JÖVŐ
A Rovatból

Az ukrajnai háború súlyos csapás a környezetre nézve

A háború miatt bezárt Fehéroroszország legnagyobb vadon élő állatokkal foglalkozó civil szervezete. A korábbi alkalmazottakat „szélsőséges tevékenységek” miatt letartóztatták, ez félelmet kelt a természetvédőkben a saját biztonságuk és a védett területek jövője miatt.

Link másolása

Letartóztatták a BirdLife Belarus (APB), Fehéroroszország egyik legrégebbi és legnagyobb vadon élő állatokkal foglalkozó civil szervezetének egykori alkalmazottjait azzal a gyanúval, hogy a madárvédelemnek álcázva akarták destabilizálni az országban uralkodó politikai helyzetet - írja a Guardian.

A szervezetet 24 évnyi munka után kötelezte bezárásra a bíróság.

Ukrajnában, a határ túloldalán pedig denevérek védelmével és mérges kígyókkal foglalkozó tudósokat vádolnak azzal, hogy biológiai fegyvereken dolgoznak.

A fehérorosz környezetvédők aggódnak a telefonok lehallgatása és a természet védelmében felszólalók biztonsága miatt.

"Eltekintve a puszta igazságtalanságtól, ez globális szinten hatalmas csapás a természetvédelemre nézve” – nyilatkozta a Guardiannek egy névtelen forrás.

Ezek az országok adnak otthont az Egyesült Királyság méretének több mint kétharmadát kitevő vizes élőhelynek, a Poléziának, amit

rendkívüli biodiverzitása miatt „Európa Amazonasának” is neveznek.

Az APB volt az egyik utolsó még működő szervezet ezen a területen.

„Minden szervezet, amiről azt hitték, hogy potenciálisan kormányellenes, veszélyben volt. Az APB szempontjából szerintem ez teljesen alaptalan volt. Az APB nem vett részt ebben a fajta politikában, teljes mértékben a természetvédelemre koncentrált”

– mondta a névtelen megszólaló.

A szervezet újranedvesítette a több mint 17 200 hektáros, szénben gazdag tőzeglápot, valamint kibővítette Európa egyik legnagyobb lápkomplexumát. Az APB emellett erőfeszítéseket tett a Balti- és a Fekete-tengert összekötő E40-es útfejlesztés leállítására, valamint a vízi poszáta kihalástól való megmentésére is.

A szervezetek bezárása a védett területek potenciális eróziójához vezet, ugyanis az APB megszűnésével nagyobb az esély a nagy infrastrukturális projektek megvalósítására is.

A Guardian azt írja, Fehéroroszország erdői és tőzeglápjai a legérintetlenebbek Európában. Ha lecsapolják, kivágják őket,

ezek lesznek az utolsó ilyen jellegű erdők és vizes élőhelyek Európában.

A Frankfurti Állattani Társaság európai programjának több mint egyharmadát elveszítette az ukrajnai háború miatt, ahol két évtizede végzett természetvédelmi munkát.

A WWF, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió, a Természetvédelmi Világszövetség és más globális szervezetek nyilatkozatokban tiltakoznak a háború ellen. Szerintük a béke elengedhetetlen a természet virágzásához, mivel a háborúnak mélyreható humanitárius és ökológiai következményei vannak.

„A fegyveres konfliktusok által okozott kár jóval meghaladja azt, amelyet maga a harc okozott. A konfliktusok ökológiai következményei akár évtizedekig is eltarthatnak”

– áll az ENSZ közleményében.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
2050-re már nem lesznek gleccserek a Kilimandzsárón a klímaváltozás miatt
Négy európai gleccser is azok között van, amelyek éveken belül örökre eltűnhetnek.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2022. november 03.


Link másolása

Az ENSZ jelentése szerint 2050-re világszerte több gleccser örökre eltűnhet az éghajlatváltozás miatt.

Az ENSZ világörökségi helyszíneinek egyharmadán már három évtizeden belül elolvadhat az összes gleccser

- figelmeztetnek az UNESCO legújabb jelentésében, amelyről a BBC számolt be.

A vizsgálat szomorú képet fest: nemcsak a tanzániai rétegvulkán, a Kilimandzsáró utolsó gleccserei tűnik el, hanem az Alpokban és az Egyesült Államokban található Yosemite Nemzeti Parkban is nyoma veszik a jégárnak.

Ráadásul a jelentés szerzői azt állítják, hogy a gleccserek attól függetlenül elolvadnak, hogy a világ milyen lépéseket tesz az éghajlatváltozás megfékezéséért.

Jelenleg mintegy 18 600 gleccsert tartnak nyilván az ENSZ 50 világörökségi helyszínén. Ezek a Föld gleccserrel borított területének csaknem 10%-át teszik ki.

A jelentés szerint a gleccserek olvadása és eltűnése „a legdrámaibb bizonyítékok közé tartoznak arra vonatkozóan, hogy a Föld éghajlata melegszik”. Ráadásul a gleccserek sok ember háztartási és mezőgazdasági vízforrásaként is szolgál. Az olvadás miatt náluk édesvíz-hiány is kialakulhat a száraz évszakokban - mondta Duncan Quincey professzor, a Leedsi Egyetem glaciológiai szakértője. Ez élelmezésbiztonsági problémákhoz is vezethet, mert a gleccserből lefolyó vizet több helyen a termények öntözésére is használták.

„Reméljük, hogy tévedünk, de ez a kemény tudomány”

- mondta Tales Carvalho Resende, az UNESCO munkatársa, a jelentés egyik szerzője.

A jelentés szerint ezeken a helyeken tűnnek el gleccserek 2050-re Európában:

  • Durmitor Nemzeti Park (Montenegró)
  • Pireneusok - Mont Perdu (Franciaország, Spanyolország)
  • Sardona tektonikus aréna (Svájc)
  • Dolomitok (Olaszország)

A műholdfelvételekből azt is megállapították, hogy a világörökségi helyszíneken 2000 és 2020 között elolvadt gleccserek a globális tengerszint-emelkedés akár 4,5%-át is okozhatták, mivel éves szinten 58 milliárd tonna jég olvadt el.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
A laborban tenyésztett emberi agy gyorsabban megtanult videójátékozni, mint a mesterséges inteligencia
Másfél óra alatt értette meg a játékszabályokat a számítógép, a laborban tenyésztett agysejteknek elég volt erre öt perc is.

Link másolása

A mesterséges intelligenciánál is gyorsabban megtanultak videójátékozni a laboratóriumban tenyésztett emberi agysejtek, írja a New Scientist. A tudósoknak öt perc is elég volt, hogy megtanítsák a klasszikus pingpongozós játékot a műagynak, míg a mesterséges intelligenciának a játék megértésére másfél óra kellett.

A Petri-csészékben tenyésztett agysejtek nem keltek önálló életre, hanem csupán néhány neuron segítségével képesek a képernyőn pattogó labda útjába állni az ütőkkel. Az ausztrál Cortical Labs tudósai a tálkában növesztett műagyat DishBrain (magyarul: TálAgy) névre keresztelték.

A tudósok a könnyebb tanulás érdekében a Pong egyjátékos verzióját használták. Az agysejtek feladata csupán annyi volt, hogy elektromos jelek segítségével jelezzék, hogy a képernyőn melyik oldalán látható éppen a labda. A történelmi meccsről videó is készült, amit itt lehet megnézni:

Az ausztrál tudóscsoport vezetője ugyanakkor megjegyezte: bár a műagy nagyságrendekkel gyorsabban elsajátította a játékot, egy olyan fejlett számítógéppel szemben mégis alulmaradnának egy tényleges meccsben, mint például a DeepMind.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk