JÖVŐ

Az atomerőművek hűtését veszélyezteti a globális felmelegedés – nem csak Pakson lehet gond

Franciaországban időlegesen már le is kellett kapcsolni erőműveket az apadó és egyre melegebb vizű folyók miatt, máshol az emelkedő tengerszint okozhat gondot.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2022. július 27.


Link másolása

Az egyre melegebb és egyre alacsonyabb vízállású Duna idén is hatással van a Paksi Atomerőmű működésére. Jelenleg az alacsony vízállás miatti intézkedési terv úgynevezett 1. fokozata van érvényben, ami "előkészítő műszaki intézkedésekkel jár" az atomerőmű friss közlemény szerint. Ebben azt is elismerték, hogy némiképp kisebb hatásfokkal működnek a kondenzátorok, és emiatt az erőmű teljesítménye jelenleg blokkonként 20-40 megawattal kisebb.

Szándékos termeléscsökkentésre azonban egyelőre nincs szükség.

Ugyanakkor az atomerőmű folyamatosan monitorozza a Duna hőmérsékletét. Ha ugyanis az elhasznált hűtővízzel összekeveredve a folyó hőmérséklete átlépné a 30 fokot, akkor csökkenteni kell a teljesítményt. Ez ugyanis már veszélyes lenne a folyó élővilágára is.

Ilyen intézkedésre még sohasem volt szükség, néhány éve ugyan a hvg szerint civilek 30 Celsius-fokú vízhőmérsékletet mértek a vizsgált szakaszon, de az erőmű műszerei "csak" 29,88 fokot mutattak.

A globális felmelegedés okozta hőhullámok világszerte egyre gyakrabban okoznak problémákat az erőművek hűtésekor. A Wired a Dél-Franciaországot átszelő Rhône folyót említi példaként, amelynek mellékfolyóival együtt az 1970-es évektől kezdve jelentős szerepe van Franciaország atomenergia-ellátásának mintegy negyedében.

Idén az alacsony vízállás és a folyó hőmérsékletének emelkedése miatt az EDF néhány héttel ezelőtt több reaktort is lekapcsolt a Rhône, és a régió második legnagyobb folyója, a Garonne mentén. Ott is az élővilág megóvása érdekében kényszerültek erre. Hasonlóra volt már példa 2018-ban és 2019-ben is.

Az idei leállások közel 50%-kal csökkentették Franciaország atomenergia-teljesítményét.

A klímaváltozás elleni alternatív energiaforrások közül gyakran az atomenergiát tartják a legbízhatóbbnak, mert termelése elvileg nem függ az időjárástól. Csakhogy az atomiparnak is megvannak a maguk klímakockázatai. Ahogy Per Högselius svéd történész megállapította: napjaink atommérnökeinek nem a maghasadás, hanem nagy mennyiségű vízfelhasználás okozza a legnagyobb gondot. Sok víz kell ahhoz a gőzhöz, amely a turbinákat hajtja, de sokkal több azok hűtéséhez. Ezért építettek számos létesítményt tengerpartra, vagy nagy folyók mellé.

Bár más iparágakat, köztük a szénnel és gázzal működő erőműveket is érinti a folyók felmelegedése, de az atomerőműveket különösen, egyrészt hatalmas méretük, másrészt pedig az egyes országok elektromos hálózatában elfoglalt központi szerepük miatt.

A folyók felmelegedése nem csupán Franciaországban okoz termelés-kiesést: ugyanez történik például az Egyesült Államokban a Tennessee folyó mentén, míg Észak-Európában a tengervíz felmelegedése okozott hasonló problémát.

A Stanford Egyetem kutatása szerint nyolcszor annyi termelés-kimaradás volt az atomerőművekben a 2010-es, mint az 1990-es években.

Az EDF már 2011-ben azt jósolta, hogy a Rhône átlaghőmérséklete 2050-ig 3 C fokkal emelkedik, amelynek nyomán még gyakoribbak lesznek a leállások a hőhullámok idején. És mindezt még kritikusabbá teszi, hogy a nyári forró időszakban igen magas az energiakereslet.

Nem könnyű megoldásokat találni, mert ezeket az erőműveket áthelyezni eredeti helyükről nem lehet, általános felújításuk pedig nagyon sokba kerül.

Thibault Laconde, a párizsi klímatanácsadó start-up vezetője a Wired-nek arról beszélt, tervezhetnének olyan új szivattyúkat, amelyek mélyebb, hidegebb vízig jutnak el, vagy pedig olyan hőcserélő rendszerekkel kell ellátni a létesítményeket, amelyek csökkentik a vízszükségletüket, ahogyan ezt több francia erőműben tették a 2003-as rekord hőhullám után.

Emmanuel Macron francia elnök a közelmúltban bejelentette, hogy elsősorban a tengerpartokra építik az atomerőművek új generációját. Laconde figyelmeztet: ezek építésének figyelembe kell venni a klímaváltozás előrejelzéseit egészen 2100-ig. Ugyanis nemcsak a melegedő és apadó folyók jelentenek problémát.

A partvidékeken a tengerszint emelkedése, valamint a gyakoribb és intenzívebb viharok növelték az árvizek kockázatát.

A 2011 márciusi fukusimai katasztrófa után, amelyet földrengés és cunami okozott, az amerikai nukleáris szabályozó bizottság (NRC) új szabályok kidolgozásába kezdett, hogy megerősítse a működő erőműveket az olyan klímafenyegetésekkel szemben, mint a viharok és a tengerszint-emelkedés. Több tucat olyan létesítményt megneveztek, amelyeket az elárasztás veszélyeztet rendkívüli időjárási körülmények között. 2019-ben azonban a Trump-kormányzat ezeknek a tervek nagy részét félretette arra hivatkozva, hogy túlságosan sokba kerülne az atomiparnak az adaptáció ilyen „alacsony valószínűségű eseményekhez.”

Azóta is tart a vita, pontosan milyen lépésekre van szükség.

A vizek mellé épített erőművek alternatívája lehet a sivatagba telepített, arizonai Palo Verde erőműnél alkalmazott módszer. Ott a hűtést elsősorban a város szennyvizével oldják meg. Doug True, az amerikai nukleáris energia-intézet (NEI) alelnöke pedig olyan kisebb reaktorok építését javasolja, amelyeket sóolvadékkal, vagy levegővel hűtenek.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk