JÖVŐ

Berobbanhat az űrturizmus: milyen kihívásokkal kell szembenézniük az űrturistáknak?

Az űr-tengeribetegség mellett könnyen lehet, hogy szemüvegre és altatóra is szükségünk lesz az űrben, hazatérve pedig egy lépcső is problémát okozhat.

Link másolása

A SpaceX történelmet írt az első űrturisták eljuttatásával az ISS-re, a szerencséseknek azonban ugyanolyan fiziológiai kihívásokkal kell szembenézniük, mint a hivatásos űrhajósoknak. A kereskedelmi űrhajózás beindulásával jó, ha tisztában vagyunk a hátulütőkkel, mielőtt jegyet váltanánk a kalandra. Utánajártunk, hogy mire számíthatnak azok, akik nagytotálban szeretnének gyönyörködni a Földben.

Az első és legnyilvánvalóbb nehézség a súlytalanság, amely erősen megterheli a szervezetet. Nem is nagyon lehet rá felkészülni.

"A 'space motion sickness' vagy űr-tengeribetegség a tengeri betegséghez hasonló állapot, amit a belső fülben található egyensúlyszerv és a látás által közvetített információ összhanghiánya okoz. Ez az űrhajósoknál is fellép" - mondja Balázs László, a Természettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Az egyensúlyszerv a fej helyzetét és mozgását érzékeli, működéséhez azonban nélkülözhetetlen a gravitáció. Mozgásunk alatt a fej helyzete állandó változásban van a gravitációs tengelyhez képest, amely a Földön a függőleges, az űrben viszont ez nem létezik. Az egyensúlyszerv nem érzékel változást, viszont a látás és az úgynevezett proprioceptív rendszer - az izmokban és inakban levő érzékelők - érzékelik a mozgást. Ebből származik az érzékletek közötti összhang hiánya és a hányingerrel és szédüléssel járó jelentős rosszullét, amely két-három napig is eltarthat az űrutazóknál.

"Hihetetlen nagy az emberek között a különbség. Van, aki ezt nagyon megszenvedi, még olyanok is, akik már többször jártak az űrben, és van, aki alig érez valamit. Felkészülni nem nagyon lehet rá, de gyógyszerekkel enyhíthetők a kellemetlen tünetek."

Amint az idegrendszer hozzászokik ahhoz, hogy ki kell kapcsolnia a labirintus ingert, ez a probléma már nem jelentkezik. Amikor azonban visszatérnek, megint elszenvedik a betegséget. De ott sokkal több, más jellegű probléma is fellép.

"Lépcsőn lejönni például nagy kihívás lesz, mivel az izmok teljesen elszoknak attól, hogy a testet meg kell tartani

- mondja Balázs László. Éppen ezért az űrben kötelező a napi két óra edzés. Ez alól nincs kivétel.

A súlytalanság az egyszerű mozgások koordinációját is felborítja.

“Amikor odanyúlunk egy pohárért, akkor a karunk súlyát kell érzékelnünk, majd a pohár súlyát, és így emeljük a szánkhoz a poharat. Ezt a súlytalanságban az idegrendszernek teljesen újra kell tanulnia. A karunknak ott nincs súlya, így minden elérő mozgásban túlnyúlnak az űrhajósok, tehát túl hevesek lehetnek mozdulataik egy pár napig."

A fizikai megpróbáltatásokon túl az alvás is kihívást jelenthet, ugyanis az alvás-ébrenlét ciklus váltakozását a Nap irányítja.

Az esetek többségében alvászavarok lépnek fel. Ez a Sarkvidéken is így van, ahol három hónapos éjszaka van. Ha ugyanis nem látjuk időnként a Napot felkelni és lemenni, akkor az az alvás rovására megy. Az alváshiány pedig mindenre kihat. Van ugyan napirend, mesterséges ébresztő, reggeli, munkarend, mégis nehezen alszanak el az űrben.

"A legtöbben altatókon élnek."

Balázs László szerint az aggyal és az idegrendszerrel kapcsolatos másik probléma a folyadékáthelyeződés. Az alsó végtag vénái ugyanis arra vannak kondicionálva, hogy ellenálljanak a hidrosztatikai nyomásnak.

A Földön a szívtől a lábig egy vízoszlop méternyi nyomást kell megtartania a vénáknak. A súlytalanságban viszont ez a nyomás megszűnik, aminek a következménye az alsóvégtagi erek összehúzódása, így a testfolyadékok egy része a test felső részének irányába helyeződik át, főleg a feji és nyaki részre. Így megnő a szembeli, valamint az agyi nyomás.

"Ez okozza, hogy az űrben annak is szemüvegre van szüksége, akinek a Földön nem kellett, mivel egy kissé deformálódik a szem. A dioptria is eltérő, így annak is változik a látása, akinek már a Földön is szüksége volt szemüvegre."

Hivatásos űrhajósok számára a sztenderd szolgálati idő az űrállomáson hat hónap. Ez idő alatt többen vesznek részt spacewalk-ban, vagyis űrsétában, ami komoly felkészülést igényel, így ebben az űrturistáknak belátható idő belül nem lesz része.

”Ezt a szakmában EVA-nek, vagyis 'extra vehicular activity'-nek hívják, így ez tulajdonképpen minden, csak nem séta, hiszen egy nagyon kemény megpróbáltatás. Veszélyes is, bár eddig nem történt baleset. A szkafander körülbelül 100 kg, a Földön két ember kell hozzá, hogy megemeljék. Persze az űrben ennek sincs súlya, de mozogni benne mindenképpen kihívás. Személyesen hallottam egy űrhajós beszámolóját arról, hogy hogyan fulladt meg majdnem a ruhában, mivel hibás volt a szkafandere és a kilélegzett pára összegyűlt a sisakjában" - meséli a szakértő.

Akármennyire is vonzó kalandnak tűnhet az űrutazás, az biztos, hogy a bátor jelentkezőktől komoly felkészülést és összpontosítást igényel a kiruccanás. Talán egy oka van, amiért legalább egyszer mindenki eljátszik a gondolattal, hogy milyen érzés is lehet az űrben lebegni.

“Valamennyien szeretnénk repülni, és álmodunk arról, hogy képesek vagyunk legyőzni a gravitációt, és ezek az emberek ezt megélik."

Azt mondják az űrhajósok, hogy amikor visszatérnek, kifejezetten szomorú érzés megélni, hogy többé nem képesek repülni, és ez már mindig így lesz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET: