JÖVŐ

"A hegyeink sapkáit borító bükkös erdőinket féltjük a leginkább a melegedő éghajlat miatt"

A melegedő klíma következtében szükség lesz-e szárazságtűrőbb fajok betelepítésére a hazai erdőkben? Interjú Aszalós Réka erdőökológussal.

Link másolása

A klímaváltozás lassítása globális érdek, ugyanakkor a közös megoldások mellett minden országnak eltérő stratégiákkal kell megfékeznie a lokális szén-dioxid-kibocsátást. Vannak persze közös problémák, mint például az erdők állapotának romlása, területük drasztikus csökkenése. Világszerte más-más problémák miatt pusztulnak azonban az erdők, van ahol erdőtüzek, van, ahol elszavannásodás, máshol pedig a fakitermelés vagy az intenzív mezőgazdálkodás, például szójatermesztés az ok.

Jelenleg Magyarország területének 22%-át borítja erdő, amely bővíthető lenne.

- mondja Aszalós Réka erdőökológus, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa.

"Hazánk agrárországnak tekinthető, nagyon sok szántóföldi területünk van. A 22% valószínűleg növelhető lenne, akár 25%-ra is, ami sok ezer hektárt és milliónyi csemetének az elültetését jelentené. Erre meg is van az erdészeti ágazatban az akarat. A betelepíthető területeket a talajok, az élőhely alkalmassága befolyásolja. Az Alföldön is több helyen lehetne természetes, sok fafajból álló erdőket létrehozni. Ez a régió az erdősztyepp klímába esik, az intenzív emberi használat előtt a nyílt, gyepekkel mozaikoló homoki- és sziki tölgyesek voltak elterjedtek."

"Az egyre intenzívebbé váló tájhasználat és a rengeteg csatorna miatt azonban az eredeti vegetáció eltűnt, és a víz nagyon hiányzik a tájból, így a fásítás, erdősítés egyre nehezebb feladat"

- magyarázza a szakértő.

Nagyon fontos a fásítás és erdősítés, de az is sokat számít a klímaváltozás ellen folytatott harcban, hogy hogyan bánunk a meglévő erdőinkkel.

“Az, hogy milyen módon van művelve egy erdő, nagy hatással van annak karbonmegkötésére, a szénraktárakra és a biodiverzitásra. Európában, így hazánkban is terjednek a természetközeli erdőgazdálkodás módszerei, amelyek a folyamatos erdőborítást biztosítják. A már kibocsátott szén-dioxid megkötése mellett ugyanolyan fontos lenne ugyanis az élőlények sokféleségének gyors pusztulását megállítani, de legalább lassítani."

A klímaváltozás okozta aszályok, hőhullámok miatt felmerülhet, hogy megváltoztassuk az erdők összetételét, és szárazságtűrőbb fajokat telepítsünk. Magyarországon sokféle természetes erdőtípus van, nagyon sok őshonos, szárazságtűrő fajjal, mint a tatárjuhar, a mezei juhar, a fehérnyár, ezüst hárs és még sorolhatnánk. Ezek a klíma melegedésének köszönhetően Aszalós Réka szerint a jövőben nagyobb szerepet kaphatnak.

"Először mindig az őshonos fajok között kell szétnézni, hogy megfelelőek lehetnek-e. Esetleg felmerülhet egy délebbi, szárazabb országból szaporítóanyag behozatala ugyanabból az őshonos fajból, ami nálunk is megtalálható - erre Európa szerte folynak kísérletek."

Ezek ugyanis kisebb kockázattal bevezethetőek, nem kell tartani attól, hogy özönnövénnyé válnának, vagy ökológiai katasztrófát okoznának, ami miatt sok más faj kihalhatna.

"Ha ezek a lehetőségek kimerültek, akkor lehet gondolni idegen honos fajok betelepítésére, de ott is csak azokra, amelyekről tudjuk, hogy szépen beépülnének a természetes flórába, és nem okoznának kárt. Erre nagyon jó példa a törökmogyoró."

Aszalós Réka elmondta, hogy folynak sikeres erdőtelepítések nemzeti parki területeken kifejezetten száraz homoki élőhelyen is tíz-tizenöt őshonos szárazságtűrő fajjal.

Más a helyzet viszont a hegyeink sapkáit borító bükkös erdőinknél, amelyek a melegedő éghajlat miatt a legnagyobb veszélynek vannak kitéve.

"Őket féltjük a leginkább. Olyan helyzettel állunk szemben, ami mindenkinek új. Azonban a bükkfa egy 200-300 évig élő faj. Amennyiben a kedvező életkörülményei megváltoznak, lehet, hogy a növekedési üteme lecsökken, vagy több károsodás éri, de talán száz évig tudja majd tartani ezt az állapotot, anélkül, hogy kiszáradna. Ha nem a faanyag miatt művelik ezeket az erdőket, hanem az erdei élővilág és a szénraktározó képességük miatt, akkor ezek az erdők még sokáig értéket teremthetnek. Hiszen nemcsak a szénmegkötés, de a szénraktározás is fontos, hogy amit megkötött az erdő, az maradjon is meg."

A fák kiszáradása sok szempontból veszélyes, de a szakértő szerint a földi oxigéntermelés megszűnése miatt nem kell aggódunk.

"A levegőnek 21%-a oxigén, szerintem az fog legutoljára elfogyni."

A gyors növekedés általában együtt jár a gyors szén-dioxid-megkötéssel, ezért sokan hangsúlyozzák a gyors növekedésű, idegenhonos fák ültetését, mint a megoldás kulcsát.

"Az ilyen tájidegen, gyors növekedésű, homogén ültetvények azonban rendkívül érzékenyek mindenféle olyan külső hatásra, aminek egy sok fafajból és korosztályból álló, jó immunrendszerrel rendelkező természetes erdő sokkal jobban ellen tud állni, ezért hosszabb távon stabilabb szénraktár, és hatékonyabb szén-dioxid megkötő."

A hazai erdőterületek nagyjából harmada őshonos, több fafajból álló, természetes erdőállományt jelent, de erdőterületeink közel fele rövid vágásfordulójú, közel egy korosztályból álló, idegenhonos, ültetvényszerű erdő. Ezek 25-40 évre vannak tervezve, nem több százra, nem is található meg bennük ugyanaz a biodiverzitás.

Amikor az új területek potenciális erdősítéséről beszélünk, az ökológiai szempontoknak és a klímavédelemnek is szerep kell, hogy jusson, ezért Aszalós Réka szerint olyan jogi keretrendszerekre lenne szükség, hogy a magánerdő gazdálkodóknak is megérje több fafajú, őshonos erdőket telepíteni.

Fontos, hogy a faanyagon kívül nagyon sokféle egyéb ökoszisztéma-szolgáltatást tudjanak nyújtani a hazai erdőink, amelyet leginkább a sok őshonos fafajból álló természetes erdei élőhelyek tudnak biztosítani.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk