JÖVŐ

„Amit az itt élők, az ide látogatók láttak, az örökre megmarad a fejükben” – magyar szemmel a klímacsúcsról

Zöld aktivistaként járta egy hétig Glasgow-t Ferenczi István és felesége, Tracey Wheatley. Azt mondják, klímaigazságosság nélkül nem lesz igazi változás.

Link másolása

A több mint húsz éve Magyarországon élő Tracey Wheatley skót. Édesanyjának most volt a születésnapja Glasgowban, így az ő köszöntésével együtt azt is megnézhették, milyen a COP26, az ENSZ klímacsúcsa, és ami körülötte van.

Őt környezetvédelmi aktivistaként ismertem meg. Az Átalakuló Wekerle nevű klímabarát közösségnek az egyik alapítója, és sok éghajlatváltozással foglalkozó kampányban dolgozott. Biztos voltam benne, hogy most is dolgozik valamit a programokban. Nagyon akart, több helyen is próbálkozott, de őt is meglepte, hogy a város tele volt segítőkkel, sehol nem volt szükség rá.

Bár kicsit csalódott, de rájött, hogy jobb is így, mert van ideje folyamatosan járni a várost szintén környezetvédő társával.

„Ez a lényeg, hogy belelássunk, hogy áll most a klímaügy, hogy néz ki a mozgalmak szemszögéből, és hogyan küzdenek” – mondta.

Ferenczi István Elég a butaságból! skót felirattal

Férje, Ferenczi István kispesti önkormányzati képviselő, zöld aktivista. Elmagyarázta, hogyan nézett ki a város. A hivatalos klímatárgyalások a kék zónában voltak. Ide csak a döntésben résztvevők, meghívottak mehettek. A zöld zóna ugyancsak a hivatalos ENSZ rendezvény része, ahol azonban civil szervezetek, üzletek, cégek, tudományos szervezetek voltak jelen, és minden oldalról körüljárták a klímaváltozást. Ide akár az utcáról is be lehetett sétálni.

A kék zóna bejárata, Fotó: Elek Krisztián

A kék és zöld zóna is a városközponttól távol, egy nagy rendezvényközpontban, csarnokban volt. A belváros viszont teli volt különböző kísérőrendezvényekkel: tüntetésekkel, akciókkal, kiállításokkal, beszélgetésekkel, zenével.

Múzeumokban, közösségi házakban, egyetemeken, kávézókban, de még templomokban is a klímáról volt szó. Az oszlopok, falak mindenhol teli voltak plakátokkal a környezetvédelemről.

Még a helyi szappanoperákat is átalakították erre a két hétre, mindegyik részben volt egy rövid történet a klímaváltozásról.

„Az általános iskolákból is kijöttek a gyerekek tüntetni maguk készítette plakátokkal, annyira tündérek voltak” – mutatja Tracey.

A klímaváltozás a házinál is rosszabb, Fotó: Tracey Wheathley

Több tízezer környezetvédő volt a városban.

„Gyakorlatilag kifogyott a vegán kajából Glasgow” – mondja nevetve István.

Kevesebb hús, kevesebb hő, Fotó: Elek Krisztián

Alternatívok, radikálisok, aktivisták, szakszervezetek, ifjúsági csoportok, civil szervezetek, vallási csoportok igyekeztek információkat adni a számukra fontos kérdésekről. Tracy szerint nagyon minőségi előadásokat szerveztek. „Ez egy abszolút agytágító. Folyamatosan szembesülünk a korlátainkkal, egymillió féle felfogás van ebben az egészben, be kell építeni az új információkat is.”

Fotó: Ferenczi István

A COP26 koalíció például 140 szervezet összefogása. Ahogy a honlapjukon írják,

a kék zónában szerintük az dől el, kit kell feláldozni, ki menekül meg, és ki hoz nyereséget. Ők azonban éghajlati igazságosságot akarnak.

István megpróbálja elmagyarázni ennek a lényegét.

„A klímatárgyalók keresnek valamilyen technológiai megoldást, hogyan legyen zöldebb az életünk a bolygón. Ott vannak a cégek, ott van a tudomány, tehát minden a rendszeren belül van, egy zöld kapitalizmusról beszélnek. Most az olaj helyett a napelembe rakják bele a pénzüket, nagyon durván leegyszerűsítve. Nem biztos, hogy ez baj, csak az alternatív helyszíneken jelentős mértékben jön át, hogy ez édeskevés. ”

„Mert ha a nagy északi féltekén, a nyugati metropoliszokban majd ehetsz vegán kaját, meg lehet elektromos autód, meg megengedheted magadnak jó pénzért ezeket a klímabarát termékeket, viszont délen, az alsóbb társadalmi osztályokban ugyanúgy ki lesznek téve az emberek az egyenlőtlenségnek, meg az igazságtalanságnak, akkor ez nem megoldás.”

István és Tracey szerint a pénz nem lehet akadálya annak, hogy olajról átálljunk napelemre vagy szigeteljünk minden házat.

„A 2008-as gazdasági-pénzügyi összeomlás és a tavalyi COVID-válság idején is előteremtették a pénzt, nagyon leegyszerűsítve: nyomtattak és volt. Ha lenne politikai akarat, hogy öt-tíz éven belül fordítsuk ki a világot a sarkaiból, akkor csak ki kell nyitni a nemzeti bankokat, nyomtatni a pénzt, és egy másfajta gazdaságpolitikával megteremteni a forrást” – véli István.

A városi közlekedéssel kapcsolatban is sok érdekes dolgot hallottak. Például azt, mennyire fontos átállni arra, hogy biciklivel, tömegközlekedéssel és gyalog is lehessen a belvárosban járni. Az előadó polgármestereknek nem az volt a megközelítésük, hogyan kell megbüntetni, aki feleslegesen autózik, hanem az, hogyan lehet lehetőséget teremteni a gyalogolásra, biciklizésre, tömegközlekedésre, úgy, hogy az biztonságos, tiszta, megoldható legyen.

„Amikor minden megvan hozzá, akkor sokan váltanak. Ettől még be fognak szállni a hülyék az autóba, de csökkenteni lehet a számukat. Utána meg le kell szabályozni, dugódíjat bevezetni” - mondja István.

Fotó: Elek Krisztián

Tracy szerint a zöld zónában érdekes beszélgetéseket folytattak a cégek képviselőivel is. Nehéz kérdésekre is nagyon felkészülten reagáltak.

„Fiatalok, akiknek más a felfogásuk arról, hogy hol tartunk, mit csináljunk, és miért csináljuk. Lehet ütköztetni ötleteket, és lehet azokon az ötleteken keresztül más jellegű akciókat tervezni. Arról beszélgetni, hogy milyen hatása van a városra, meg az országra, ahol zajlik.”

Tracy szerint ezek a beszélgetések segítenek.

Úgy gondolja, Skóciának jót tett a klímacsúcs. Sokat tanulhattak a helyiek is. Elképzelte, milyen lett volna mindez Magyarországon.

„Képzeljük el, hogy egy 10 méteres báb sétál mondjuk a nyolcadik kerületben, a Népszínház utcában és találkozik egy másik bábbal, egy 3 és fél méteres menekült lánnyal.” Storm és Little Amal glasgowi találkozása szerinte nagyon nagy hatással van az emberekre, különösen a gyerekekre. „Amit az itt élők, az ide látogatók láttak, az örökre megmarad a fejükben.”

Nem érti, miért háborodnak fel az emberek azon, hogy négyszáz repülővel utaztak Glasgowba a döntéshozók.

„Ők nem a megoldás, ők a problémák része, de sajnos ők a világvezetők, valakik megszavazták őket.”

Esőerdőt, szenet, pénzt, mindent felfalnak, Fotó: Elek Krisztián
A számlát senki nem akarja rendezni, Fotó: Elek Krisztián

István szerint nem fekete-fehér ez a két hét.

„Én nem akarom eldönteni saját magam számára se, hogy most akkor a végeredmény jó vagy rossz, mert túl sok áramlat van ahhoz, hogy abból most egy mérleget kelljen vonni. Jó folyamatok is vannak, rossz folyamatok is. Ha elvárom magamtól, hogy cselekvő legyek, akkor van egymillió dolog, amibe lobogó hajjal, lelkesedéssel be lehet kapcsolódni. Feltöltődik ilyen közegben az ember, ami előremozdíthat jó dolgokat. Nagyon jó volt egy helyen lenni sok tízezer emberrel, akivel ismeretlenül is együtt tudsz érezni, közösséget tudsz vállalni.”

Nagy országok profitálnak, kis szigetek szenvednek, Fotó: Elek Krisztián

Azt mondja, hangsúlyosabbá vált a gondolkodása a klímaigazságosságról.

„Eddig is tudtam, hogy nem az a főbűnös, aki OSB-lappal, szeméttel, cipővel, pet palackkal fűt, hanem ő eleve egy társadalmi rendszer rossz végén van: szegény, lecsúszott, marginalizálódott, nincstelenné vált, és nem tud küzdeni. Aki autót használ minden nap a munkába járáshoz, lehet, hogy szintén a rossz rendszer foglya. Tehát ezt érzékenyebben kell nézni, hogy ki az, aki tehetős, és tehet valamit, és ki az, aki áldozata ennek a rendszernek, ami rosszul van összeszerelve.”

Tracyt megérintette, hogy olyan Mexikói-öbölben élőkkel találkozott, akik harminc különböző hurrikán miatt szenvedtek az elmúlt években. Ők is amerikai emberek, de nem ugyanazok, mint a felelősök, a delegáltak, akik döntenek a jövőről.

Szerinte nehéz azoknak, akik érzelmileg kötődnek a változásokhoz, akik pesszimisták, gyászolnak, frusztráltak. A megoldást kell keresni. Az egymásra mutogatás nem segít. Minél többet megérteni, és változtatni, amin lehet.

Templomokban is klímáról beszéltek Fotó: Ferenczi István

Azt mondja, van egy időkorlát, rengeteg a szereplő, rengeteg a törvényi, gazdasági kérdés. Nehéz megoldást találni. Ez a két hét olyan volt, mint egy intenzív tanfolyam. Nem tanult meg mindent, de sok olyasmit hallott, amire építheti a továbbiakat.

Ő igyekszik a pozitív dolgokat hazavinni. Egy buszon beszélgetett valakivel, aki egy református templomban volt önkéntes. 65 amazonai embernek készítettek ennivalót.

„Ez az ember látja, hallja olyanoktól, hogy mi a gond, akikkel amúgy nem tudna találkozni. Ez a nő ezt fogja elmesélni az unokáinak. Ez annyira szuper dolog!”
A házaspár élménybeszámolóra készül, de még nem tudják, hogy a covid miatt meg tudják-e tartani szeméyesen vagy inkább online eseményt hirdetnek.
Fotó: Elek Krisztián

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk