JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Beleállt a klímaváltozás elleni küzdelembe Joe Biden, de mennyit érnek a megtett ígéretei?

Az új amerikai elnök az elmúlt 100 napban visszaléptette Amerikát a Párizsi Egyezménybe, klímacsúcsot tartott, merész kibocsátás-csökkentési vállalásokat tett, de kérdés, mindez elég-e.

Link másolása

"A bolygó megmentése érdekében tett lépéseinkkel munkahelyek millióit, gazdasági növekedést és lehetőségeket teremthetünk" - mondta Joe Biden amerikai elnök az amerikai Kongresszus előtt tartott eddigi legfontosabb beszédében, amelyben értékelte elnöksége első 100 napját.

Az új elnök nemcsak szavakban utalt rá, mennyire fontosnak tartja a klímaváltozás elleni küzdelmet. Elnöksége első hónapjaiban visszaléptette országát a párizsi klímaegyezménybe, elnöki rendeletekkel csökkentette az üvegházhatású-gázkibocsátást, visszavont több fúrási engedélyt, amelyet még a Trump-kormány adott ki, kinevezte klímavédelmi különmegbízottnak John Kerryt, az Obama-kormány külügyminiszterét, és a Fehér Házban virtuális klímacsúcsot is rendezett, ahol bejelentette, az Egyesült Államok készen áll a vezető szerepre a klímaválság elleni harcban, és 2030-ig 50-52%-kal a 2005-ös szint alá csökkenti üvegházhatású gázkibocsátásait.

A New York Times elemzése szerint ez már csak azért is rendkívül merész vállalás, mert

az Egyesült Államok 2005-öt tette meg viszonyítási évnek, amikor az ország fosszilis fűtőanyagokból származó kibocsátásai a csúcson voltak.

Ezzel szemben az európai országok, például Magyarország is 1990-et tekinti kiindulási pontnak, amikor a szocialista rendszer összeomlása miatt Kelet-Európában drasztikusan visszaesett a nagy gyárak termelése, és így a szennyezés mértéke is.

A nagy kérdés azonban az, milyen gyorsan lesz képes az egész világ eljutni a zéró kibocsátáshoz és megállítani a bolygó felmelegedését. A tudósok szerint ahhoz, hogy elkerüljük a klímaváltozás legkatasztrofálisabb következményeit, 2050-re teljesen le kell állni a fosszilis eredetű kibocsátásokkal és az erdőirtásokkal.

A cél még messze van. Egy közelmúltbeli tanulmány becslése szerint az amerikai üvegházhatású kibocsátások 2005 és 2020 között 21,5%-kal csökkentek. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az elektromos áram előállításában átálltak a legszennyezőbb szénbányákról a tisztább és olcsóbb földgázra, szél- és napenergiára. A csökkenések további egyharmada a pandémia következménye, pangott a gazdaság és az emberek is kevesebbet ültek autóba. Ez utóbbi hatás azonban elillan, amint újra beindul az élet.

Ahhoz, hogy az Egyesült Államok 2030-ra elérje az ígért 50%-os csökkentést, évről-évre soha nem látott mértékben kell csökkentenie a kibocsátásokat.

Még több szél- és naperőművet kell telepíteniük, meg kell győzniük az amerikaiakat, hogy sokkal több elektromos autót vásároljanak, és rá kell kényszeríteniük az olaj- és földgáz-társaságokat, hogy drasztikusan csökkentsék metánkibocsátásukat.

Biden ezt nemcsak direkt klímapolitikai intézkedésekkel kívánja elérni.

3-4 trillió dollárt tesz ki az a nagy infrastruktúra-terv, amely adókedvezményekben részesítené a tiszta energiát használókat és az elektromos autók vásárlóit. Emellett az amerikai környezetvédelmi ügynökség szigorúbb intézkedéseket vezetne be a kocsik és teherautók kipufogó-szennyezése és a metánkibocsátások ellen. Egyelőre azonban még egyik javaslat sem ment át a Kongresszuson.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió mindenesetre úgy számol, hogy 2050-re elérhetik a zéró kibocsátást, sőt azt ígérik, 2030-ig megteszik az út felét. De ők csupán a globális üvegház-hatású kibocsátások egynegyedéért felelősek.

Számos szegényebb ország, köztük Kína és India a következő évtizedben még várhatóan a jelenlegi szinten tartja kibocsátásait, vagy esetleg még növeli is azokat.

Nem véletlen, hogy Biden a kínai és az orosz elnököt is meghívta virtuális klímacsúcsára, egy sor másik ország mellett, és kisebb-nagyobb ígéreteket sikerült is kicsikarnia.

A brit kormány bejelentette, hogy 2035-re 78%-kal csökkentik kibocsátásaikat az 1990-es szinthez képest. Japán szintén 2030-ig 44%-os csökkentést ígért a 2005-ös szinthez képest, míg Kanada a korábbi 40% helyett 45%-ra emelte vállalását.

Kína, a világ legnagyobb üvegház-hatású gázkibocsátója azt ígérte, hogy 2030 körül érik el a csúcsot. Innentől kezdve célozzák be 2060-ra a nettó zéró kibocsátást. Az ázsiai óriásnak is van néhány konkrét célkitűzése, például elektromos áramszükségletük egynegyedét alacsony karbontartalmú forrásokból, szél-, nap- vagy nukleáris energiából akarják előállítani. Új, nagykiterjedésű erdőket telepítenének, és csökkentenék a fagyasztásra használt, igen káros hatású hidrofluorokarbon alkalmazását.

Ugyanakkor Peking nem vállalt konkrét csökkentéseket a 2030 előtti időszakra. Azzal érveltek, hogy lassabb náluk az iparosodási folyamat, mint az Egyesült Államokban és Európában, éppen ezért több idő kell ahhoz, hogy leálljanak a fosszilis fűtőanyagokkal.

India egyelőre még azt sem közölte, hogy kibocsátása várhatóan mikor éri el a csúcsot, bár bejelentette, hogy növeli a tiszta energiaforrások felhasználását és lassítja a fosszilis fűtőanyagok fogyasztásának növekedési ütemét.

Nyilvánvaló, hogy nem lehet ugyanazokat a vállalásokat számon kérni a különböző fejlettségi szintű gazdaságoktól. Ugyanakkor tény, hogy 2019-es adatok szerint az Egyesült Államok az az ország, amelyben a legmagasabb az egy főre jutó fosszilis fűtőanyag-felhasználás, bár Kína ezen téren gyorsan csökkenti lemaradását.

Az amerikai Rhodium Group kutatóintézet becslései szerint, ha minden ország teljesítené vállalt klímacéljait, az Egyesült Államok egy főre jutó kibocsátása 2030-ban Kínáéhoz hasonló lenne, de ez az adat mindkét ország esetében kétszer annyi lenne, mint Európáé, és négyszer annyi, mint Indiáé.

Részben emiatt egyes környezetvédők szerint az amerikai kormánynak sokkal ambiciózusabb kibocsátás-csökkentési célokat kellett volna kitűznie. A közelmúltban számos amerikai civil szervezet arra szólította fel Washingtont, hogy 2030-ra 70%-os csökkentést vállaljon, és egyúttal nyújtson széles körű támogatást a fejlődő világ tiszta energia-programjaihoz.

Jelenleg azonban még a Biden által bejelentett célkitűzéseket sem lesz könnyű keresztülvinni az amerikai törvényhozáson.

A republikánusok körében óriási az ellenállás, és közelegnek a félidei választások, amikor a demokraták könnyen elveszíthetik többségüket a Kongresszusban és a Szenátusban.

Az sem valószínű, hogy a republikánusokat különösebben meghatnák Biden munkahelyteremtéssel kapcsolatos érvei. Találhat azonban olyan szövetségeseket, akiknek a lobbiereje esetleg a demokraták javára billentheti a mérleget.

A Politico szerint ugyanis rengeteg olyan nagy cég van, amely elkötelezte magát a zöld fordulat mellett. A HP, a Microsoft, a General Motors, a Danone, vagy például a Gap dollármilliókat költ új technológiákra, megújuló energiaforrásokra, és arra, hogy versenyelőnyre tegyenek szert az éghajlatváltozás miatt átalakuló világban.

Nekik egyáltalán nem mindegy, hogy a politikától kapnak-e a programjaikhoz támogatást, és mindkét oldalon megvannak a megfelelő kapcsolataik.

Annak illusztrálására, hogy mennyire fontos a nagy cégek hozzáállása, a Politico idézi a BloombergNEF elemzését, amely szerint ha a legnagyobb vállalati kibocsátók közül csak 80 teljesíti vállalt céljait, akkor a globális kibocsátást több mint 8 milliárd tonnával, vagyis körülbelül 25 százalékkal csökkenthetik. Ez olyan, mintha az Egyesült Államok és Japán is nullára csökkentené a kibocsátását.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
Videó: egy robotkutya járja Sanghaj utcáit, miközben különféle utasításokat kiabál
A kínai metropolisz egyes részeit ismét lezárták a járvány miatt, a robotkutyával pedig a lakosságot figyelmeztetik.

Link másolása

A koronavírus új, BA.2-es változata miatt ismét szigorú intézkedések léptek életbe Sanghajban. A kínai metropolisz egyes részeit például ismét lezárták. Az üres utcákat pedig egy robotkutya járja, miközben különböző felhívásokat, utasításokat kiabál – írja a New York Times.

A robotkutyáról videó is készült a város Jiading nevű kerületében.

A felvételen látni, hogy a robotkutya hátára egy hangszórót erősítettek, amelyből olyan utasítások hangzanak el, mint: a kézmosás és a maszkhordás jelentősen csökkenti a vírus átadásának kockázatát.

Egyes jelentések szerint Kínában nemcsak robotkutyákat, de drónokat is bevetnek, hogy így zavarják haza az utcán lévő lakosságot. Az embereknek ugyanis csak indokolt esetben szabad elhagyniuk az otthonaikat, a drónok segítségével pedig azt figyelik, hol vannak tömörülések. A hatóságoknak így egyszerűbb dolguk van, ugyanis a távolból is tudják, hova kell kimenniük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Akár két óra alatt is odaérhet Sanghajból New Yorkba a közeljövő hiperszonikus kínai utasszállítója
2025-ben már tesztelnék a Concorde-nál kétszer gyorsabb repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálhatják.

Link másolása

Olyan utasszállító repülő kifejlesztésén dolgozik egy kínai, űrrepüléssel foglalkozó vállalat, amely másodpercenként egy mérföld/másodperc sebességgel képes száguldani és akár pár óra alatt meg tudja tenni a Sanghaj-New York távot - írja a CNN.

A pekingi székhelyű Space Transportation hiperszonikus repülője kétszer olyan gyors lenne, mint a Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép, amely jelenleg a világ második leggyorsabb utasszállítója.

A cég már egy animált reklámvideót is készített a 12 személyesnek megálmodott gépről, amelyen az utasok sisak és szkafander nélkül tudnak utazni. A repülőt két hatalmas gyorsítórakétával képzelik el, amelyekkel függőlegesen repül fel a levegőbe, majd az utazómagasság elérésekor a rakéták leválnak róla. Ezután 7000 kilométer/órás sebességgel száguld végig az űr peremén, majd függőlegesen landol a célállomáson egy állványos futómű segítségével.

A vállalat 2025-ben szeretné tesztelni a hiperszonikus repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálnák.

Ha sikerül a céljukat teljesíteni, Kína kihasználhatja az űrturizmus azon rését, amely igencsak jövedelmező lehet a jövőben, de az üzleti utakra utazók számára is rendkívül vonzó lehet a sokkal gyorsabban A-ból B-be érő repülő. A projektet egyébként a kínai befektetők is bőkezűen támogatják: a vállalat tavaly augusztusban több mint 300 millió jüant (kb. 16,3 milliárd forint) kapott egy sanghaji székhelyű ipari befeketetési alaptól, amelyet a Matrix Partners China és az állami tulajdonú Shanghai Guosheng Group vezet.

Kína már most is jelentős szereplőnek számít az űrtevékenységekben. Az állam számos kezdeményezést támogat, beleértve a műholdas technológiákat, a Holdra és a Marsra való utazást, a bolygók közötti utakat és a mélyűrkutatást. Az űrgazdaságban is szeretnének nagyobb szerepet játszani, az egyik cél például a nagysebességű utasszállítás.

Egy kutatás szerint (a Deloitte tanácsadó cég végzett el a NASA támogatásával) elegendő fenntartható kereslet lenne a kereskedelmi hiperszonikus utasszállítás iránt. Elemzésük szerint olyan nagyvárosok közötti utakra lenne érdemes ilyen járatot indítani, amelyekhez át kell szelni az óceánt vagy óceánokat, és emiatt a normál repülőutak nagyon hosszúak. Pl. New York és London, Miami és Sao Paolo, New York és Párizs, Los Angeles és Sydney és Sydney és Szingapúr között.

A kutatás szerint 90 ilyen útvonalon lenne jövedelmező a hiperszonikus utasszállítás, amelyet évi 2,25 millió utas venne igénybe, és összesen 16,5 milliárd dollár bevételt hozhatna.

Egy másik NASA-megbízásból készített tanulmány szerint azonban akár több mint 300 várospár között is járhatna hiperszonikus repülő az utasok fizetési hajlandósága alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Holoda Attila: Orbán áfát is csökkenthetne, de inkább az uniós klímacélok feladását javasolja
Az energiapolitikai szakértő szerint az árak valóban elszálltak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Rossz irány lenne ezt még tovább növelni.

Link másolása

Orbán Viktor a zsinórban negyedik kétharmados győzelmét követő nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette, javasolni fogja az EU-nak, hogy az elszabaduló energiaárak miatt függesszék fel a fosszilis energiahordozók megadóztatását, a villamosenergia ára ne legyen összekapcsolva a földgáz árával, valamint ne kelljen kötelezően bioüzemanyagot keverni a sima üzemanyagokhoz. Szerinte amíg tart a háború, csak ezekkel a lépésekkel lehet megvédeni a családokat.

A sajtótájékoztatón szó volt Paks 2-ről is, a miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta: a beruházás jelentős csúszásban van, és könnyen lehet, hogy az uniós szankciók teljesen el fogják söpörni, amennyiben az atomenergiára is kiterjesztik őket.

A fentiekről kérdeztük Holoda Attila energiapolitikai szakértőt, aki a kampány során az ellenzéki pártok programjának kidolgozásában is részt vett.

– Mi a véleménye Orbán Viktor EU-nak tett javaslatáról?

– Az energiaárak valóban magasak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Az EU épp emiatt vezette be az úgynevezett ETS kereskedelmi rendszert, ami azzal próbálja rávenni a kibocsátás csökkentésére az ipari vállalatokat, hogy fix kvótákat állít fel, és aki ezt túllépi, annak többletkvótát kell vásárolnia a piacról olyanoktól, akik nem használták fel teljesen a saját keretüket. Mivel a jelenlegi helyzetben az energiaárak is keményen sújtják az ipari felhasználókat, Orbán Viktor egyfajta uniós rezsicsökkentési javaslatot jelentett be. Ennek a fogyasztók szempontjából biztosan van logikája, ebből a szempontból dicséretes, hogy szeretné megfékezni az elszabaduló inflációt.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezáltal hosszú időre visszavetné azokat a uniós célokat, amelyek a CO2-kibocsátás és a klímavédelem érdekében születtek, ráadásul közös döntéssel. Klasszikus „melyik ujjamba harapjak?” dilemmával állunk szemben, és Orbán Viktor ebben a kérdésben egyértelműen az árak csökkentése mellett tette le a voksát.

Nem meglepő, hiszen a magyar rezsicsökkentés is ebből indul ki, de érdekes módon az sosem jut eszébe, hogy az áfához nyúljon, pedig ezt minden tagállam megtehetné saját hatáskörben. És az energiahordozókra kivetett áfa csökkentésének legalább annyira eredményes hatása lenne, viszont nem tenne keresztbe a CO2-kibocsátás csökkentésének sem.

– Milyen fogadtatása lesz vajon a javaslatnak?

– Biztosan lesznek, akik egyetértenek vele, elsősorban a szegényebb országok közül, akik mindent megtesznek az inflációs hatás mérséklése érdekében. De alapvetően azt is látni kell, hogy az EU-ban ma már többségben vannak azok, akik a klímavédelmi szempontokat úgy is prioritásnak tartják, hogy ez a fogyasztóknak adott esetben többe kerül. Valamilyen úton-módon lépni kell az energiafelhasználás csökkentése és a minél alacsonyabb CO2-kibocsátás érdekében.

– Létezhet valamilyen köztes, kompromisszumos megoldás?

– Ha hozzányúlunk egy rendszerhez, amit korábban elhatároztunk, azzal mindenképpen felhígítjuk, és ezután legtöbbször már nincs megállás. A bioetanol kötelező bekeverése például azt a célt szolgálja, hogy növeljük a megújuló energiahordozók arányát, miközben persze drágul is tőle az üzemanyag. Az árak mérséklésére jó megoldás lehet, de a klímacélokat biztosan lazítaná. Hasonló helyzet állna elő bármilyen más módosítás esetén is: még egy kisebb lazítás is rossz példák egész sorát indíthatná el, valószínűleg több másik ország is felbátorodna és hasonló javaslatokat nyújtana be ezután.

– Ha nem ilyen módon, akkor hogyan lehetne megelőzni az árak elszabadulását?

– Orbán másik javaslatában, miszerint válasszák szét egymástól a villamosenergia és a földgáz árát, lenne logika, ugyanakkor ez azt jelentené, hogy beavatkozunk az Európai Unió saját piac-liberalizációs elveibe.

Inkább az árakat felhajtók ellen kellene fellépni sokkal szigorúbb ellenőrzéssel, de Orbán Viktor valószínűleg azért sem preferálta, mert mindenki tudja, hogy az árfelhajtásban vastagon benne voltak az oroszok is. Lépni lehetne azon a téren is, hogy minden tagállam nézze meg, milyen plusz adókkal sújtja saját hatáskörben az energiahordozókat. Ezeket, mint például az áfa, nyugodtan lehetne csökkenteni.

– Keresztbe tehet-e Orbán egy vétóval a klímacélok teljesítésének?

– Ezt a fajta lebegtetést már hallottuk is tőle, és valóban van zsarolási potenciálja a jelenlegi berendezkedés alapján. Ugyanakkor már így is eléggé páriaként kezelik Magyarországot a rendszeres vétói miatt, nem véletlen, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárásnak akár olyan eredménye is lehet, hogy megvonják az ilyen jellegű szavazati jogunkat. Korábban mindig arra tudott hagyatkozni Orbán, hogy a lengyelekkel kölcsönösen támogatjuk egymást, a jelenlegi helyzetben viszont egyáltalán nem biztos, hogy Lengyelország kiállna a Putyint támogató Orbán-rendszer mellett.

– Állandó érv, hogy azért nem támogatja Magyarország az energiahordozókra vonatkozó szankciókat, mert nálunk nincs alternatívája az orosz gáznak. Valóban így van?

– Jelenleg teljesen igaza van ebben Orbánnak, de azt elfelejti hozzátenni, hogy többek között azért alakult így, mert az elmúlt 12 év politikája következtében az energiafüggőség nemhogy csökkent volna, sokkal inkább stabilizálódott. Különösen, hogy egy újabb 15 éves szerződéssel Magyarország földgáz-ellátásának jelentős részét az oroszokhoz kötötte. Pedig Szlovénia kivételével valamennyi szomszédunkkal megteremtődött a vezetékes kapcsolat, ami lehetővé tenné, hogy alternatív energiaforrásokhoz férjünk hozzá, Lengyelországtól egészen Görögországig.

Minden olyan gázforrás, ami beér Európába, jöjjön akár Észak-Afrikából, akár máshonnan, elméletileg már elérhető lenne számunkra. Szintén az elmúlt 12 év negatív fejleménye, hogy leállt annak a Nabucco-vezetéknek az építése, aminek köszönhetően Oroszországot elkerülve juthatott volna földgáz Európába. Ez a projekt gyakorlatilag elhalt, nem utolsósorban a magyar kormány támogatásának hiánya miatt.

– Orbán Paks 2-ről is beszélt, szerinte a beruházás jelentős csúszásban van, de az esetleges EU-s szankciók miatt se biztos, hogy egyáltalán megvalósulhat. Ön szerint ez reális?

– Szinte biztos vagyok benne, hogy nem fognak kiterjedni erre a szankciók, mivel az atomenergia, ha nem is a zöld, de a fenntartható címkét kapta meg nemrég az Uniótól. Persze első lendületből az Európai Parlament is tárgyalt róla, de meglepődnék, ha végül döntés születne erről. Ugyanakkor még ha nem is lesznek konkrét szankciók, a nyugat-európai és amerikai nagy beszállítók – mint a Siemens vagy a General Electric –, amelyek eredetileg részt vettek volna a beruházásban az oroszok oldalán, a jelenlegi helyzetben aligha adják majd a nevüket hozzá.

– Lehetséges, hogy a miniszterelnök legszívesebben már kifarolna az egészből, ezért hozta egyáltalán szóba a fentieket?

– Nem gondolom, vagy ha mégis, akkor aligha beszélne róla ennyire nyíltan, hiszen ezzel komoly megrovást kockáztatna Putyin részéről. Abban is biztosak lehetünk, hogy a jelenlegi energiaellátási rendszerben szükség van egy olyan, úgynevezett zsinórüzemet biztosító alaperőműre, mint a paksi. Azon el lehetne gondolkodni, hogy ha ezt ne csak és kizárólag a Roszatommal valósítsuk meg, egy ilyen döntés ugyanakkor újraindítaná a tendereztetést, ami további csúszást eredményezne. Nem véletlen, hogy ma már a Paks 1-es erőműnél is komoly erőfeszítéseket tesznek az üzemidő meghosszabbítására.

– Milyen alternatív megoldások jöhetnének még szóba?

– Mindig azt szoktam mondani, hogy a legolcsóbb energia az el nem használt energia.

Ha csökkenteni tudjuk a fogyasztást, akár szigeteléssel, akár energiatakarékos háztartási eszközök finanszírozásával, biztosan sokkal többet érnénk el, mintha nekiállunk új rendszereket behozni. Arra apellálni szintén nem túl reális, hogy akár napelemmel, akár szélenergiával pótoljunk egy zsinórüzemű erőművet.

Jelenleg, amíg nem adottak az energiatárolás feltételei, a zöldenergia egyszerűen nem alkalmas egy olyan folyamatos, stabil üzemmódú erőmű, mint Paks helyettesítésére.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mostantól már a Tescónál is leadhatod a használt étolajat
Újabb zöld gyakorlatot vezetett be a Tesco a fenntartható működés érdekében.

Link másolása

A Tesco elkötelezetten törekszik környezetterhelése csökkentésére. Ennek részeként együttműködik szállítóival és partnereivel a természetvédelem és a vásárlók fenntarthatóbb életmódjának ösztönzése terén. Az áruházlánc ezirányú tevékenysége egy újabb lépéseként 8 üzleténél helyezett ki gyűjtőket, lehetőséget biztosítva ezáltal a használt étolaj szelektív leadására. A tesztüzemben induló kezdeményezéshez a Biofilter Zrt. biztosítja az ún. Használt Étolaj Boxokat, valamint gondoskodik a használt sütőzsiradék elszállításáról és újrahasznosításáról, a Bunge pedig a Tescóban árusított Floriol és Vénusz étolajtermékei nyakcímkéjén tájékoztatja a vásárlókat az újrahasznosítási lehetőségről ebben a 8 áruházban.

„Szeretnénk vásárlóinknak alternatívát kínálni, hogy ne a lefolyóba öntsék vagy a szemétbe dobják a használt étolajat, ami jelentősen szennyezi a környezetet.

Ezért indítottuk el 8 áruházunknál tesztüzemben a használtolaj-visszagyűjtést, ahol a parkolóhoz közel, az üzletek előtt, illetve egy helyen próbajelleggel az üzletsoron állítottuk fel a Biofilter használtétolaj-gyűjtőit. Örülök neki, hogy a jó gyakorlatot ösztönző kezdeményezést a Bunge is támogatja a termékein megjelenő kommunikációval”– mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója.

Jelenleg a Tesco zalaegerszegi, soproni, győri, paksi, budaörsi, ceglédi, valamint Fogarasi úti és Andor utcai budapesti áruházainál lehet elhelyezni a használt étolajat az erre szolgáló szelektív gyűjtőkben.

A lehetőség szerint a saját flakonjába visszatöltött, kihűlt étkezési olaj a legközelebbi vásárlás alkalmával egyszerűen leadható a 8 gyűjtőpont valamelyikén. Elszállításról és az újrahasznosításról az országos begyűjtőhálózattal rendelkező Biofilter Zrt. gondoskodik.

„Az olajban, illetve zsírban való sütés elterjedt eljárás a magyar konyhákban. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy az elhasznált sütőolaj speciális kezelést igénylő háztartási hulladék. Egyetlen csepp használt étolaj akár ezer liter élővizet is elszennyezhet, amennyiben nem megfelelően kezelik. Ezért is örülök, hogy a Tesco és a Bunge is csatlakozik a lakossági környezetterhelés csökkentését célzó használtétolaj-begyűjtő programhoz.

A kihelyezett Használt Étolaj Boxokban leadott olajat tisztítás után biodízel-gyártásra adjuk át, amelynek során azt az Európai Unióban érvényes szabályozás alapján 8,2 százalékban az üzemanyagba keverik, így visszajut a lakossághoz és körforgásban tartható"

– mondta Deák György, a Biofilter Zrt. vezérigazgatója.

„Elkötelezettek vagyunk a fenntarthatóság iránt az ellátási lánc minden egyes lépcsőfokán – a termelőktől a fogyasztókig. Éppen ezért örömmel álltunk a Tesco és a Biofilter Zrt. új közös, zöld gyakorlata mellé azzal, hogy a Vénusz és a Floriol étolajaink palackjain található kommunikációval felhívjuk a vásárlók figyelmét. Reméljük, hogy ezzel is erősítjük a használt étolaj szelektív újrahasznosításával kapcsolatos ismereteket, és a fogyasztók is csatlakoznak a kezdeményezéshez" – tette hozzá Grászli János, a Bunge magyarországi vezetője.

Link másolása
KÖVESS MINKET: