JÖVŐ

Eltűnhet az európai poszméh fajok 40%-a a következő 30-40 évben, de mi is tehetünk ellene

Már az is sokat segíthet, ha fűszernövényeket vagy virágokat ültetünk az erkélyen - mondja Kovács-Hostyánszki Anikóval, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Link másolása

Globális probléma, hogy Földünkön csökken a beporzók száma, amelyekre szüksége van a növényközösségeknek, valamint az embernek az élethez és a változó környezeti körülmények között való túléléshez.

A különböző növények különböző beporzókat igényelnek. A beporzó rovaroknak fontos tagjai a méhek, a zengőlegyek, a nappali és éjszakai lepkék, a darazsak, bogarak és még sorolhatnánk. A méhek az utódaikat is a virágokról gyűjtött virágporral és nektárral etetik, így az evolúció során az ő életük fonódott leginkább össze a virágokkal, a növények beporzásával. Csoportjukba pedig mind a mézelő-, mind a vadméhek beletartoznak.

Jelenleg az európai méh- és lepkefajoknak a 9%-a veszélyeztetett, egyes országokban pedig a beporzó vadméh fajok 50%-a mutat csökkenő tendenciát. Ha ezt a folyamatot nem állítjuk meg, akkor ezek a fajok el fognak tűnni.

A beporzás nem kizárólag a gyümölcsök szempontjából nélkülözhetetlen. És kifejezetten fontos, hogy ne kizárólag a háziméheket óvjuk, hiszen a vad beporzó közösségekre ugyanolyan szükség van.

"A szárazföldi ökoszisztémák alapját olyan növényközösségek alkotják, mely fajok jelentős része rovarbeporzású. Azok a táplálékláncok, amelyek ezekre épülnek, vagy az ökológiai folyamatok, amelyek ezekben a növényi közösségekben működnek, nem tudják nélkülözni ezeket a beporzási folyamatokat, így rá kell döbbennünk arra, hogy ez egy esszenciális alapeleme a mindennapi életünknek" - mondta a Szeretlek Magyarországnak Kovács-Hostyánszki Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Egyes növények persze nem igénylik, hogy állatok közreműködjenek a beporzásukban, ilyenek például a gabonafélék, a kukorica, fűfélék. Amikért azonban aggódni kell, mert szükségük van beporzó rovarokra az optimális termés- és magképzéshez, azok például a gyümölcsfák, számos termesztett zöldségféle, a termesztett növények mintegy háromnegyede és a vadon élő zárvatermő virágos növények nagy hányada. Az almafák például keresztbeporzásúak, minden fajtának megvannak a porzófajtái, amelynek a virágpora szükséges a terméshozáshoz, és amely virágpor átviteléhez elengedhetetlenek a beporzó rovarok.

A beporzók csökkenésének hátterében több tényező áll. "Ami talán a legfontosabb, hogy nekik is táplálékra van szükségük, ami megfelelő virágforrást jelent. Ha ez nem elérhető az adott beporzó faj aktivitási időszakában (ami sokszor csupán néhány hét), akkor az a faj nem tud megfelelő táplálékot gyűjteni sem saját magának, sem az utódainak a méhek esetében. Ezáltal pedig csökken a számuk, szélsőséges esetben az adott beporzó faj előbb-utóbb eltűnik" - mondja Kovács-Hostyánszki Anikó.

A beporzók számára táplálékot biztosító vadvirágos területek száma folyamatosan csökken.

Itt nemcsak a vadvirágos rétekre, hanem akár a csatornaszegélyekre, erdőszélekre, útszegélyekre, virágos cserjefajokból álló sövényekre is gondolhatunk, az is mind-mind lehet virágos.

"Ezek azok az élőhelyek, amik egyben fészkelőhelyet is nyújtanak. Akár egy bolygatatlan talaj, vagy egyes fajok számára a növények szára is jelenthet fészkelőhelyet. A lakott vagy ipari területek növelésével csökken az élőlények változatossága, ezért kiemelten fontosak a természetközeli élőhelyek, akár egy mezsgye, akár egy nagyobb kiterjedésű gyep formájában. Amennyiben ez nem marad meg, akkor gond van."

A beépített területek mellett károsak a vegyszerek is, de a klímaváltozási folyamat is hatással van a beporzókra. Amikor ugyanis változik a növények virágzási ideje, akkor változnak a beporzók számára elérhető források is, valamint általánosságban az elterjedési területük is.

Kovács-Hostyánszki Anikó szerint egyes fajoknak a felmelegedés az elterjedési területük északabbra tolódását eredményezi, de az időjárás szélsőséges változásait egy adott ponton túl nem tudják tolerálni.

"Például a következő 30-40 évben az európai poszméh fajok 40%-a tűnhet el. Részben ez a mediterrán régióban jelenthet egy jelentős csökkenést, de az északi területeken már most is látszik, hogy változnak a beporzó közösségek."

Van, ahol úgy próbálják megoldani a problémát, hogy anyagi támogatást kap az a gazda, aki virágsávokat telepít.

"A szántóföld szegélyzónájában virágmagok elvetése költségekkel jár, de meg is térülhet. Ezzel veszít a területének szélén néhány métert, ahova nem veti az általa termesztett növényt, viszont ha ez olyan növény, aminek szüksége van beporzásra, akkor ez meg is térül, hiszen több beporzót vonz a területére, ami magasabb termésátlagot eredményezhet. Erre is vannak már kutatási eredmények. Egyes nyugat-európai országokban ennek már jobban megalapozott a gyakorlata. Tartani kell ebbe az irányba" - magyarázza Kovács-Hostyánszki Anikó.

Vadvirágokra és virágforrásokra a háziméheknek is szükségük van tavasztól őszig. Ez a folyamat tehát a méhészeket is ugyanúgy érinti.

A természetközeli élőhelyek és a vadvirágok megtartása és telepítése mindenkinek közös érdeke, és tehetünk is érte.

"Bárki otthon a saját kertjében vagy az erkélyén ültethet virágokat, vagy biztosíthat fészkelőhelyeket a beporzóknak, ezzel is sokat segítve az előrelépésben. Képzeljük el, ha mindenkinek az erkélyén virágok lennének, az mekkora virágmennyiséget jelent egy lecsupaszított betonfelülethez képest."

Ültetéskor elsősorban őshonos fajokban gondolkodjunk, de lakott területen egyes dísznövények is kiváló virágpor- és nektár-források lehetnek. A beporzók kedvelik a fűszernövényeket is, így például a kakukkfű, a rozmaring vagy a levendula ültetésével duplán jól járunk. Ha kora tavasztól késő őszig biztosítunk különböző időben nyíló virágokat, akkor egyaránt tudunk táplálékot nyújtani az év eltérő időszakaiban aktív beporzó fajoknak.

"Alternatív megoldásként az embereknek mindig beugrik a kínai kézi beporzásos fotó" - mondja Kovács-Hostyánszki Anikó. "A nyolcvanas évekre Szecsuán tartományban a több évtizedes intenzív vegyszerhasználat és a természetközeli élőhelyek eltűnése, művelésbe vonása következtében nagyon megfogyatkozott a beporzók száma. Évente a gyümölcsösökben 8-10 alkalommal permeteztek. Magas gazdasági értéke volt a gyümölcsöknek, viszont beporzók nélkül elég nagy bajban voltak."

Ebben a tartományban a megoldást a kézi beporzás jelentette, ami szó szerint azt jelenti, hogy leveszik az egyik fáról a virágport majd kis tégelyben átviszik a másikhoz és tisztított formában kis ecsetekkel felviszik azt, ami hatalmas munkát jelent.

Napjainkban van példa különféle robotméhek bevetésére, illetve drónos beporzásokra is.

Ilyen az Izraelben alkalmazott megoldás is. "Földön közlekedő tornyok a gyümölcsfák között vonulnak és ebből permeteződik a virágpor a virágokra. Valamint Amerikában létezik ennek a levegőben szálló verziója is, amelynek előnye lehet például a mandulaültetvények esetében, hogy a tavaszi hideg időjárás nem akadályozza a munkában a drónokat, a beporzó rovarokkal ellentétben."

A ötletek tárháza egyre bővül. Poszméheket is lehet már kapni dobozban. Kolóniáikat az üvegházi paradicsomtermesztésben alkalmazzák széles körben. Azon kívül azonban, hogy jelenleg az emberiségnek szüksége van a beporzó rovarok csoportjára, nagyon fontos, hogy akármilyen helyettesítő megoldás is születik, nem szabad a könnyebb utat választanunk, és hátradőlnünk. A biodiverzitás szempontjából a komplex egység szerves részeként kell a beporzókra tekinteni, így mindenki közös érdeke megállítani csökkenésüket.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk