/jovo/a-magyar-energiatermeles-30-40-at-is-adhatnak-szeleromuvek-de-tiltjak-a-telepitesuket/
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„A magyar energiatermelés 30-40%-át is adhatnák szélerőművek, de tiltják a telepítésüket”

Munkácsy Béla, az Energiaklub tanácsadója azt mondja, ezen a területen nálunk egyelőre kilátástalan a helyzet, pedig a szélenergia olcsó, gyorsan kiépíthető, és pár év alatt hatalmas kapacitásokat lehetne üzembe helyezni.
hirdetés

A mai és a következő generációk előtt nagy feladat áll, hiszen – egyebek mellett – fel kell hagynunk eddigi kizsákmányoló életmódunkkal, vagyis vissza kell szorítanunk a szén-dioxid-kibocsátást bolygónk életképessége érdekében. Az első lépéseket már megtettük.

Tavaly, az Európai Unió 27 tagállamában a megtermelt elektromos energia 40%-a származott megújuló energiaforrásból

– derül ki az Ember nevű ‘think tank’ éves elemzéséből.

Az emberi tevékenység általi üvegházgáz-kibocsátást 2050-re nullára kell redukálni, hogy elkerüljük az ökológiai összeomlást, vagyis a katasztrófát.

"Az ökológiai lábnyomunk, vagyis területegységben kifejezett környezetterhelésünk legalább 60%-áért az enegetikai szektor a felelős. Amilyenné a szűken értelmezett műszaki és gazdasági szempontok révén alakították az elmúlt évtizedekben az energiarendszert, az elfogadhatatlan. Nem véletlen, hogy nyit a világ a környezetre kevésbé ártalmas megújuló energiaforrások felé, azonban Magyarországon ettől a energetikus mérnökök jó része még napjainkban is elzárkózik" - magyarázza Munkácsy Béla, az ELTE adjunktusa, a Magyar Energiaklub tanácsadója.

A megújuló energiába szerinte nem csak azért kell egyre nagyobb összegeket fektetni a világon mindenütt, mert az emberiség jövőjéről van szó, ez valójában gazdasági lehetőség is.

hirdetés
Európában már átvették a vezetést a megújuló energiaforrások a villamosenergia-termelésben, és ebben legnagyobb szerepe a szélenergiának volt.

Ebben a szektorban Dánia tölt be vezető szerepet, hiszen ott évszázados múltja van a technológiának. Náluk a villamosenergia-termelésnek már 50%-át biztosítják szélenergiával, miközben a világ egyik legmagasabb színvonalú villamosenergia-szolgáltatását biztosítják a dán fogyasztók számára.

"Magyarországon 30-40%-ot lehetne elérni szélerőművekkel, másik 30-40%-ot napelemekkel, a maradékot pedig az összes többi megújulóval, például a biogázzal, ami nagyon jól tárolható és az azt felhasználó motor vagy turbina gyorsan működésbe hozható."

- állítja Munkácsy Béla.

130 éves technológia

1887-ben Skóciában építették fel az első olyan szélturbinát, ami már tudott áramot termelni. 1890-ben már az USA, majd Dánia is csatlakozott. Pár évvel később Dániában egy mérnök létrehozta az első szélenergiával foglalkozó szakmai szervezetet, ami pár éven belül több száz taggal büszkélkedett. A “szélvillanyászok” szaklapot is indítottak, megalapozva azt a tudást, amivel Dánia a mai napig ennek a szektornak az élvonalában jár. Magyarországon az első szélturbinát 2000-ben telepítették Inotán.

Természetesen az országok adottságai eltérőek, ezért mindegyiknek egyedi energiatervezésre van szüksége a megújuló enegiaforrások kiaknázására.

“A mainál sokkal komplexebben, a társadalomtudományok bevonásával kell újragondolni azt, amit idáig az energetikáról képzeltünk. A magyar energiarendszer átállítására körülbelül 30 évre volna szükség. A szélenergia olcsó, és gyorsan kiépíthető, hatalmas kapacitásokat lehet pár év alatt üzembe helyezni.” - mondja Munkácsy Béla.

A rendszerbe integrálásban – egyebek mellett – fontos szerepe van az energia tárolásának. Ennek legegyszerűbb módja, ha szeles időben felszivattyúzzuk a vizet egy magaslati tárolóba, amikor pedig nem fúj a szél, leeresztjük, ilyen módon termelve villamos energiát.

A megfelelő területek feltérképezésében kulcsszerepe volna a térinformatikára alapozott területi tervezésnek.

“Ezzel ugyancsak évtizedekkel vagyunk lemaradva – e pillanatban nincsen hazánkban olyan eljárásrend, amely a megújuló energiaforrások alkalmazásával kapcsolatos területi tervezésre támaszkodna. Pedig fontos volna a szakértői teamek bevonása, mert amellett, hogy figyelembe kell venni természetvédelmi érdekeket, be kell vonni a tervezésbe az energetikus mérnököt, a térinformatikust, a geográfust is. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy nélkülük építsünk energiarendszert a XXI. században."

Azonban a helyzet a Magyar Energiaklub tanácsadója szerint egyelőre kilátástalan, mert noha az ország fekvése, adottságai megfelelőek lennének az iparág bővítésére, 2016 óta jogszabályok tiltják hazánkban új szélerőművek telepítését.

Jelenleg körülbelül 170 szélturbina van az országban, egyenként jellemzően 1500-2000 kW teljesítménnyel. Ezeknek 80-100 méter magas oszlopaik vannak, 30-40 méter hosszú lapátokkal.

Az ELTE adjunktusa szerint a kinyerhető energiamennyiség növelése érdekében növelni kell a toronymagasságot és a lapátok hosszát is, így a világ már ott tart, hogy vannak 178 méter magas oszlopok és 115 méter hosszú lapátok is.

A szélturbinák folyamatos fejlesztés alatt állnak, amiben szintén Dánia az egyik nagyhatalom. A technológiafejlesztés révén ma ott tartunk, hogy rendszeres karbantartással 20-25 éves élettartamról beszélhetünk. Az életciklus végén természetesen itt is hulladékok keletkeznek, án ezek 95%-ban újrafeldolgozhatók. A gyártók legfontosabb törekvése a 100% elérése.

“Ez a mutató az atomenergia esetében nulla százalék, hiszen amit az erőműbe beviszek, az onnantól kezdve radioaktív hulladék, aminek a hasznosítására nincsenek műszaki megoldások.” - mondja Munkácsy Béla.

A szélerőművek esetében a legnagyobb probléma jelenleg a lapátokkal van, de azok hasznosítására is vannak már különféle módszerek.

"Bevisszük a cementgyártásba és a szén helyett ezeket használjuk energiahordozóként, magyarul elégetjük. Ez 10-15% körüli szén-dioxid-kibocsátás csökkentést tud eredményezni a cementgyártásban, ami számottevő. De ma már ennél is jobb megoldásokra van szükség.”

A problémák kapcsán szokták említeni a zajhatást is, ami miatt a lakóépületek 300-400 méteres sugarában nem lehet telepíteni turbinákat.

“A legérdekesebb a tájképre gyakorolt hatás, mert erről igen eltérőek a vélemények.” 

Munkácsy Béla azt mondja, David Attenborough például kifejezetten elegáns szerkezeteknek nevezte a szélturbinákat, amelyek szerinte harmónikusan illeszkednek a környezetbe. Egy biztos, a szélenergia szektor hatalmas összegeket fektet a tájba illesztésbe. Olyan komoly építészirodák dolgoznak vizuális megjelenésükön, mint a Foster + Partners, amely a Millenium Bridge látványáért is felelős, vagy a Porsche Design, amely az autóiról ismert.

“Természetesen a szélenergia csak egy kis eleme a megoldásnak. Dániában például a Dán Mérnökök Szövetségében több ezer mérnök dolgozik azon, hogy mielőbb elérjék a 100% megújuló részarányt. Ők azt mondják, hogy ezt már 2030-ra meg lehetne valósítani."

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk