hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Az elszabadult energiaárak válaszút elé állítják Európa kormányait a klímaválság kezelésében

A nyomás alá került kormányok egy része minél gyorsabban megszabadítaná Európát a fosszilis fűtőanyagoktól, mások szerint viszont elkerülhetetlen az átállás lassítása.

Link másolása

hirdetés

A glasgow-i COP26 klímacsúcson világossá vált, hiába ért egyet szinte mindenki abban, mennyire fontos a klímaváltozás elleni küzdelem, a konkrét lépések óriási áldozatokkal és politikai kockázatokkal járnak. India például az utolsó pillanatban elérte, hogy a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése helyett a "szakaszos csökkentés" szerepeljen a globális környezetvédelmi megállapodás szövegben.

Európa a szén miatt kevésbé aggódik, a világ többi részénél ugyanis gyorsabban csökkentette a szén felhasználását, de a földgázra Ázsiához hasonlóan most is erőteljesen támaszkodik. Az EU klímacsomagja azonban ezen a területen is ambíciózus célokat fogalmazott meg.

2030-ra a 2015-ös szint kétharmadára csökkentenék a gázfogyasztást, amit 2050-re teljesen meg is szüntetnének.

Csakhogy az ide vezető út korántsem egyértelmű, és a földgáz árának meredek emelkedése sok politikust elbizonytalanított.

A gáz jelenleg hatszor annyiba kerül Európában, mint tavaly ilyenkor. Ráadásul a kontinens úgy vág neki az idei télnek, hogy a tározók feltöltöttsége mindössze 75%-os, a szokásos 90% körüli mértékhez képest.

Emellett Európában a gázártól függ az elektromos energia ára is, így most az áramszámlák is az egekbe szöktek. Nyugat-Európa sok országában komoly takarékoskodásra kényszerültek a fogyasztók, Németországban és Ausztriában pedig arra is elkezdték felkészíteni a lakosságot, hogy a legrosszabb esetben akár a szolgáltatás is akadozhat a tél folyamán.

Hogy miért pont most robbant ki Európában energiaválság, annak több oka is van. Egyrészt nagy mértékben megnőtt az iparosodott világ gázigénye, ahogy megkezdődött a pandémiából való kilábalás, és a gyárak visszatértek a korábbi munkaritmushoz. Másrészt a hosszú, karanténos tél során kevesebb szélenergiát termeltek Észak-Európában, miközben takarékon voltak a gáztartalékok, és bezárták a legtöbb nyugat-európai széntüzelésű erőművet.

hirdetés

Egyes európai kormányok most attól félnek, hogy a magas fűtési számlák a populisták térnyerését eredményezhetik a közelgő parlamenti választásokon, vagy pedig olyan tiltakozások robbanhatnak ki, mint 2018-ban Franciaországban, amikor „sárga mellényesek” szállták meg Párizs utcáit.

A New York Times szerint

ez a helyzet fontos tesztje lehet annak, mennyire gondolják komolyan a kontinens döntéshozói a klímaváltozás elleni küzdelmet.

Az amerikai lap idézi Orbán Viktort, aki szerint a gázárak mostani emelkedése az Unió – általa „utópisztikus fantáziának” nevezett – klímaprogramjának köszönhető. De nemcsak a magyar miniszterelnök kérdőjelezi meg az Európai Unió nagyratörő Fit for 55 programját. A nagy széntermelő Lengyelország, amely sosem volt híve az EU kibocsátás-csökkentési célkitűzéseinek, szintén a tervezett intézkedések megváltoztatását vagy elhalasztását javasolja.

Ezzel szemben Spanyolország a megújuló energiára való gyorsabb átállást követeli éppen azért, hogy Európa ne legyen örökké kitéve a gázpiac hullámzásainak. „A jelen és a jövő a megújuló energiáké, és nem oldhatjuk meg a fosszilis fűanyagok okozta válságot múltba nézéssel” – jelentette ki Teresa Ribera spanyol miniszterelnök-helyettes, aki kormányában az ökológiai átmenet felelőse.

A spanyol kormány több mint 2,6 milliárd eurót irányított át az energiaszolgáltató cégek profitjából a fogyasztókhoz, csökkentették a villanyáram adóját és maximálták a gázárakat. „Az energiaválság nem büntetheti a szegényeket. A kockázatokat és a hasznot egyaránt meg kell osztani, a piac működésének következményeit nem lehet mindig ugyanazokkal megfizettetni” – mondja Ribera, aki a jelenlegi helyzetet az 1970-es évek olajválságához hasonlította.

Spanyolország arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy szervezzenek egy központi platformot a földgázvásárláshoz, ahogyan korábban közösen tárgyalták a koronavírus-oltások áráról.

Ez a megközelítés viszont ellentétes lehet az Unió versenypiaci törvényeivel.

Az Európai Bizottság a közelmúltban javasolt néhány lehetséges intézkedést, amelyet az egyes tagállamok hozhatnak a társadalom legsebezhetőbb rétegei és a kisvállalkozók védelmére, a spanyol példához hasonlóan, és tervezik, hogy megvizsgáljak a földgáztartalékok megosztásának lehetőségét. Egyúttal leszögezték, hogy a zöld energiába való átmenet gyorsítását tekintik továbbra is a legjobb megoldásnak.

Bármi is történik, az energiaválságra adott európai válasznak világméretű kihatása lesz, mivel Európa igen jelentős mértékben járul hozzá a globális kibocsátásokhoz, és a fosszilis fűtőanyagok mielőbbi elhagyása kulcsfontosságú a felmelegedés megállításában.

És bár igaz, hogy a földgáz kevésbé szennyező, mint a szén, de mégiscsak fosszilis fűtőanyag. Fokozatos kivezetése nélkül Európa egész biztosan nem tudja végrehajtani saját, 2030-ig esedékes 55%-os kibocsátás-csökkentési tervét.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
Jeladós PET-palackot dobtak a Tiszába és a Bodrogba, térképen követheted a szemét útját
Az egyik műanyag palack hihetetlen tempóban halad a megáradt folyón.

Link másolása

hirdetés

"Az áradó Tiszából és Bodrogból kivételesen nem kivettünk, hanem bedobtunk valamit" - írja a Pet Kupa közösségi oldala.

A környezetvédők már régóta szerették volna megtudni, hogy merre haladnak, adott idő alatt mekkora távot képesek megtenni a palackok, illetve miben akadnak el (ha elakadnak).

Ezért szombaton a Tiszába Tivadarnál és a Bodrogba Felsőbereckinél is jeladós palackokat dobtak a Hulladékmentes Tisza projekt keretében.

Ezek útját te is nyomon követheted ITT.

Bejegyzésük szerint a tiszai hihetetlen tempóban halad, egy nap alatt Tivadartól Tokajig jutott már.

VIDEÓ: A palack útnak indításáról

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az évszázad végére már 180 évig is elélhetnek az emberek egy kutató szerint
A magas életkor azonban komoly hátrányokkal is együtt jár majd.
Fotó: Pexels/Pixabay - szmo.hu
2022. január 09.


Link másolása

hirdetés

2100-ra már akár 180 évig is elélhetnek az emberek a tudósok szerint - írja a Daily Star.

Léo Belzile, a kanadai HEC Montreal segédprofesszora szerint az évszázad végére megdőlhet a valaha élt legidősebb ember rekordja.

Ezt jelenleg Jeanne Calment, egy francia nő tartja, aki 1997-ben, 122 éves korában hunyt el. Jelenleg több mint egy tucat embert tartanak számon, akik 110 évesnél idősebbek.

Belzile szerint az emberi élettartamnak nincsen bizonyítható felső határa, és “tovább terjedhet, mint azt az eddig élt egyének élettartama alapján feltételezzük, vagy amit a jelenlegi orvosi technológia használatával megszoktunk.”

Ugyanakkor hozzátette, a minél hosszabb élettartamot hajszoló idősek nagy terhet róhatnak a társadalomra. Megnövekedhetnek például az ellátási költségek, hiszen az extrém időskor számos betegséget hoz magával.

hirdetés
Másfelől a nyugdíjrendszert és a szociális hálót is leterheli, ha minden eddiginél több idős ember támaszkodik majd rá, míg az aktív, adófizető polgárok száma csökken.

A Nemzetközi Hosszú Élet Adatbázis, ami nyomonköveti a legalább 110 éves korukig élő embereket, úgy találta, hogy 50 éves kor fölött egyre növekedik az elhalálozás kockázata, ám 80 éves kor körül jelentősen lecsökken. 110 éves korban már 50 százalék az esélye, hogy az illető a következő évben elhalálozik.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Alig téved az emberi agyhullámokban olvasni képes kínai robot
Idővel óriási lökést adhat az összeszerelésben érdekelt ipari vállalkozásoknak a kínai tudósok találmánya.

Link másolása

hirdetés

Futurisztikus robotot mutattak be Kínában, ami a tudósok szerint 96 százalékos pontossággal "olvas" az emberek gondolataiban - írja a Daily Star. A viselhető szerkezet elektródák beültetése nélkül képes érzékelni az agyhullámokat.

Az egyik kínai egyetemen fejlesztett "gondolatolvasó" robot egy fejfedőből áll, melyhez a karokhoz csatlakozó érzékelő kapcsolódik. Ezek küldik a jeleket a viselő karjára a végrehajtandó utasításokkal. A robot "szinte azonnal" képes követni az agyból induló parancsokat, ezért a technológia igazi áttörés lehet a jövőben.

Az egyik kínai tudományos folyóiratban publikált eredményekkel kapcsolatban a kutatás vezetője megjegyezte, hogy

a termékek összeszerelése terén fontos szerepet kaphatnak idővel ezek a robotok.

Dong Yuanfa hozzátette: a gondolatolvasó robotot már nagy sikerrel, több száz órán keresztül tesztelték is ebben a munkakörben.

hirdetés

Az eredmények pedig lenyűgözők, mivel a szerkezetek 70 százalékban hibátlanul követték a munkások utasításait, bár "nagyon kellett koncentrálniuk", hogy az agyhullámból kiinduló üzenetek olvashatók legyenek a robotoknak. A tudományos lap megjegyzi, további tesztekre lenne szükség annak megállapításához, hogy a technológia ténylegesen használható-e egy gyárban. Ennek elsősorban az az oka, hogy eddig minden próbaüzemet laboratóriumban végeztek.

Kína a közelmúltban jelentette ki, hogy az "okos gyártásban" világelsők szeretnének lenni. Ennek részeként pedig a kormány tervei alapján 2025-ig a robotikai innováció globális központjává válna az ország.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Hiánypótló „lejárati útmutatót” állított össze a Nébih
A csomagolt termékeken található lejárati dátum után is sokszor még mindig fogyasztható a termék, pazarlás lenne kidobni.

Link másolása

hirdetés

A lakosság, a kereskedelem és a karitatív szervezetek számára egyaránt hasznos lehet az a hiánypótló ajánlás, amit a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatósági határidejéről állított össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja - írták hivatalos oldalukon.

Fontos, hogy az ajánlott intervallumok kizárólag a minőségmegőrzési idővel ellátott, megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak. Továbbá minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, hogy valóban fogyasztható-e a termék.

A Nébih mindenkit bátorítani szeretne arra, hogy tegye meg ezt a kevés plusz ellenőrzést, hiszen még rengeteg étel megmenthető. Évente több tonna élelmiszer kerül a szemétbe, aminek nagy része még fogyasztásra alkalmas lenne.

A minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni. Elképzelhető, hogy egy-egy ilyen élelmiszer minősége már nem olyan, mint egy frissebb terméké. Viszont, ha bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást (íz, szín, szag, állag), a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható – tette hozzá a Nébih.

Egy doboz konzerv vagy egy üveg ásványvíz a lejárat után akár 1 évig is jó lehet még. A száraztészta, bontatlan szószok és az UHT tej pedig a dátum után még akár 9 hónap után is fogyasztható. A teljes diagram itt látható:

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: