/jovo/a-kovetkezo-evek-geopolitikai-versengese-a-koronavirus-oltas-korul-forog/
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Olyan versengés van az oltás elsőségéért, amely csak a hidegháború fegyverkezési hajszájához hasonlítható

Úgy néz ki, hogy az lehet a világ jövendő vezető hatalma, amely elsőként állítja elő az áhított vakcinát.

Link másolása

hirdetés

Fotó:Flickr

A 21. század elején aligha gondolta volna bárki, hogy egy, az öt kontinensre kiterjedő járvány lesz az, amely átszabhatja a világgazdasági és geopolitikai viszonyokat. A koronavírus elleni oltás elsőségéért olyan versengés alakult ki, amelyet csak a hidegháború fegyverkezési hajszájához, vagy a technológiai fölényért, a világűr meghódításáért folyó szuperhatalmi versenyhez lehet hasonlítani.

Azóta viszont megszűnt a kétpólusú világ és egy, az egész emberiség által reménykedve várt tudományos eredmény új erővonalakat rajzolhat meg a világban.

Az oltáskutatás gyakorlatilag már a vírus megjelenésekor megkezdődött, és március közepén, ugyanazon a napon, amikor az Egyesült Államokban elkezdték az első kísérleti koronavírus-vakcina emberi tesztelését, kínai tudósok szintén bejelentették a kísérletek kezdetét. Május végén mindkét fél beszámolt tekintélyes orvosi szaklapokban a tesztelések első eredményeiről. Közben mindkét ország vállalta azt a kockázatot, hogy megfinanszírozza az oltás nagyipari termelését, még mielőtt bizonyítást nyer annak biztonsága és hatékonysága, hogy ezzel is megnyugtassák polgáraikat. Az Egyesült Államok az év végéig 100 millió dózissal számol – emlékeztet a Washington Post

Sokkal többről van azonban szó, mint egy emberek százmillióit érintő egészségügyi probléma lehetséges megoldásáról. Annak az országnak, amelynek sikerül az első biztonságos és hatékony vakcinát előállítani, nemcsak olyan eszköz kerül a kezébe, amellyel megvédheti lakosságát, hanem egyúttal gyorsan visszaterelheti az embereket a munkába, és fellendítheti a gazdaságát.

hirdetés

Az Egyesült Államokban ennek külön jelentősége lenne az elnökválasztás miatt, mert egy ilyen sikertörténet akár ütőkártya is lehet a választási kampányban.

Így látja az oltás-elsőség jelentőségét Lawrence Gostin, a Georgetown-i egyetem globális egészségjog professzora is, aki szerint ha például Kínának sikerülne és az amerikaiaknak nem, akkor a kínai gazdaság magához térne, az Államokét pedig továbbra is a közösségi távolságtartás általi bezárkózás és ezáltal a szétesettség jellemezné, amelyet tovább terhelnének az óvintézkedésekkel járó kiadások. Kína már évek óta próbálja csökkenteni orvosbiológiai hátrányát az Egyesült Államokkal szemben, elsősége egyfelől szimbolikus diadal lenne, másfelől pedig beindulhatna újra mindaz, ami a kínai gazdaság alapját jelentő szolgáltatóiparhoz tartozik.

De egy olyan időszakban, amikor a víruskutatásban ritkán látott egységben fognak össze a legkülönbözőbb nemzetiségű tudósok és cégek, a járvány okozta elszigeteltség megerősítette számos ország nacionalista irányultságát. És a verseny arról is szól a nemzeti büszkeség mellett, hogy ki lesz a világ vezető hatalma.

Ennek jele az is, hogy Donald Trump elnök bejelentette: Washington megszakítja kapcsolatait az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), amelyet azzal vádol, hogy pekingi nyomásra félrevezette a világot a koronavírussal kapcsolatban.

Több kormány máris elkezdte a megfelelő oltásmennyiség bebiztosítását polgárai számára. Az Egyesült Államok például 1,2 milliárd dollárt áldozott arra, hogy 300 millió dózist kapjon abból az oltásból, amelyet az oxfordi egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyártó cég fejleszt ki. Ebből az első 100 millió az Egyesült Királyságot illeti. Közben az érintett cégek lázasan telepítik gyártóegységeiket különböző országokba, még mielőtt esetleg azok megtiltanák az exportot. De nemcsak az oltáskutatás és gyártás nemzeti prioritás, hanem az is, hogy a saját lakosságot elsőként lássák el a vakcinával. Így volt ez már a 2009-es H1N1-járvány idején is, amikor több ország is ígéretet tett arra, hogy hozzájárul a vakcina igazságos globális elosztásához, de csak akkor, ha feleslege lesz belőle.

Az oltás révén új szövetségi rendszerek is kialakulhatnak. Kína, amelynek nyugati kapcsolatai egyre romlanak, a fejlődő világot állította diplomáciai manővereinek középpontjába. Peking magát olyan alternatívaként kínálja az Egyesült Államokkal szemben, amely hajlandó mélyen a zsebébe nyúlni, ugyanakkor kevésbé aggályosak emberi jogi kérdésekben a partnerekkel szemben.

Hszi Csin-ping elnök máris megígérte, hogy a fejlődő országok hozzájuthatnak majd a kínai oltásokhoz és egyúttal felajánlott 2 milliárd dollárt a következő két évre a koronavírus elleni harcra. Csen Vej, a kínai hadsereg vezető virológusa, a Post kérdésére közölte, hogy csapata már megtette az előkészületeket a nagyüzemi gyártásra, bár a vakcina még csak az első biztonsági teszteken ment át. Ezek az ajánlatok azonban a visszájára sülhetnek el, ha a kínai oltás hatástalan vagy káros mellékhatású lesz, ahogyan az már megtörtént a maszkadományok esetében.

A nacionalista felhangok mindazonáltal aggodalommal töltik el az egészségügyi szakembereket. Attól félnek, hogy ezek akadályozhatják a vírus mielőbbi kiirtását, vagy olyan protekcionista intézkedések sorozatát vonják maguk után, amelyek megszakítanák a nemzetközi orvosi- és gyógyszerellátó hálózatot.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk