JÖVŐ

Az orosz-ukrán háború gyorsíthatja a megújuló energiákra való átállást, de még számos akadályt kell leküzdeni

Magyarország különösen rosszul áll, még mindig Paks II-re épít, és a szélerőművek telepítését gyakorlatilag lehetetlenné teszik a jelenlegi előírások - hangzott el a Másfélfok sajtóklubjában.

Link másolása

Nem kellett az orosz-ukrán háború kitörése ahhoz, hogy tisztába legyünk azzal, Európa és ezen belül Magyarország mennyire kiszolgáltatott az orosz szénhidrogéneknek. Ezt jól mutatta a tavaly kezdődött gázválság is, ami olyan piaci mozgásokat indított el, amelyeket a tagállamok nem tudtak kontrollálni. A Másfélfok sajtóklubjának bevezetőjében Vigh Péter azt mondta, a háború újabb morális és nemzetbiztonsági érvekkel szolgált amellett, hogy az orosz gázfüggőségtől mielőbb meg kell szabadulni.

Ennek fényében különösen feltűnő, hogy a háború kezdete óta az Európai Unió tagállamai több mint 9 milliárd euró értékben vásároltak fosszilis energiahordozókat az Orosz Föderációtól, miközben szankciókkal akarják rákényszeríteni Vlagyimir Putyint az agresszió befejezésére

Az ellentmondást az magyarázza, hogy az Unió gázszükségleteinek átlagosan 40%-át, míg nyersolajának 26%-át orosz importból fedezi. A függés mértéke tagállamonként eltérő, Magyarország orosz gázfüggősége például 90% felett van.

Az Unió korábban 2030-ig szeretett volna megszabadulni az orosz gáztól és olajtól, de a március 11-i versailles-i találkozón már 2027 is szóba került. A legfrissebb hírek szerint pedig az Európai Unió - az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát követve – már azt fontolgatja, hogy már most elrendeli a teljes olajembargót Oroszország ellen. Ilyen döntés azonban egyelőre nem született.

A megfontoltság nem véletlen. Egyelőre nincsenek valós, a klímaváltozás elleni küzdelmet is támogató alternatívák. A berlini központú Eclaeron intézet múlt héten közzétett jelentése szerint számos akadálya van a megújuló energiák szélesebb körben való elterjedésének az Unióban - az adminisztratív nehézségektől a technológiai problémákon át a szakemberhiányig. És az intézet által felállított úgynevezett Barrier-index szerint éppen Magyarországon a legrosszabb a helyzet.

A sajtóklub vendége ezúttal Szabó John társadalomtudós, a CEU doktorjelöltje volt, aki mindenekelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy 2021-ben az EU-ban a szén-dioxid kibocsátás egy év alatt 6%-kal nőtt, és bár növekedett a megújuló energiák részaránya is, korántsem annyival, mint amennyi szükséges lenne a 2030-as klímacélok eléréséhez.

2021-ben 11 GW szélerőmű-kapacitást adtak át, de legalább 30 GW kellene évente. Rekordot ért el a napenergia-bővítés 25,9 GW-tal, de ezzel a tempóval csak 700 GW áll majd rendelkezésre 2030-ra, a tervezett 870 GW helyett.

Tehát már a 2030-as célok eléréhez is legalább kétszeresére kellene növelni a bővítés ütemét.

Ráadásul nagyon egyenlőtlen a fejlesztés aránya: 2019-ben az európai szélenergia-telepítés 80%-át négy ország - Németország, Svédország, Franciaország és Görögország – adta.

Szabó John, aki maga is részt vett az Eclaeron kutatásában, bemutatta az akadályok öt kategóriáját.

Az első a politikai-gazdasági tényezőkről szólt, és itt első helyen szerepelt Magyarország, ahol az atomenergiára, mindenekelőtt a Paks II-re való fókuszálás a jellemző, és ez elvonja a figyelmet a megújuló energiák terjedésének lehetőségeiről. De Romániában is kiszámíthatatlan a helyzet, mert félévente újraírták a megújuló energia-törvényt, az állami támogatástól a telepítési engedélyekig. Bulgáriában a hagyományos erőművekre építenek, és alacsonyan tartják a fosszilis energiaárakat.

Nehezítik a megújuló energiaforrások további térnyerést piaci tényezők is. Spanyolországban egy erőteljes megújuló hullám nyomán túlkapacitás lépett fel az országos hálózatba való bekapcsolásnál. Lengyelországban továbbra is állami támogatást élvez a szén, Franciaországban pedig az erős atomlobbi akadályozza a versenyképességet.

Az adminisztratív akadályok között is Magyarország vezet, mivel nálunk elvileg szabad szélerőművet telepíteni, gyakorlatilag azonban nem lehet, mert csak lakott területtől számított 12 km-re túlra építhetnének, így az ország szélkapacitásának csak a töredékét használjuk fel.

Lengyelországban is korlátozzák a szélerőműveket, Észtországban évekig tart az engedélyeztetés, Portugáliában pedig úgy megosztották a hatásköröket, hogy legalább 5-6 hivatal útvesztőjén kell az építőknek, üzemeltetőknek magukat átverekedniük.

A hálózatbővítésnél az a fő gond, hogy üzemeltető és elosztó rendszerek lassan reagálnak a megújuló energiák csatlakozási igényeire. Ez a probléma is hangsúlyosan jelen van Magyarországon, de nagyon lassú az átfutás Görögországban és Ausztriában is, Belgiumban pedig alacsony a hálózatkapacitás.

Utoljára maradtak az egyéb tényezők: ezek között szerepel a helyi közösségek, különböző civil szervezetek ellenállása, de az is tény, hogy az ilyen projektek fejlesztésekor ritkán vonják be az érintetteket.

Írországban túlságosan magasak a megújulókra kivetett adók. Magyarországon gondot okozott a szakképzett munkaerő hiánya. Jelenleg mindössze egyetlen OKJ-képzés létezik napelem-szerelésre, de az országban tapasztalható általános munkaerőhiány kihat erre a szektorra is – mondta a szakértő.

Gyorsíthatja-e a háború a megújuló energiák terjedését? – tette fel a kérdést a Szeretlek Magyarország. Szabó John szerint igen, az EU-bizottság már a Covid-járvány előtt meghirdetett Green New Deal-programjában is leszögezte, hogy a klímapolitikának át kell hatnia mindent, és a jelenlegi helyzetben még jobban összefonódik a globális felmelegedés elleni küzdelem és az energiabiztonság. Már a 2009-es gázválság idején is voltak ilyen hangok, de akkor még nem voltak versenyképesek a megújulók a fosszilis energiahordozókkal szemben.

Fontos tényező továbbá, hogy a pénzpiacok is elmozdultak. Szemben az 1973-74-es olajválsággal, amikor jött egy ellenciklikus befektetési kör, napjainkban az új olajprojektek megvalósulása egyre kérdésesebbé válik. Mindezek együtt a zöld átmenet gyorsítását segítik elő.

Arra a kérdésre, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az összeurópai elektromos hálózatot, Szabó John azt mondta, kulcskérdés a megújuló energiaforrások további integrációja a hálózatba, de ehhez minden szinten bővíteni kell a kapacitásokat. Nagy kihívás viszont, hogy az egyes tagországokban óriási különbségek vannak az áramárak között.

Elképzelhető-e, hogy már évek óta húzódó Paks 2 végleg elcsúszik? Szabó John ezzel kapcsolatba megjegyezte, hogy a nyugati vállalatok félnek együttműködni a Roszatommal, és az egyéb hátráltató tényezők mellett eljöhet az a pillanat, amikor el kell gondolkodni az onnan remélt energia pótlásáról.

A visontai erőmű, amely szénről gázra áll át, segíthet a meglévő napenergia-kapacitással, de ez nem biztosítaná az ország szükséges energiastabilitását.

A jelenlegi kormány a 2030-as évek magyar energiaellátását Paks 1-re, Paks 2-re, sok napenergiára és hidrogén-termelésre alapozná, és a régió szélenergia-termelését inkább Romániára bízná. A kutató szerint nemcsak a klímavállalások szempontjából, hanem nemzetbiztonsági szempontból sem jó stratégia, ha ismét másoktól várjuk az energiaellátásunk biztosítását.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk