JÖVŐ

Breaking Boundaries – David Attenborough megmutatja, mekkora károkat okoztunk a bolygónknak

A Netflix új dokumentumfilmjében Attenborough és Johan Rockström professzor azokat a kritikus határvonalakat veszi sorra, ahonnan már nem lesz visszaút.

Link másolása

Dübörög a Netflixen Jonathan Clay dokumentumfilmje, amelyben Johan Rockström professzor kíséri el a nézőt egy 75 perces utazásra a Föld körül. A David Attenborough narrálásával készült dokumentumfilm talán legfigyelemreméltóbb pontja az a grafikon, amely a globális hőmérséklet-ingadozást szemlélteti, rámutatva, hogy bolygónkon a hőmérséklet mindössze tízezer éve stabilizálódott. Ezt a két jégkorszak közötti viszonylag stabil meleg időszakot holocén kornak nevezi a tudomány. Ez a stabilitas tette lehetővé az állandósult tengerszintet, vagy a kiszámítható évszakokat.

Napjainkban azonban a tudósok úgy vélik, hogy ez a stabilis időszak az emberi tevékenységnek köszönhetően véget ért. Amint azt Rockström professzor nagyszerűen megfogalmazza:

nem a bolygó jövőjéért kell aggódnunk, hanem az emberiségéért.

Rockström minden területen személyes tapasztalataival kiegészítve, szakértői véleményekkel alátámasztva, alaposan mutatja be a kritikus pontokat, és azoknak várható végkifejletét. Ilyen a sokat emlegetett sarki jégtakarók olvadása is. Ezek a felületek a Napból érkező hő 90-95%-át verik vissza fehér színük miatt.

Amikor a jégtakarók olvadni kezdenek, megváltozik a színük, az egyre sötétebb felületek pedig már nem visszaverik, hanem elnyelik a hőt, ezáltal melegítve bolygónkat. Ez a folyamat oda vezet, hogy később már saját magukat olvasztják egyre rohamosabb sebességgel. A film ezt jelöli meg a legdrámaibb fordulópontnak, ami történhet velünk.

A rendező, Jonathan Clay a film kapcsán azt nyilatkozta, hogy számára a forgatás egyik leginspirálóbb pillanata az volt, amikor egy Grönladi gleccser szélén ülve Jason Box professzor a Dániai és Grönlandi Földtani Intézetből elmagyarázta, hogy

hacsak nem sikerül valahogyan lehűteni a bolygót, Grönland megsemmisül.

Grönland ugyanis tízezer köbméter jeget veszít másodpercenként. Ha ez a jégfelület telejesen elolvad, akkor a tengerszint hét méterrel emelkedik meg.

A Déli jégsapka ugyan sokkal ellenállóbb, mint az északi, de ma már tudjuk, hogy az sem tart majd örökke. A Déli-sakvidék jegének elolvadása ötven méteres tengerszint emelkedést eredményezne, amely tömegeket késztetne lakóhelyük elhagyására.

A felmelegedéssel kapcsolatban a filmben elhangzik a Mad Max hasonlat. A filmet ugyan két órán át élvezhetjük a moziban, de nem biztos, hogy túl sokan álmodoznának arról, hogy egy ilyen világban éljenek.

A probléma az, hogy minél jobban felmelegszik a bolygónk, annál hidegebb levegőre lenne szükségünk ahhoz, hogy az egész folyamatot visszafordítsuk.

A sarki jégtakarók elolvadása nem csupán az ottani jégtakaró elvesztését jelentené, hiszen Földünkre komplex rendszerként kell tekintenünk, ahol az egyes kritikus pontok elérése dominóeffektusként indíthat be egy láncreakciót.

A Breaking Boundaries trailere

Rockström levezetése szerint több szektorban száguldunk a kritikus szint felé, ilyen a légszennyezés is. Szakemberek nyilatkoznak a filmben arról, hogy már 1988-ban átléptük azt a határt, ami a biztonságos légkört jelentette. Ezt 350 részecske per milliós (ppm) szén-dioxid-mennyiségben határozták meg. A 350 ppm azt jelenti, hogy 350 szén-dioxid molekula van az 1 millió gázmolekulán belül.

Jelenleg a 415 ppm-es légköri szén-dioxid-koncentrációnál tartunk, ezzel közelítve a veszélyzónához. Amikor a 450 ppm-es határt is átlépjük, belépünk a fokozottan veszélyes zónába, ami már 1,5 Celsius fok átlaghőmérséklet-emelkedést jelent.

Ekkor billen majd át az egyensúly, innentől a Föld már magát kezdi melegíteni.

Jelenleg 1,1 foknal tartunk. A fosszilis üzemanyag-mentességet ezért kell mindenképpen elérnunk 2050-re.

Kétségbeejtő az is, amit az esőerdők pusztításával végzünk, főleg az állattartás és a szójatermesztés érdekében. Amazónia száraz évszaka normál esetben három hónapig tart, de ez az időszak sajnos folyamatosan hosszabbodik. Egészen pontosan tíz évente hat nappal.

Amikor ez a száraz időszak eléri a négy hónapot az erdőpusztítás és a felmelegedés következtében, akkor a dzsungel helyét füves puszta veszi majd át. Ez az elszavannásodás azt eredményezi, hogy a fák kiszáradásával egyben megszűnik az oxigéntérmelésük is.

A pusztuló természet nem kizárólag az erdőírtás miatt veszélyes ránk nézve. Anne Larigauderie ökológus példátlannak nevezi a pusztulást, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a Föld nyolcmillió állat- és növényfajából egymilliót a kihalás fenyeget. Az emberiség eddig a világ vadon elő állatainak a 68%-át írtotta ki.

Ezek után egyáltalán van-e esély a változtatásra, vagy már túl késő? Nehéz megmondani, de talán van még remény.

Erre a film szerint a legjobb példa a nyolcvanas években felfedezett ózonlyuk, amely a megfelelő méreganyagok betiltásával mára már szépen regenerálódott.

A film a tápanyagokat, vizet, erdőségeket, a biológiai sokszínűséget, valamint az időjárást nevezi meg bolygónk öt alkotóelemének, amelyekre szüksége lenne az emberiségnek az életbe maradáshoz, mert biztosítják a Föld stabilitását. Ezek közül talán az egyetlen, amit még nem tettünk tönkre, az az édesvíz tartalék.

Más a helyzet azonban a tengerekkel és óceánokkal, ahol több száz területet kereszteltek el ‘dead zone’-nak, vagyis halott zónának, mert a foszfor és a nitrogén mértéktelen alkalmazásával kiöltük belőlük az élővilág nagy részét. Egyes zónák több tízezer négyzetkilóméteresek is lehetnek.

Ennek a folyamatnak azonban korántsincs itt vége, mivel a légkörbe kibocsátott, nagy mennyiségű szén-dioxid egyharmada az óceánban végzi, ezzel savasodást okozva. Ha ezt valahogyan nem sikerül megállítanunk, akkor újabb kipusztulás következhet be óceánjainkban, amire már volt példa a történelemben.

A film sötét éggel ábrázolja az emberiség jövőjét, ahol a biodiverzitás-krízis, a szárazság, vagy a légszennyezés mind-mind egy elképzelhetetlennek tűnő, ámde a távolban már felsejlő jövőképet tár felénk. Aki még gondolkozik rajta, hogy lecsapja a feje körül zümmögő, zavaró beporzó rovart egy újsággal, annak mindenképpen ajánljuk a Netflixen futó Breaking Bounderies ijesztő jövőképét.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk