hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Az űrben is összecsap Kína és az Egyesült Államok, mindkét ország holdbázist építene

A kínaiak hatalmas tempóban fejlődnek, nagy lökést adhat nekik a legutóbbi, sikeres Hold-missziójuk is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. december 31.

hirdetés

Az űrkutatás, a kozmosz meghódítása eddig elsősorban az Egyesült Államok és a korábbi Szovjetunió, majd Oroszország közötti versengést jelentette. A többi ország így vagy úgy valamelyik nagyhatalomhoz kapcsolódott a maga űrprogramjával. Kína azonban immár gazdaságtól a technológiáig minden téren kezdi ledolgozni korábbi tetemes hátrányát, és a világűrben is jelentős vetélytárssá nőtte ki magát.

Ennek legújabb bizonyítéka Chang’e-5 Hold-misszó. A kínai holdkapszula Karácsony előtt tért vissza a Földre közel 2 kg kőzetmintával, amelyet a Mons Rümker néven ismert vulkanikus sikságon gyűjtött össze három hét alatt.

VIDEÓ: a Chang’e-5 landol a Holdon

Kína, akárcsak Amerika, hosszú távon azt tervezi, hogy egy olyan holdbázist hoz létre, amely kiaknázhatja a bolygó potenciális nyersanyag-forrásait, és egyúttal nagyobb szabású űrmissziók kiindulópontja lehet – írja a New York Times

Így az űr újabb színtere lehet Peking és Washington összecsapásának. És bár Kína katonai és polgári célú űrprogramjai egyelőre még elmaradnak az amerikaiaktól, részben miattuk döntött úgy a Trump-kormányzat 2019 decemberében, hogy önálló űrhaderőt (Space Force) hoznak létre.

Amikor Mike Pence alelnök egy évvel ezelőtt bejelentette: az Egyesült Államok felgyorsítja az előkészületeket a 2024-re tervezett holdraszálláshoz, figyelmeztetett arra, hogy Kína stratégiai pozíciók megszerzésére törekszik a Holdon és vezető űrnagyhatalommá akar válni.

A Biden-kormányzat még nem nyilatkozott űrterveiről, de várhatóan kitolja az újabb holdraszállás időpontját. A lap szerint a 2024-es dátumot Trump újraválasztása esetén sem lehetett volna teljesíteni technikai és pénzügyi korlátok miatt.

hirdetés

Ezzel szemben Kínának nagyon is határozott tervei vannak űrprogramjával kapcsolatban, amely a nemzeti büszkeség mellett újabb diplomáciai fegyverré válhat. Hszi Csin-ping kínai vezető az ország nagyhatalommá válásának központi elemévé tette az űrprogramot, amely az elmúlt években óriási léptekkel haladt előre.

A Chang’e-program a 2000-es évek elején indult el, miután George W.Bush amerikai elnök kijelentette, hogy a NASA űrhajósai 2020-ban visszatérnek a Holdra. Barack Obama azonban törölte a Hold-programot, és inkább távolabbi célpontokat tűzött ki, mint a Mars vagy egy aszteroida meghódítását.

Az első két Chang’e még csak megkerülte a Holdat, a 3-as számú azonban 2013 decemberében már le is szállt a bolygóra.

2019 januárjában a Chang’e 4 volt az első űrjármű, amely leszállt a Hold távolabbi oldalán. Holdjárója, a Yutu-2 azóta is működik és geológiai kutatásokat végez. Kína tehát az egyetlen olyan ország, amelynek eszközei a 21. században sikeresen leszálltak a Holdon.

A három landolás ellenére úgy tűnik, hogy Pekingnek nem sürgős űrhajósokat küldeni a hideg planétára, Trumpék kihívására sem módosítottak a 2030-as tervezett dátumon.

A hosszú távú tervekhez képes valóságos villámakció volt a Chang’e-5 útja. Leszállóegysége december 1-én landolt a Hold felszínén, majd alig három hét múlva már vissza is tért a Földre.

VIDEÓ: kínai tudósok veszik ki a holdkőzeteket a szonda tartályából

A kínai terveket jól illusztrálja Csang Ju-lin tábornoknak, a kínai űrprogram korábbi parancsnok-helyettesének tavalyi cikke a Zsemnin Zsipao pártlapban, amelyben kifejtette: „a ciszlunáris űr – a Föld és a Hold közötti tér – az emberi élettér kiterjedésének újabb széles mezeje lesz”. A kínai állami űrkutatás tudományos és technológiai részvénytársaságának vezetője, Pao Vei-min pedig úgy vélekedett, hogy ez a ciszlunáris űr 10 billió dolláros gazdasági zónát jelenthet a jövőben Kínának.

Peking tervei között szerepel egy Föld körül keringő űrállomás építése is, és máris felajánlotta más országok űrhajósainak, hogy dolgozhatnak rajta. Ezzel a jelenlegi amerikai-orosz irányítású Nemzetközi Űrállomás (ISS) is versenytársat kap

Nem Kína volt az egyetlen ország, amely valamilyen űrzsákmánnyal tért vissza a Földre decemberben. A japán Hajabusza 2 űrhajó hatnapos utazás után szállt le az ország űrügynöksége szerint olyan „nagy mennyiségű részecskével”, amelyek tanulmányozásával a tudósok megérthetik a naprendszer belső bolygóinak, köztük a Földnek építkezését.

A nagyhatalmak közti vetélkedésben a jövőben vélhetően persze nagy szerepe lesz az űrkutatásba befektető magáncégeknek is, például Elon Musk vállalatának, a SpaceX-nek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk