JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Az orosz-ukrán háború gyorsíthatja a megújuló energiákra való átállást, de még számos akadályt kell leküzdeni

Magyarország különösen rosszul áll, még mindig Paks II-re épít, és a szélerőművek telepítését gyakorlatilag lehetetlenné teszik a jelenlegi előírások - hangzott el a Másfélfok sajtóklubjában.

Link másolása

Nem kellett az orosz-ukrán háború kitörése ahhoz, hogy tisztába legyünk azzal, Európa és ezen belül Magyarország mennyire kiszolgáltatott az orosz szénhidrogéneknek. Ezt jól mutatta a tavaly kezdődött gázválság is, ami olyan piaci mozgásokat indított el, amelyeket a tagállamok nem tudtak kontrollálni. A Másfélfok sajtóklubjának bevezetőjében Vigh Péter azt mondta, a háború újabb morális és nemzetbiztonsági érvekkel szolgált amellett, hogy az orosz gázfüggőségtől mielőbb meg kell szabadulni.

Ennek fényében különösen feltűnő, hogy a háború kezdete óta az Európai Unió tagállamai több mint 9 milliárd euró értékben vásároltak fosszilis energiahordozókat az Orosz Föderációtól, miközben szankciókkal akarják rákényszeríteni Vlagyimir Putyint az agresszió befejezésére

Az ellentmondást az magyarázza, hogy az Unió gázszükségleteinek átlagosan 40%-át, míg nyersolajának 26%-át orosz importból fedezi. A függés mértéke tagállamonként eltérő, Magyarország orosz gázfüggősége például 90% felett van.

Az Unió korábban 2030-ig szeretett volna megszabadulni az orosz gáztól és olajtól, de a március 11-i versailles-i találkozón már 2027 is szóba került. A legfrissebb hírek szerint pedig az Európai Unió - az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát követve – már azt fontolgatja, hogy már most elrendeli a teljes olajembargót Oroszország ellen. Ilyen döntés azonban egyelőre nem született.

A megfontoltság nem véletlen. Egyelőre nincsenek valós, a klímaváltozás elleni küzdelmet is támogató alternatívák. A berlini központú Eclaeron intézet múlt héten közzétett jelentése szerint számos akadálya van a megújuló energiák szélesebb körben való elterjedésének az Unióban - az adminisztratív nehézségektől a technológiai problémákon át a szakemberhiányig. És az intézet által felállított úgynevezett Barrier-index szerint éppen Magyarországon a legrosszabb a helyzet.

A sajtóklub vendége ezúttal Szabó John társadalomtudós, a CEU doktorjelöltje volt, aki mindenekelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy 2021-ben az EU-ban a szén-dioxid kibocsátás egy év alatt 6%-kal nőtt, és bár növekedett a megújuló energiák részaránya is, korántsem annyival, mint amennyi szükséges lenne a 2030-as klímacélok eléréséhez.

2021-ben 11 GW szélerőmű-kapacitást adtak át, de legalább 30 GW kellene évente. Rekordot ért el a napenergia-bővítés 25,9 GW-tal, de ezzel a tempóval csak 700 GW áll majd rendelkezésre 2030-ra, a tervezett 870 GW helyett.

Tehát már a 2030-as célok eléréhez is legalább kétszeresére kellene növelni a bővítés ütemét.

Ráadásul nagyon egyenlőtlen a fejlesztés aránya: 2019-ben az európai szélenergia-telepítés 80%-át négy ország - Németország, Svédország, Franciaország és Görögország – adta.

Szabó John, aki maga is részt vett az Eclaeron kutatásában, bemutatta az akadályok öt kategóriáját.

Az első a politikai-gazdasági tényezőkről szólt, és itt első helyen szerepelt Magyarország, ahol az atomenergiára, mindenekelőtt a Paks II-re való fókuszálás a jellemző, és ez elvonja a figyelmet a megújuló energiák terjedésének lehetőségeiről. De Romániában is kiszámíthatatlan a helyzet, mert félévente újraírták a megújuló energia-törvényt, az állami támogatástól a telepítési engedélyekig. Bulgáriában a hagyományos erőművekre építenek, és alacsonyan tartják a fosszilis energiaárakat.

Nehezítik a megújuló energiaforrások további térnyerést piaci tényezők is. Spanyolországban egy erőteljes megújuló hullám nyomán túlkapacitás lépett fel az országos hálózatba való bekapcsolásnál. Lengyelországban továbbra is állami támogatást élvez a szén, Franciaországban pedig az erős atomlobbi akadályozza a versenyképességet.

Az adminisztratív akadályok között is Magyarország vezet, mivel nálunk elvileg szabad szélerőművet telepíteni, gyakorlatilag azonban nem lehet, mert csak lakott területtől számított 12 km-re túlra építhetnének, így az ország szélkapacitásának csak a töredékét használjuk fel.

Lengyelországban is korlátozzák a szélerőműveket, Észtországban évekig tart az engedélyeztetés, Portugáliában pedig úgy megosztották a hatásköröket, hogy legalább 5-6 hivatal útvesztőjén kell az építőknek, üzemeltetőknek magukat átverekedniük.

A hálózatbővítésnél az a fő gond, hogy üzemeltető és elosztó rendszerek lassan reagálnak a megújuló energiák csatlakozási igényeire. Ez a probléma is hangsúlyosan jelen van Magyarországon, de nagyon lassú az átfutás Görögországban és Ausztriában is, Belgiumban pedig alacsony a hálózatkapacitás.

Utoljára maradtak az egyéb tényezők: ezek között szerepel a helyi közösségek, különböző civil szervezetek ellenállása, de az is tény, hogy az ilyen projektek fejlesztésekor ritkán vonják be az érintetteket.

Írországban túlságosan magasak a megújulókra kivetett adók. Magyarországon gondot okozott a szakképzett munkaerő hiánya. Jelenleg mindössze egyetlen OKJ-képzés létezik napelem-szerelésre, de az országban tapasztalható általános munkaerőhiány kihat erre a szektorra is – mondta a szakértő.

Gyorsíthatja-e a háború a megújuló energiák terjedését? – tette fel a kérdést a Szeretlek Magyarország. Szabó John szerint igen, az EU-bizottság már a Covid-járvány előtt meghirdetett Green New Deal-programjában is leszögezte, hogy a klímapolitikának át kell hatnia mindent, és a jelenlegi helyzetben még jobban összefonódik a globális felmelegedés elleni küzdelem és az energiabiztonság. Már a 2009-es gázválság idején is voltak ilyen hangok, de akkor még nem voltak versenyképesek a megújulók a fosszilis energiahordozókkal szemben.

Fontos tényező továbbá, hogy a pénzpiacok is elmozdultak. Szemben az 1973-74-es olajválsággal, amikor jött egy ellenciklikus befektetési kör, napjainkban az új olajprojektek megvalósulása egyre kérdésesebbé válik. Mindezek együtt a zöld átmenet gyorsítását segítik elő.

Arra a kérdésre, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az összeurópai elektromos hálózatot, Szabó John azt mondta, kulcskérdés a megújuló energiaforrások további integrációja a hálózatba, de ehhez minden szinten bővíteni kell a kapacitásokat. Nagy kihívás viszont, hogy az egyes tagországokban óriási különbségek vannak az áramárak között.

Elképzelhető-e, hogy már évek óta húzódó Paks 2 végleg elcsúszik? Szabó John ezzel kapcsolatba megjegyezte, hogy a nyugati vállalatok félnek együttműködni a Roszatommal, és az egyéb hátráltató tényezők mellett eljöhet az a pillanat, amikor el kell gondolkodni az onnan remélt energia pótlásáról.

A visontai erőmű, amely szénről gázra áll át, segíthet a meglévő napenergia-kapacitással, de ez nem biztosítaná az ország szükséges energiastabilitását.

A jelenlegi kormány a 2030-as évek magyar energiaellátását Paks 1-re, Paks 2-re, sok napenergiára és hidrogén-termelésre alapozná, és a régió szélenergia-termelését inkább Romániára bízná. A kutató szerint nemcsak a klímavállalások szempontjából, hanem nemzetbiztonsági szempontból sem jó stratégia, ha ismét másoktól várjuk az energiaellátásunk biztosítását.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
Videó: egy robotkutya járja Sanghaj utcáit, miközben különféle utasításokat kiabál
A kínai metropolisz egyes részeit ismét lezárták a járvány miatt, a robotkutyával pedig a lakosságot figyelmeztetik.

Link másolása

A koronavírus új, BA.2-es változata miatt ismét szigorú intézkedések léptek életbe Sanghajban. A kínai metropolisz egyes részeit például ismét lezárták. Az üres utcákat pedig egy robotkutya járja, miközben különböző felhívásokat, utasításokat kiabál – írja a New York Times.

A robotkutyáról videó is készült a város Jiading nevű kerületében.

A felvételen látni, hogy a robotkutya hátára egy hangszórót erősítettek, amelyből olyan utasítások hangzanak el, mint: a kézmosás és a maszkhordás jelentősen csökkenti a vírus átadásának kockázatát.

Egyes jelentések szerint Kínában nemcsak robotkutyákat, de drónokat is bevetnek, hogy így zavarják haza az utcán lévő lakosságot. Az embereknek ugyanis csak indokolt esetben szabad elhagyniuk az otthonaikat, a drónok segítségével pedig azt figyelik, hol vannak tömörülések. A hatóságoknak így egyszerűbb dolguk van, ugyanis a távolból is tudják, hova kell kimenniük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Akár két óra alatt is odaérhet Sanghajból New Yorkba a közeljövő hiperszonikus kínai utasszállítója
2025-ben már tesztelnék a Concorde-nál kétszer gyorsabb repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálhatják.

Link másolása

Olyan utasszállító repülő kifejlesztésén dolgozik egy kínai, űrrepüléssel foglalkozó vállalat, amely másodpercenként egy mérföld/másodperc sebességgel képes száguldani és akár pár óra alatt meg tudja tenni a Sanghaj-New York távot - írja a CNN.

A pekingi székhelyű Space Transportation hiperszonikus repülője kétszer olyan gyors lenne, mint a Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép, amely jelenleg a világ második leggyorsabb utasszállítója.

A cég már egy animált reklámvideót is készített a 12 személyesnek megálmodott gépről, amelyen az utasok sisak és szkafander nélkül tudnak utazni. A repülőt két hatalmas gyorsítórakétával képzelik el, amelyekkel függőlegesen repül fel a levegőbe, majd az utazómagasság elérésekor a rakéták leválnak róla. Ezután 7000 kilométer/órás sebességgel száguld végig az űr peremén, majd függőlegesen landol a célállomáson egy állványos futómű segítségével.

A vállalat 2025-ben szeretné tesztelni a hiperszonikus repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálnák.

Ha sikerül a céljukat teljesíteni, Kína kihasználhatja az űrturizmus azon rését, amely igencsak jövedelmező lehet a jövőben, de az üzleti utakra utazók számára is rendkívül vonzó lehet a sokkal gyorsabban A-ból B-be érő repülő. A projektet egyébként a kínai befektetők is bőkezűen támogatják: a vállalat tavaly augusztusban több mint 300 millió jüant (kb. 16,3 milliárd forint) kapott egy sanghaji székhelyű ipari befeketetési alaptól, amelyet a Matrix Partners China és az állami tulajdonú Shanghai Guosheng Group vezet.

Kína már most is jelentős szereplőnek számít az űrtevékenységekben. Az állam számos kezdeményezést támogat, beleértve a műholdas technológiákat, a Holdra és a Marsra való utazást, a bolygók közötti utakat és a mélyűrkutatást. Az űrgazdaságban is szeretnének nagyobb szerepet játszani, az egyik cél például a nagysebességű utasszállítás.

Egy kutatás szerint (a Deloitte tanácsadó cég végzett el a NASA támogatásával) elegendő fenntartható kereslet lenne a kereskedelmi hiperszonikus utasszállítás iránt. Elemzésük szerint olyan nagyvárosok közötti utakra lenne érdemes ilyen járatot indítani, amelyekhez át kell szelni az óceánt vagy óceánokat, és emiatt a normál repülőutak nagyon hosszúak. Pl. New York és London, Miami és Sao Paolo, New York és Párizs, Los Angeles és Sydney és Sydney és Szingapúr között.

A kutatás szerint 90 ilyen útvonalon lenne jövedelmező a hiperszonikus utasszállítás, amelyet évi 2,25 millió utas venne igénybe, és összesen 16,5 milliárd dollár bevételt hozhatna.

Egy másik NASA-megbízásból készített tanulmány szerint azonban akár több mint 300 várospár között is járhatna hiperszonikus repülő az utasok fizetési hajlandósága alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Holoda Attila: Orbán áfát is csökkenthetne, de inkább az uniós klímacélok feladását javasolja
Az energiapolitikai szakértő szerint az árak valóban elszálltak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Rossz irány lenne ezt még tovább növelni.

Link másolása

Orbán Viktor a zsinórban negyedik kétharmados győzelmét követő nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette, javasolni fogja az EU-nak, hogy az elszabaduló energiaárak miatt függesszék fel a fosszilis energiahordozók megadóztatását, a villamosenergia ára ne legyen összekapcsolva a földgáz árával, valamint ne kelljen kötelezően bioüzemanyagot keverni a sima üzemanyagokhoz. Szerinte amíg tart a háború, csak ezekkel a lépésekkel lehet megvédeni a családokat.

A sajtótájékoztatón szó volt Paks 2-ről is, a miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta: a beruházás jelentős csúszásban van, és könnyen lehet, hogy az uniós szankciók teljesen el fogják söpörni, amennyiben az atomenergiára is kiterjesztik őket.

A fentiekről kérdeztük Holoda Attila energiapolitikai szakértőt, aki a kampány során az ellenzéki pártok programjának kidolgozásában is részt vett.

– Mi a véleménye Orbán Viktor EU-nak tett javaslatáról?

– Az energiaárak valóban magasak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Az EU épp emiatt vezette be az úgynevezett ETS kereskedelmi rendszert, ami azzal próbálja rávenni a kibocsátás csökkentésére az ipari vállalatokat, hogy fix kvótákat állít fel, és aki ezt túllépi, annak többletkvótát kell vásárolnia a piacról olyanoktól, akik nem használták fel teljesen a saját keretüket. Mivel a jelenlegi helyzetben az energiaárak is keményen sújtják az ipari felhasználókat, Orbán Viktor egyfajta uniós rezsicsökkentési javaslatot jelentett be. Ennek a fogyasztók szempontjából biztosan van logikája, ebből a szempontból dicséretes, hogy szeretné megfékezni az elszabaduló inflációt.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezáltal hosszú időre visszavetné azokat a uniós célokat, amelyek a CO2-kibocsátás és a klímavédelem érdekében születtek, ráadásul közös döntéssel. Klasszikus „melyik ujjamba harapjak?” dilemmával állunk szemben, és Orbán Viktor ebben a kérdésben egyértelműen az árak csökkentése mellett tette le a voksát.

Nem meglepő, hiszen a magyar rezsicsökkentés is ebből indul ki, de érdekes módon az sosem jut eszébe, hogy az áfához nyúljon, pedig ezt minden tagállam megtehetné saját hatáskörben. És az energiahordozókra kivetett áfa csökkentésének legalább annyira eredményes hatása lenne, viszont nem tenne keresztbe a CO2-kibocsátás csökkentésének sem.

– Milyen fogadtatása lesz vajon a javaslatnak?

– Biztosan lesznek, akik egyetértenek vele, elsősorban a szegényebb országok közül, akik mindent megtesznek az inflációs hatás mérséklése érdekében. De alapvetően azt is látni kell, hogy az EU-ban ma már többségben vannak azok, akik a klímavédelmi szempontokat úgy is prioritásnak tartják, hogy ez a fogyasztóknak adott esetben többe kerül. Valamilyen úton-módon lépni kell az energiafelhasználás csökkentése és a minél alacsonyabb CO2-kibocsátás érdekében.

– Létezhet valamilyen köztes, kompromisszumos megoldás?

– Ha hozzányúlunk egy rendszerhez, amit korábban elhatároztunk, azzal mindenképpen felhígítjuk, és ezután legtöbbször már nincs megállás. A bioetanol kötelező bekeverése például azt a célt szolgálja, hogy növeljük a megújuló energiahordozók arányát, miközben persze drágul is tőle az üzemanyag. Az árak mérséklésére jó megoldás lehet, de a klímacélokat biztosan lazítaná. Hasonló helyzet állna elő bármilyen más módosítás esetén is: még egy kisebb lazítás is rossz példák egész sorát indíthatná el, valószínűleg több másik ország is felbátorodna és hasonló javaslatokat nyújtana be ezután.

– Ha nem ilyen módon, akkor hogyan lehetne megelőzni az árak elszabadulását?

– Orbán másik javaslatában, miszerint válasszák szét egymástól a villamosenergia és a földgáz árát, lenne logika, ugyanakkor ez azt jelentené, hogy beavatkozunk az Európai Unió saját piac-liberalizációs elveibe.

Inkább az árakat felhajtók ellen kellene fellépni sokkal szigorúbb ellenőrzéssel, de Orbán Viktor valószínűleg azért sem preferálta, mert mindenki tudja, hogy az árfelhajtásban vastagon benne voltak az oroszok is. Lépni lehetne azon a téren is, hogy minden tagállam nézze meg, milyen plusz adókkal sújtja saját hatáskörben az energiahordozókat. Ezeket, mint például az áfa, nyugodtan lehetne csökkenteni.

– Keresztbe tehet-e Orbán egy vétóval a klímacélok teljesítésének?

– Ezt a fajta lebegtetést már hallottuk is tőle, és valóban van zsarolási potenciálja a jelenlegi berendezkedés alapján. Ugyanakkor már így is eléggé páriaként kezelik Magyarországot a rendszeres vétói miatt, nem véletlen, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárásnak akár olyan eredménye is lehet, hogy megvonják az ilyen jellegű szavazati jogunkat. Korábban mindig arra tudott hagyatkozni Orbán, hogy a lengyelekkel kölcsönösen támogatjuk egymást, a jelenlegi helyzetben viszont egyáltalán nem biztos, hogy Lengyelország kiállna a Putyint támogató Orbán-rendszer mellett.

– Állandó érv, hogy azért nem támogatja Magyarország az energiahordozókra vonatkozó szankciókat, mert nálunk nincs alternatívája az orosz gáznak. Valóban így van?

– Jelenleg teljesen igaza van ebben Orbánnak, de azt elfelejti hozzátenni, hogy többek között azért alakult így, mert az elmúlt 12 év politikája következtében az energiafüggőség nemhogy csökkent volna, sokkal inkább stabilizálódott. Különösen, hogy egy újabb 15 éves szerződéssel Magyarország földgáz-ellátásának jelentős részét az oroszokhoz kötötte. Pedig Szlovénia kivételével valamennyi szomszédunkkal megteremtődött a vezetékes kapcsolat, ami lehetővé tenné, hogy alternatív energiaforrásokhoz férjünk hozzá, Lengyelországtól egészen Görögországig.

Minden olyan gázforrás, ami beér Európába, jöjjön akár Észak-Afrikából, akár máshonnan, elméletileg már elérhető lenne számunkra. Szintén az elmúlt 12 év negatív fejleménye, hogy leállt annak a Nabucco-vezetéknek az építése, aminek köszönhetően Oroszországot elkerülve juthatott volna földgáz Európába. Ez a projekt gyakorlatilag elhalt, nem utolsósorban a magyar kormány támogatásának hiánya miatt.

– Orbán Paks 2-ről is beszélt, szerinte a beruházás jelentős csúszásban van, de az esetleges EU-s szankciók miatt se biztos, hogy egyáltalán megvalósulhat. Ön szerint ez reális?

– Szinte biztos vagyok benne, hogy nem fognak kiterjedni erre a szankciók, mivel az atomenergia, ha nem is a zöld, de a fenntartható címkét kapta meg nemrég az Uniótól. Persze első lendületből az Európai Parlament is tárgyalt róla, de meglepődnék, ha végül döntés születne erről. Ugyanakkor még ha nem is lesznek konkrét szankciók, a nyugat-európai és amerikai nagy beszállítók – mint a Siemens vagy a General Electric –, amelyek eredetileg részt vettek volna a beruházásban az oroszok oldalán, a jelenlegi helyzetben aligha adják majd a nevüket hozzá.

– Lehetséges, hogy a miniszterelnök legszívesebben már kifarolna az egészből, ezért hozta egyáltalán szóba a fentieket?

– Nem gondolom, vagy ha mégis, akkor aligha beszélne róla ennyire nyíltan, hiszen ezzel komoly megrovást kockáztatna Putyin részéről. Abban is biztosak lehetünk, hogy a jelenlegi energiaellátási rendszerben szükség van egy olyan, úgynevezett zsinórüzemet biztosító alaperőműre, mint a paksi. Azon el lehetne gondolkodni, hogy ha ezt ne csak és kizárólag a Roszatommal valósítsuk meg, egy ilyen döntés ugyanakkor újraindítaná a tendereztetést, ami további csúszást eredményezne. Nem véletlen, hogy ma már a Paks 1-es erőműnél is komoly erőfeszítéseket tesznek az üzemidő meghosszabbítására.

– Milyen alternatív megoldások jöhetnének még szóba?

– Mindig azt szoktam mondani, hogy a legolcsóbb energia az el nem használt energia.

Ha csökkenteni tudjuk a fogyasztást, akár szigeteléssel, akár energiatakarékos háztartási eszközök finanszírozásával, biztosan sokkal többet érnénk el, mintha nekiállunk új rendszereket behozni. Arra apellálni szintén nem túl reális, hogy akár napelemmel, akár szélenergiával pótoljunk egy zsinórüzemű erőművet.

Jelenleg, amíg nem adottak az energiatárolás feltételei, a zöldenergia egyszerűen nem alkalmas egy olyan folyamatos, stabil üzemmódú erőmű, mint Paks helyettesítésére.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mostantól már a Tescónál is leadhatod a használt étolajat
Újabb zöld gyakorlatot vezetett be a Tesco a fenntartható működés érdekében.

Link másolása

A Tesco elkötelezetten törekszik környezetterhelése csökkentésére. Ennek részeként együttműködik szállítóival és partnereivel a természetvédelem és a vásárlók fenntarthatóbb életmódjának ösztönzése terén. Az áruházlánc ezirányú tevékenysége egy újabb lépéseként 8 üzleténél helyezett ki gyűjtőket, lehetőséget biztosítva ezáltal a használt étolaj szelektív leadására. A tesztüzemben induló kezdeményezéshez a Biofilter Zrt. biztosítja az ún. Használt Étolaj Boxokat, valamint gondoskodik a használt sütőzsiradék elszállításáról és újrahasznosításáról, a Bunge pedig a Tescóban árusított Floriol és Vénusz étolajtermékei nyakcímkéjén tájékoztatja a vásárlókat az újrahasznosítási lehetőségről ebben a 8 áruházban.

„Szeretnénk vásárlóinknak alternatívát kínálni, hogy ne a lefolyóba öntsék vagy a szemétbe dobják a használt étolajat, ami jelentősen szennyezi a környezetet.

Ezért indítottuk el 8 áruházunknál tesztüzemben a használtolaj-visszagyűjtést, ahol a parkolóhoz közel, az üzletek előtt, illetve egy helyen próbajelleggel az üzletsoron állítottuk fel a Biofilter használtétolaj-gyűjtőit. Örülök neki, hogy a jó gyakorlatot ösztönző kezdeményezést a Bunge is támogatja a termékein megjelenő kommunikációval”– mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója.

Jelenleg a Tesco zalaegerszegi, soproni, győri, paksi, budaörsi, ceglédi, valamint Fogarasi úti és Andor utcai budapesti áruházainál lehet elhelyezni a használt étolajat az erre szolgáló szelektív gyűjtőkben.

A lehetőség szerint a saját flakonjába visszatöltött, kihűlt étkezési olaj a legközelebbi vásárlás alkalmával egyszerűen leadható a 8 gyűjtőpont valamelyikén. Elszállításról és az újrahasznosításról az országos begyűjtőhálózattal rendelkező Biofilter Zrt. gondoskodik.

„Az olajban, illetve zsírban való sütés elterjedt eljárás a magyar konyhákban. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy az elhasznált sütőolaj speciális kezelést igénylő háztartási hulladék. Egyetlen csepp használt étolaj akár ezer liter élővizet is elszennyezhet, amennyiben nem megfelelően kezelik. Ezért is örülök, hogy a Tesco és a Bunge is csatlakozik a lakossági környezetterhelés csökkentését célzó használtétolaj-begyűjtő programhoz.

A kihelyezett Használt Étolaj Boxokban leadott olajat tisztítás után biodízel-gyártásra adjuk át, amelynek során azt az Európai Unióban érvényes szabályozás alapján 8,2 százalékban az üzemanyagba keverik, így visszajut a lakossághoz és körforgásban tartható"

– mondta Deák György, a Biofilter Zrt. vezérigazgatója.

„Elkötelezettek vagyunk a fenntarthatóság iránt az ellátási lánc minden egyes lépcsőfokán – a termelőktől a fogyasztókig. Éppen ezért örömmel álltunk a Tesco és a Biofilter Zrt. új közös, zöld gyakorlata mellé azzal, hogy a Vénusz és a Floriol étolajaink palackjain található kommunikációval felhívjuk a vásárlók figyelmét. Reméljük, hogy ezzel is erősítjük a használt étolaj szelektív újrahasznosításával kapcsolatos ismereteket, és a fogyasztók is csatlakoznak a kezdeményezéshez" – tette hozzá Grászli János, a Bunge magyarországi vezetője.

Link másolása
KÖVESS MINKET: