hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„Amit az itt élők, az ide látogatók láttak, az örökre megmarad a fejükben” – magyar szemmel a klímacsúcsról

Zöld aktivistaként járta egy hétig Glasgow-t Ferenczi István és felesége, Tracey Wheatley. Azt mondják, klímaigazságosság nélkül nem lesz igazi változás.

Link másolása

hirdetés

A több mint húsz éve Magyarországon élő Tracey Wheatley skót. Édesanyjának most volt a születésnapja Glasgowban, így az ő köszöntésével együtt azt is megnézhették, milyen a COP26, az ENSZ klímacsúcsa, és ami körülötte van.

Őt környezetvédelmi aktivistaként ismertem meg. Az Átalakuló Wekerle nevű klímabarát közösségnek az egyik alapítója, és sok éghajlatváltozással foglalkozó kampányban dolgozott. Biztos voltam benne, hogy most is dolgozik valamit a programokban. Nagyon akart, több helyen is próbálkozott, de őt is meglepte, hogy a város tele volt segítőkkel, sehol nem volt szükség rá.

Bár kicsit csalódott, de rájött, hogy jobb is így, mert van ideje folyamatosan járni a várost szintén környezetvédő társával.

„Ez a lényeg, hogy belelássunk, hogy áll most a klímaügy, hogy néz ki a mozgalmak szemszögéből, és hogyan küzdenek” – mondta.

Ferenczi István Elég a butaságból! skót felirattal

Férje, Ferenczi István kispesti önkormányzati képviselő, zöld aktivista. Elmagyarázta, hogyan nézett ki a város. A hivatalos klímatárgyalások a kék zónában voltak. Ide csak a döntésben résztvevők, meghívottak mehettek. A zöld zóna ugyancsak a hivatalos ENSZ rendezvény része, ahol azonban civil szervezetek, üzletek, cégek, tudományos szervezetek voltak jelen, és minden oldalról körüljárták a klímaváltozást. Ide akár az utcáról is be lehetett sétálni.

hirdetés
A kék zóna bejárata, Fotó: Elek Krisztián

A kék és zöld zóna is a városközponttól távol, egy nagy rendezvényközpontban, csarnokban volt. A belváros viszont teli volt különböző kísérőrendezvényekkel: tüntetésekkel, akciókkal, kiállításokkal, beszélgetésekkel, zenével.

Múzeumokban, közösségi házakban, egyetemeken, kávézókban, de még templomokban is a klímáról volt szó. Az oszlopok, falak mindenhol teli voltak plakátokkal a környezetvédelemről.

Még a helyi szappanoperákat is átalakították erre a két hétre, mindegyik részben volt egy rövid történet a klímaváltozásról.

„Az általános iskolákból is kijöttek a gyerekek tüntetni maguk készítette plakátokkal, annyira tündérek voltak” – mutatja Tracey.

A klímaváltozás a házinál is rosszabb, Fotó: Tracey Wheathley

Több tízezer környezetvédő volt a városban.

„Gyakorlatilag kifogyott a vegán kajából Glasgow” – mondja nevetve István.

Kevesebb hús, kevesebb hő, Fotó: Elek Krisztián

Alternatívok, radikálisok, aktivisták, szakszervezetek, ifjúsági csoportok, civil szervezetek, vallási csoportok igyekeztek információkat adni a számukra fontos kérdésekről. Tracy szerint nagyon minőségi előadásokat szerveztek. „Ez egy abszolút agytágító. Folyamatosan szembesülünk a korlátainkkal, egymillió féle felfogás van ebben az egészben, be kell építeni az új információkat is.”

Fotó: Ferenczi István

A COP26 koalíció például 140 szervezet összefogása. Ahogy a honlapjukon írják,

a kék zónában szerintük az dől el, kit kell feláldozni, ki menekül meg, és ki hoz nyereséget. Ők azonban éghajlati igazságosságot akarnak.

István megpróbálja elmagyarázni ennek a lényegét.

„A klímatárgyalók keresnek valamilyen technológiai megoldást, hogyan legyen zöldebb az életünk a bolygón. Ott vannak a cégek, ott van a tudomány, tehát minden a rendszeren belül van, egy zöld kapitalizmusról beszélnek. Most az olaj helyett a napelembe rakják bele a pénzüket, nagyon durván leegyszerűsítve. Nem biztos, hogy ez baj, csak az alternatív helyszíneken jelentős mértékben jön át, hogy ez édeskevés. ”

„Mert ha a nagy északi féltekén, a nyugati metropoliszokban majd ehetsz vegán kaját, meg lehet elektromos autód, meg megengedheted magadnak jó pénzért ezeket a klímabarát termékeket, viszont délen, az alsóbb társadalmi osztályokban ugyanúgy ki lesznek téve az emberek az egyenlőtlenségnek, meg az igazságtalanságnak, akkor ez nem megoldás.”

István és Tracey szerint a pénz nem lehet akadálya annak, hogy olajról átálljunk napelemre vagy szigeteljünk minden házat.

„A 2008-as gazdasági-pénzügyi összeomlás és a tavalyi COVID-válság idején is előteremtették a pénzt, nagyon leegyszerűsítve: nyomtattak és volt. Ha lenne politikai akarat, hogy öt-tíz éven belül fordítsuk ki a világot a sarkaiból, akkor csak ki kell nyitni a nemzeti bankokat, nyomtatni a pénzt, és egy másfajta gazdaságpolitikával megteremteni a forrást” – véli István.

A városi közlekedéssel kapcsolatban is sok érdekes dolgot hallottak. Például azt, mennyire fontos átállni arra, hogy biciklivel, tömegközlekedéssel és gyalog is lehessen a belvárosban járni. Az előadó polgármestereknek nem az volt a megközelítésük, hogyan kell megbüntetni, aki feleslegesen autózik, hanem az, hogyan lehet lehetőséget teremteni a gyalogolásra, biciklizésre, tömegközlekedésre, úgy, hogy az biztonságos, tiszta, megoldható legyen.

„Amikor minden megvan hozzá, akkor sokan váltanak. Ettől még be fognak szállni a hülyék az autóba, de csökkenteni lehet a számukat. Utána meg le kell szabályozni, dugódíjat bevezetni” - mondja István.

Fotó: Elek Krisztián

Tracy szerint a zöld zónában érdekes beszélgetéseket folytattak a cégek képviselőivel is. Nehéz kérdésekre is nagyon felkészülten reagáltak.

„Fiatalok, akiknek más a felfogásuk arról, hogy hol tartunk, mit csináljunk, és miért csináljuk. Lehet ütköztetni ötleteket, és lehet azokon az ötleteken keresztül más jellegű akciókat tervezni. Arról beszélgetni, hogy milyen hatása van a városra, meg az országra, ahol zajlik.”

Tracy szerint ezek a beszélgetések segítenek.

Úgy gondolja, Skóciának jót tett a klímacsúcs. Sokat tanulhattak a helyiek is. Elképzelte, milyen lett volna mindez Magyarországon.

„Képzeljük el, hogy egy 10 méteres báb sétál mondjuk a nyolcadik kerületben, a Népszínház utcában és találkozik egy másik bábbal, egy 3 és fél méteres menekült lánnyal.” Storm és Little Amal glasgowi találkozása szerinte nagyon nagy hatással van az emberekre, különösen a gyerekekre. „Amit az itt élők, az ide látogatók láttak, az örökre megmarad a fejükben.”

Nem érti, miért háborodnak fel az emberek azon, hogy négyszáz repülővel utaztak Glasgowba a döntéshozók.

„Ők nem a megoldás, ők a problémák része, de sajnos ők a világvezetők, valakik megszavazták őket.”

Esőerdőt, szenet, pénzt, mindent felfalnak, Fotó: Elek Krisztián
A számlát senki nem akarja rendezni, Fotó: Elek Krisztián

István szerint nem fekete-fehér ez a két hét.

„Én nem akarom eldönteni saját magam számára se, hogy most akkor a végeredmény jó vagy rossz, mert túl sok áramlat van ahhoz, hogy abból most egy mérleget kelljen vonni. Jó folyamatok is vannak, rossz folyamatok is. Ha elvárom magamtól, hogy cselekvő legyek, akkor van egymillió dolog, amibe lobogó hajjal, lelkesedéssel be lehet kapcsolódni. Feltöltődik ilyen közegben az ember, ami előremozdíthat jó dolgokat. Nagyon jó volt egy helyen lenni sok tízezer emberrel, akivel ismeretlenül is együtt tudsz érezni, közösséget tudsz vállalni.”

Nagy országok profitálnak, kis szigetek szenvednek, Fotó: Elek Krisztián

Azt mondja, hangsúlyosabbá vált a gondolkodása a klímaigazságosságról.

„Eddig is tudtam, hogy nem az a főbűnös, aki OSB-lappal, szeméttel, cipővel, pet palackkal fűt, hanem ő eleve egy társadalmi rendszer rossz végén van: szegény, lecsúszott, marginalizálódott, nincstelenné vált, és nem tud küzdeni. Aki autót használ minden nap a munkába járáshoz, lehet, hogy szintén a rossz rendszer foglya. Tehát ezt érzékenyebben kell nézni, hogy ki az, aki tehetős, és tehet valamit, és ki az, aki áldozata ennek a rendszernek, ami rosszul van összeszerelve.”

Tracyt megérintette, hogy olyan Mexikói-öbölben élőkkel találkozott, akik harminc különböző hurrikán miatt szenvedtek az elmúlt években. Ők is amerikai emberek, de nem ugyanazok, mint a felelősök, a delegáltak, akik döntenek a jövőről.

Szerinte nehéz azoknak, akik érzelmileg kötődnek a változásokhoz, akik pesszimisták, gyászolnak, frusztráltak. A megoldást kell keresni. Az egymásra mutogatás nem segít. Minél többet megérteni, és változtatni, amin lehet.

Templomokban is klímáról beszéltek Fotó: Ferenczi István

Azt mondja, van egy időkorlát, rengeteg a szereplő, rengeteg a törvényi, gazdasági kérdés. Nehéz megoldást találni. Ez a két hét olyan volt, mint egy intenzív tanfolyam. Nem tanult meg mindent, de sok olyasmit hallott, amire építheti a továbbiakat.

Ő igyekszik a pozitív dolgokat hazavinni. Egy buszon beszélgetett valakivel, aki egy református templomban volt önkéntes. 65 amazonai embernek készítettek ennivalót.

„Ez az ember látja, hallja olyanoktól, hogy mi a gond, akikkel amúgy nem tudna találkozni. Ez a nő ezt fogja elmesélni az unokáinak. Ez annyira szuper dolog!”
A házaspár élménybeszámolóra készül, de még nem tudják, hogy a covid miatt meg tudják-e tartani szeméyesen vagy inkább online eseményt hirdetnek.
Fotó: Elek Krisztián


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
Jeladós PET-palackot dobtak a Tiszába és a Bodrogba, térképen követheted a szemét útját
Az egyik műanyag palack hihetetlen tempóban halad a megáradt folyón.

Link másolása

hirdetés

"Az áradó Tiszából és Bodrogból kivételesen nem kivettünk, hanem bedobtunk valamit" - írja a Pet Kupa közösségi oldala.

A környezetvédők már régóta szerették volna megtudni, hogy merre haladnak, adott idő alatt mekkora távot képesek megtenni a palackok, illetve miben akadnak el (ha elakadnak).

Ezért szombaton a Tiszába Tivadarnál és a Bodrogba Felsőbereckinél is jeladós palackokat dobtak a Hulladékmentes Tisza projekt keretében.

Ezek útját te is nyomon követheted ITT.

Bejegyzésük szerint a tiszai hihetetlen tempóban halad, egy nap alatt Tivadartól Tokajig jutott már.

VIDEÓ: A palack útnak indításáról

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az évszázad végére már 180 évig is elélhetnek az emberek egy kutató szerint
A magas életkor azonban komoly hátrányokkal is együtt jár majd.
Fotó: Pexels/Pixabay - szmo.hu
2022. január 09.


Link másolása

hirdetés

2100-ra már akár 180 évig is elélhetnek az emberek a tudósok szerint - írja a Daily Star.

Léo Belzile, a kanadai HEC Montreal segédprofesszora szerint az évszázad végére megdőlhet a valaha élt legidősebb ember rekordja.

Ezt jelenleg Jeanne Calment, egy francia nő tartja, aki 1997-ben, 122 éves korában hunyt el. Jelenleg több mint egy tucat embert tartanak számon, akik 110 évesnél idősebbek.

Belzile szerint az emberi élettartamnak nincsen bizonyítható felső határa, és “tovább terjedhet, mint azt az eddig élt egyének élettartama alapján feltételezzük, vagy amit a jelenlegi orvosi technológia használatával megszoktunk.”

Ugyanakkor hozzátette, a minél hosszabb élettartamot hajszoló idősek nagy terhet róhatnak a társadalomra. Megnövekedhetnek például az ellátási költségek, hiszen az extrém időskor számos betegséget hoz magával.

hirdetés
Másfelől a nyugdíjrendszert és a szociális hálót is leterheli, ha minden eddiginél több idős ember támaszkodik majd rá, míg az aktív, adófizető polgárok száma csökken.

A Nemzetközi Hosszú Élet Adatbázis, ami nyomonköveti a legalább 110 éves korukig élő embereket, úgy találta, hogy 50 éves kor fölött egyre növekedik az elhalálozás kockázata, ám 80 éves kor körül jelentősen lecsökken. 110 éves korban már 50 százalék az esélye, hogy az illető a következő évben elhalálozik.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Alig téved az emberi agyhullámokban olvasni képes kínai robot
Idővel óriási lökést adhat az összeszerelésben érdekelt ipari vállalkozásoknak a kínai tudósok találmánya.

Link másolása

hirdetés

Futurisztikus robotot mutattak be Kínában, ami a tudósok szerint 96 százalékos pontossággal "olvas" az emberek gondolataiban - írja a Daily Star. A viselhető szerkezet elektródák beültetése nélkül képes érzékelni az agyhullámokat.

Az egyik kínai egyetemen fejlesztett "gondolatolvasó" robot egy fejfedőből áll, melyhez a karokhoz csatlakozó érzékelő kapcsolódik. Ezek küldik a jeleket a viselő karjára a végrehajtandó utasításokkal. A robot "szinte azonnal" képes követni az agyból induló parancsokat, ezért a technológia igazi áttörés lehet a jövőben.

Az egyik kínai tudományos folyóiratban publikált eredményekkel kapcsolatban a kutatás vezetője megjegyezte, hogy

a termékek összeszerelése terén fontos szerepet kaphatnak idővel ezek a robotok.

Dong Yuanfa hozzátette: a gondolatolvasó robotot már nagy sikerrel, több száz órán keresztül tesztelték is ebben a munkakörben.

hirdetés

Az eredmények pedig lenyűgözők, mivel a szerkezetek 70 százalékban hibátlanul követték a munkások utasításait, bár "nagyon kellett koncentrálniuk", hogy az agyhullámból kiinduló üzenetek olvashatók legyenek a robotoknak. A tudományos lap megjegyzi, további tesztekre lenne szükség annak megállapításához, hogy a technológia ténylegesen használható-e egy gyárban. Ennek elsősorban az az oka, hogy eddig minden próbaüzemet laboratóriumban végeztek.

Kína a közelmúltban jelentette ki, hogy az "okos gyártásban" világelsők szeretnének lenni. Ennek részeként pedig a kormány tervei alapján 2025-ig a robotikai innováció globális központjává válna az ország.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Hiánypótló „lejárati útmutatót” állított össze a Nébih
A csomagolt termékeken található lejárati dátum után is sokszor még mindig fogyasztható a termék, pazarlás lenne kidobni.

Link másolása

hirdetés

A lakosság, a kereskedelem és a karitatív szervezetek számára egyaránt hasznos lehet az a hiánypótló ajánlás, amit a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatósági határidejéről állított össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja - írták hivatalos oldalukon.

Fontos, hogy az ajánlott intervallumok kizárólag a minőségmegőrzési idővel ellátott, megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak. Továbbá minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, hogy valóban fogyasztható-e a termék.

A Nébih mindenkit bátorítani szeretne arra, hogy tegye meg ezt a kevés plusz ellenőrzést, hiszen még rengeteg étel megmenthető. Évente több tonna élelmiszer kerül a szemétbe, aminek nagy része még fogyasztásra alkalmas lenne.

A minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni. Elképzelhető, hogy egy-egy ilyen élelmiszer minősége már nem olyan, mint egy frissebb terméké. Viszont, ha bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást (íz, szín, szag, állag), a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható – tette hozzá a Nébih.

Egy doboz konzerv vagy egy üveg ásványvíz a lejárat után akár 1 évig is jó lehet még. A száraztészta, bontatlan szószok és az UHT tej pedig a dátum után még akár 9 hónap után is fogyasztható. A teljes diagram itt látható:

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: