JÖVŐ

„A rendkívüli többé már nem rendkívüli” - Az extrém időjárási események gyakorivá válására figyelmeztetnek a tudósok

Ezek az események nemcsak egyre veszélyesebbek és károsabbak, de már olyan gyakran jelentkeznek, hogy alig van szünet kettő között - hangsúlyozzák a szakemberek.

Link másolása

Magyarországon is egyre több extrém időjárási eseménnyel találkozunk, ami a klímatudósok szerint egyértelműen a klímaváltozás következménye. Amerikában idén számos példa volt időjárási extremitásokra a brutális hidegtől kezdve az elviselhetetlen hőségen át a természeti katasztrófákig.

Ahogy arról mi is beszámoltunk akkor, februárban Texas államot heteken át hó- és jégviharok sújtották a szokatlanul hideg időjárás közepette. A közösségi médiában sorra jelentek meg az elképesztőbbnél elképesztőbb képek az egyik leghidegebb időjárásról, amit Texasban valaha tapasztaltak. Az autópályákat és a strandokat is belepte a hó, a medencék befagytak, és még a csillárokból és a csapokból is jégcsapok álltak ki. Az extrém hideg miatt összeomlott az energiahálózat, millióan maradtak áram és vízellátás nélkül, és legalább 150-en meghaltak.

A nyáron pedig a brutális hőhullámokkal hőmérsékleti rekordok dőltek meg a nyugati államokban, több száz ember halt meg az Egyesült Államok északnyugati részén és Kanadában. A hőség és a szárazság miatt rengeteg nyugati államban pusztítottak erdőtüzek, Kaliforniában többször is szembe kellett szállniuk a tűzoltóknak a hatalmas erdőterületeket felnyársaló lángokkal.

A Guardian már nyáron is meginterjúvolt néhány klímatudóst ezekről a szélsőséges időjárási jelenségekről, most pedig az év végi tanulságokról kérdezték őket.

Daniel Swain, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Intézetének tudósa szerint bár az elmúlt néhány évben is kiemelkedő globális éghajlati és időjárási szélsőségekre volt példa, az idei év feltette az i-re, vagyis inkább a figyelmeztető felkiáltójelre a pontot.

"Az elmúlt év során történt események komolysága és gyakorisága meglehetősen figyelemre méltó. A rendkívüli és példátlan már nem rendkívüli vagy példátlan, hiszen egyre gyakoribbak ezek az események"

- hangsúlyozta.

Számára az volt a legmegdöbbentőbb, amikor júniusban egy elképesztő hőhullám tombolt a Csendes-óceán nyugati részén és Brit Kolumbiában. Akkor Brit Kolumbia jeges völgyeiben is olyan meleg volt, mint a kaliforniai, sivatagos Halál-völgyben. De felelevenítette azt is, amikor egész nyugaton erdőtüzek pusztítottak, majd extrém mennyiségű csapadék hullott sok olyan városban is, amelyeket nemrég még hőhullámok és tüzek sújtottak.

Swain szerint az ember okozta klímaváltozás "ujjlenyomata" elég egyértelmű, és már kezdjük látni azt, a klímaváltozás hatásai közül sok már meghaladja a velük szemben tett erőfeszítéseinket. Szerinte az idei események azt is bizonyították, hogy például a veszélyhelyzet-kezelési rendszerek, a közlekedési infrastruktúra, az energia-infrastruktúra és a vízszállítási infrastruktúra sem alkalmas a szélsőséges időjárás kezelésére.

"A jó és a rossz hír az, hogy ennek mi vagyunk az oka. A klímaváltozás miattunk megy végbe, ezért nekünk is kell helyrehozni ezt. Persze dönthetünk úgy is, hogy nem hozzuk helyre - ez az a nyomás, amit folyamatosan érzek"

- fogalmazott.

Simon Wang, a Utah Állami Egyetem klímadinamikai professzora szerint az olyan jelenségek, mint a természeti katasztrófák, a szárazság és a hőség már aligha lehetnek meglepőek, hiszen minden ilyesmi a 10, 20 évvel ezelőtt megjósolt trendet követte.

"Utálom azt mondani, hogy 'megmondtam'. De szeretném tisztázni, hogy amikor a tudósok megjósolnak valamit, annak általában jó okai vannak. Az embereknek bízniuk kell a tudományban. Most egyre többen és többen szenvednek. De talán ez ébresztőt fújhat az emberek számára, talán többen észreveszik, hogy ezek a szélsőséges időjárási események újra és újra előfordulnak"

- figyelmeztetett.

A szakember abban reménykedik, hogy minden ilyen időjárási extremitásokkal teli év után változni fog egy kicsit az országok és a politikai vezetők hozzáállása a klímaváltozáshoz. Úgy látja, hogy még a konzervatív államok is kezdik érezni a veszélyes hatásokat, és emiatt elkezdik fontolóra venni a cselekvést. Utah államban például a Nagy-sóstó vízállása a szárazság miatt rekordalacsony szinten van, és egyre inkább zsugorodik. És ahogy a száraz tómeder egyre nagyobb része szabadul fel, a szél mérgező port fújhat a levegőbe, ami pánikot vált ki a lakosság körében.

Wang már több mint egy évtizede tanulmányozza a klímaváltozás hatásait a Nagy-sóstóra, de azt mondja, hogy ez az első év, amikor azt látta, hogy egyre többen akarnak tenni ellene. Szerinte ez azért van, mert az emberek kezdik felismerni, hogy mennyire törékeny a természetes egyensúly, és most van még esély a megmentésére. Ő pedig klímatudósként igyekszik egyszerre riasztó és optimista is lenni.

Kathleen Johnson, a Kaliforniai Egyetem irvine-i kampuszának földrendszer-tudományi docensét az érintette meg a legjobban az idei szélsőséges időjárási események közül, amikor a kaliforniai erdőtüzek súlyos pusztítást végeztek a Sierra Nevada-i óriás mamutfenyőkre. Neki ugyanis a Sequoia Nemzeti Park a kedvenc helye a világon, csodálatosnak tartja az ott található hatalmasra nőtt fákat. Ezek tűzhöz alkalmazkodó növények, de az idei és tavalyi tüzek már olyan extrémek voltak, amelyeket nem tudtak elviselni. Johnsont elszomorítja, hogy egy nemrégiben készült jelentés szerint az óriás mamutfenyők akár 20 százaléka is elpusztulhatott az erdőtüzekben.

"Aggaszt, hogy a jövő nemzedékei nem tudnak majd gyönyörködni ezeknek a fáknak a szépségében" - fűzte hozzá. Ez motiválja paleoklimatológusként abban, hogy próbáljon minél több kutatást végezni a Sierra Nevada-i tűzről, hogy jobban megértse, mi történt pontosan és mi jöhet még.

Szerinte mindannyian sokat tehetünk azért, hogy a természet ne szenvedjen ilyen károkat. Elmondása szerint a tanítványai is hihetetlenül motiváltak ebben, komolyan foglalkoznak a fenntarthatósággal és a környezeti igazságossággal. Johnson oktatóként szeretné segíteni ezeket a jól képzett jövőbeli tudósokat, akik majd tanácsot adhatnak a politikai kérdésekben és segíthetnek megvalósítani is ezeket a változásokat.

Katharine Hayhoe klímatudós, a texasi Természetvédelmi Intézet vezető tudósa is arra figyelmeztet, hogy ezek a hatalmas természeti katasztrófák egyre gyakoribbá válnak. Egy friss elemzés szerint az 1980-as évek elején még csak átlagosan három hónap telt el minden súlyos anyagi kárt okozó időjárási vagy éghajlati esemény között, ma már átlagosan csupán 18 nap van ezek között.

"Tehát nemcsak arról van szó, hogy ezek az események egyre veszélyesebbek és károsabbak, hanem hogy alig van szünet kettő között. Ez olyan, mint amikor egy hullám ledönt a lábadról. Amikor nagy nehezen felállsz, máris jön a következő hullám. Nincs idő közben levegőt venni és magadhoz térni"

- fogalmazott.

Szerinte az Egyesült Államok nyugati részén élőknek jó okuk van az aggodalomra és jogosak a félelmeik, hiszen ott rendszeresen hőhullámok, erdőtüzek és árvizek sújtják a lakosságot. Hayhoe szerint azt kell megérteniük az embereknek, hogy a klímaváltozás elleni cselekvéssel nem is a bolygónkat, inkább saját magunkat kell megmentenünk.

"A bolygó még jóval azután is a Nap körül fog keringeni, hogy mi eltűntünk innen. Ez arról szól, hogy magunkat, a civilizációnkat és sok más élőlényt kell megmentenünk, amelyekkel osztozunk ezen a bolygón"

- hangsúlyozta.

A klímatudós úgy látja, az emberek többsége aggódik amiatt, hogy nem tudjuk, mit tegyünk ezért, ez a félelem pedig megbénítja őket. Ha viszont ettől megbénulunk, halálra vagyunk ítélve. Szerinte éppen ezért fontos az, hogy megmutassák az embereknek, hogy egyénileg mit tudnak tenni a klímaváltozás megfékezéséért.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk