fogják söpörni, amennyiben az atomenergiára is kiterjesztik őket.

A fentiekről kérdeztük Holoda Attila energiapolitikai szakértőt, aki a kampány során az ellenzéki pártok programjának kidolgozásában is részt vett.

– Mi a véleménye Orbán Viktor EU-nak tett javaslatáról?

– Az energiaárak valóban magasak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Az EU épp emiatt vezette be az úgynevezett ETS kereskedelmi rendszert, ami azzal próbálja rávenni a kibocsátás csökkentésére az ipari vállalatokat, hogy fix kvótákat állít fel, és aki ezt túllépi, annak többletkvótát kell vásárolnia a piacról olyanoktól, akik nem használták fel teljesen a saját keretüket. Mivel a jelenlegi helyzetben az energiaárak is keményen sújtják az ipari felhasználókat, Orbán Viktor egyfajta uniós rezsicsökkentési javaslatot jelentett be. Ennek a fogyasztók szempontjából biztosan van logikája, ebből a szempontból dicséretes, hogy szeretné megfékezni az elszabaduló inflációt.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezáltal hosszú időre visszavetné azokat a uniós célokat, amelyek a CO2-kibocsátás és a klímavédelem érdekében születtek, ráadásul közös döntéssel. Klasszikus „melyik ujjamba harapjak?” dilemmával állunk szemben, és Orbán Viktor ebben a kérdésben egyértelműen az árak csökkentése mellett tette le a voksát.

Nem meglepő, hiszen a magyar rezsicsökkentés is ebből indul ki, de érdekes módon az sosem jut eszébe, hogy az áfához nyúljon, pedig ezt minden tagállam megtehetné saját hatáskörben. És az energiahordozókra kivetett áfa csökkentésének legalább annyira eredményes hatása lenne, viszont nem tenne keresztbe a CO2-kibocsátás csökkentésének sem.

– Milyen fogadtatása lesz vajon a javaslatnak?

– Biztosan lesznek, akik egyetértenek vele, elsősorban a szegényebb országok közül, akik mindent megtesznek az inflációs hatás mérséklése érdekében. De alapvetően azt is látni kell, hogy az EU-ban ma már többségben vannak azok, akik a klímavédelmi szempontokat úgy is prioritásnak tartják, hogy ez a fogyasztóknak adott esetben többe kerül. Valamilyen úton-módon lépni kell az energiafelhasználás csökkentése és a minél alacsonyabb CO2-kibocsátás érdekében.

– Létezhet valamilyen köztes, kompromisszumos megoldás?

– Ha hozzányúlunk egy rendszerhez, amit korábban elhatároztunk, azzal mindenképpen felhígítjuk, és ezután legtöbbször már nincs megállás. A bioetanol kötelező bekeverése például azt a célt szolgálja, hogy növeljük a megújuló energiahordozók arányát, miközben persze drágul is tőle az üzemanyag. Az árak mérséklésére jó megoldás lehet, de a klímacélokat biztosan lazítaná. Hasonló helyzet állna elő bármilyen más módosítás esetén is: még egy kisebb lazítás is rossz példák egész sorát indíthatná el, valószínűleg több másik ország is felbátorodna és hasonló javaslatokat nyújtana be ezután.

– Ha nem ilyen módon, akkor hogyan lehetne megelőzni az árak elszabadulását?

– Orbán másik javaslatában, miszerint válasszák szét egymástól a villamosenergia és a földgáz árát, lenne logika, ugyanakkor ez azt jelentené, hogy beavatkozunk az Európai Unió saját piac-liberalizációs elveibe.

Inkább az árakat felhajtók ellen kellene fellépni sokkal szigorúbb ellenőrzéssel, de Orbán Viktor valószínűleg azért sem preferálta, mert mindenki tudja, hogy az árfelhajtásban vastagon benne voltak az oroszok is. Lépni lehetne azon a téren is, hogy minden tagállam nézze meg, milyen plusz adókkal sújtja saját hatáskörben az energiahordozókat. Ezeket, mint például az áfa, nyugodtan lehetne csökkenteni.

– Keresztbe tehet-e Orbán egy vétóval a klímacélok teljesítésének?

– Ezt a fajta lebegtetést már hallottuk is tőle, és valóban van zsarolási potenciálja a jelenlegi berendezkedés alapján. Ugyanakkor már így is eléggé páriaként kezelik Magyarországot a rendszeres vétói miatt, nem véletlen, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárásnak akár olyan eredménye is lehet, hogy megvonják az ilyen jellegű szavazati jogunkat. Korábban mindig arra tudott hagyatkozni Orbán, hogy a lengyelekkel kölcsönösen támogatjuk egymást, a jelenlegi helyzetben viszont egyáltalán nem biztos, hogy Lengyelország kiállna a Putyint támogató Orbán-rendszer mellett.

– Állandó érv, hogy azért nem támogatja Magyarország az energiahordozókra vonatkozó szankciókat, mert nálunk nincs alternatívája az orosz gáznak. Valóban így van?

– Jelenleg teljesen igaza van ebben Orbánnak, de azt elfelejti hozzátenni, hogy többek között azért alakult így, mert az elmúlt 12 év politikája következtében az energiafüggőség nemhogy csökkent volna, sokkal inkább stabilizálódott. Különösen, hogy egy újabb 15 éves szerződéssel Magyarország földgáz-ellátásának jelentős részét az oroszokhoz kötötte. Pedig Szlovénia kivételével valamennyi szomszédunkkal megteremtődött a vezetékes kapcsolat, ami lehetővé tenné, hogy alternatív energiaforrásokhoz férjünk hozzá, Lengyelországtól egészen Görögországig.

Minden olyan gázforrás, ami beér Európába, jöjjön akár Észak-Afrikából, akár máshonnan, elméletileg már elérhető lenne számunkra. Szintén az elmúlt 12 év negatív fejleménye, hogy leállt annak a Nabucco-vezetéknek az építése, aminek köszönhetően Oroszországot elkerülve juthatott volna földgáz Európába. Ez a projekt gyakorlatilag elhalt, nem utolsósorban a magyar kormány támogatásának hiánya miatt.

– Orbán Paks 2-ről is beszélt, szerinte a beruházás jelentős csúszásban van, de az esetleges EU-s szankciók miatt se biztos, hogy egyáltalán megvalósulhat. Ön szerint ez reális?

– Szinte biztos vagyok benne, hogy nem fognak kiterjedni erre a szankciók, mivel az atomenergia, ha nem is a zöld, de a fenntartható címkét kapta meg nemrég az Uniótól. Persze első lendületből az Európai Parlament is tárgyalt róla, de meglepődnék, ha végül döntés születne erről. Ugyanakkor még ha nem is lesznek konkrét szankciók, a nyugat-európai és amerikai nagy beszállítók – mint a Siemens vagy a General Electric –, amelyek eredetileg részt vettek volna a beruházásban az oroszok oldalán, a jelenlegi helyzetben aligha adják majd a nevüket hozzá.

– Lehetséges, hogy a miniszterelnök legszívesebben már kifarolna az egészből, ezért hozta egyáltalán szóba a fentieket?

– Nem gondolom, vagy ha mégis, akkor aligha beszélne róla ennyire nyíltan, hiszen ezzel komoly megrovást kockáztatna Putyin részéről. Abban is biztosak lehetünk, hogy a jelenlegi energiaellátási rendszerben szükség van egy olyan, úgynevezett zsinórüzemet biztosító alaperőműre, mint a paksi. Azon el lehetne gondolkodni, hogy ha ezt ne csak és kizárólag a Roszatommal valósítsuk meg, egy ilyen döntés ugyanakkor újraindítaná a tendereztetést, ami további csúszást eredményezne. Nem véletlen, hogy ma már a Paks 1-es erőműnél is komoly erőfeszítéseket tesznek az üzemidő meghosszabbítására.

– Milyen alternatív megoldások jöhetnének még szóba?

– Mindig azt szoktam mondani, hogy a legolcsóbb energia az el nem használt energia.

Ha csökkenteni tudjuk a fogyasztást, akár szigeteléssel, akár energiatakarékos háztartási eszközök finanszírozásával, biztosan sokkal többet érnénk el, mintha nekiállunk új rendszereket behozni. Arra apellálni szintén nem túl reális, hogy akár napelemmel, akár szélenergiával pótoljunk egy zsinórüzemű erőművet.

Jelenleg, amíg nem adottak az energiatárolás feltételei, a zöldenergia egyszerűen nem alkalmas egy olyan folyamatos, stabil üzemmódú erőmű, mint Paks helyettesítésére.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Mostantól már a Tescónál is leadhatod a használt étolajat
Újabb zöld gyakorlatot vezetett be a Tesco a fenntartható működés érdekében.

Link másolása

A Tesco elkötelezetten törekszik környezetterhelése csökkentésére. Ennek részeként együttműködik szállítóival és partnereivel a természetvédelem és a vásárlók fenntarthatóbb életmódjának ösztönzése terén. Az áruházlánc ezirányú tevékenysége egy újabb lépéseként 8 üzleténél helyezett ki gyűjtőket, lehetőséget biztosítva ezáltal a használt étolaj szelektív leadására. A tesztüzemben induló kezdeményezéshez a Biofilter Zrt. biztosítja az ún. Használt Étolaj Boxokat, valamint gondoskodik a használt sütőzsiradék elszállításáról és újrahasznosításáról, a Bunge pedig a Tescóban árusított Floriol és Vénusz étolajtermékei nyakcímkéjén tájékoztatja a vásárlókat az újrahasznosítási lehetőségről ebben a 8 áruházban.

„Szeretnénk vásárlóinknak alternatívát kínálni, hogy ne a lefolyóba öntsék vagy a szemétbe dobják a használt étolajat, ami jelentősen szennyezi a környezetet.

Ezért indítottuk el 8 áruházunknál tesztüzemben a használtolaj-visszagyűjtést, ahol a parkolóhoz közel, az üzletek előtt, illetve egy helyen próbajelleggel az üzletsoron állítottuk fel a Biofilter használtétolaj-gyűjtőit. Örülök neki, hogy a jó gyakorlatot ösztönző kezdeményezést a Bunge is támogatja a termékein megjelenő kommunikációval”– mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója.

Jelenleg a Tesco zalaegerszegi, soproni, győri, paksi, budaörsi, ceglédi, valamint Fogarasi úti és Andor utcai budapesti áruházainál lehet elhelyezni a használt étolajat az erre szolgáló szelektív gyűjtőkben.

A lehetőség szerint a saját flakonjába visszatöltött, kihűlt étkezési olaj a legközelebbi vásárlás alkalmával egyszerűen leadható a 8 gyűjtőpont valamelyikén. Elszállításról és az újrahasznosításról az országos begyűjtőhálózattal rendelkező Biofilter Zrt. gondoskodik.

„Az olajban, illetve zsírban való sütés elterjedt eljárás a magyar konyhákban. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy az elhasznált sütőolaj speciális kezelést igénylő háztartási hulladék. Egyetlen csepp használt étolaj akár ezer liter élővizet is elszennyezhet, amennyiben nem megfelelően kezelik. Ezért is örülök, hogy a Tesco és a Bunge is csatlakozik a lakossági környezetterhelés csökkentését célzó használtétolaj-begyűjtő programhoz.

A kihelyezett Használt Étolaj Boxokban leadott olajat tisztítás után biodízel-gyártásra adjuk át, amelynek során azt az Európai Unióban érvényes szabályozás alapján 8,2 százalékban az üzemanyagba keverik, így visszajut a lakossághoz és körforgásban tartható"

– mondta Deák György, a Biofilter Zrt. vezérigazgatója.

„Elkötelezettek vagyunk a fenntarthatóság iránt az ellátási lánc minden egyes lépcsőfokán – a termelőktől a fogyasztókig. Éppen ezért örömmel álltunk a Tesco és a Biofilter Zrt. új közös, zöld gyakorlata mellé azzal, hogy a Vénusz és a Floriol étolajaink palackjain található kommunikációval felhívjuk a vásárlók figyelmét. Reméljük, hogy ezzel is erősítjük a használt étolaj szelektív újrahasznosításával kapcsolatos ismereteket, és a fogyasztók is csatlakoznak a kezdeményezéshez" – tette hozzá Grászli János, a Bunge magyarországi vezetője.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk