hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„Láttunk gyerekeket az éhségtől haldokolni” – éhhalál fenyegeti a gyermekeket Madagaszkáron a klímaváltozás miatt

A szigetországban gyakorlatilag zéró a CO2-kibocsátás, mégis kárvallottja a globális felmelegedésnek.

Link másolása

hirdetés

A Föld negyedik legnagyobb szigete, az Afrika keleti partjaitól az Indiai-óceánban fekvő Madagaszkár ritkán szerepel a hírekben, mivel a harmadik világ azon kevés régióinak egyike, ahol nincsen háború. Lehet, hogy ha dörögnének a fegyverek, jobban odafigyelnének arra az ott pusztító kegyetlen szárazságra, amit a klímaváltozás okoz és amelynek legveszélyeztetettebbjei a kisgyermekek.

Éppen ezért indult, a glasgow-i COP26 csúcsra időzítve riportútra a Sky News stábja Alex Crawford vezetésével Madagaszkárnak az aszály által legjobban sújtott déli csücskére, a Grand Sudre, hogy meghallják az ott élők segélykiáltásait, akiket még a koronavírus miatti korlátozások is elvágtak a külvilágtól.

„Láttunk gyerekeket az éhségtől haldokolni, míg éhezéstől szintén legyengült anyáik segítségért könyörögtek. Hallgattuk, ahogy a falvak öregjeit, miközben a kisgyerekeknek nem jutott más élelem, csak kaktuszvirág. Mérföldeken át gyalogoltunk kiszáradt folyómedrekben, ahol a falubeliek gödröket ástak, hogy ivóvízhez jussanak” – írta le a brit újságírónő az egyik napról a másikra élők kálváriáját.

Már az ENSZ is elismerte, hogy Madagaszkáron súlyos éhínség pusztít, és valószínűleg ez az első ország a történelemben, ahol mindezt a szélsőséges időjárási viszonyok okozzák. Egy olyan országról van szó, amely nemcsak békében él, hanem a legnagyobb biodiverzitásúak egyike és gyakorlatilag nulla a CO2-kibocsátása – az elmúlt 80 évben mindössze 0,01% volt az évi hozzájárulása az összkibocsátáshoz - de a hatalmas méretű légköri szennyezésnek, az ezzel járó felmelegedésnek és következményeinek mégis kárvallottjaivá váltak.

Ugyanakkor az is tény, hogy a közel 28 milliós malgas lakosság nagy része a szegénységi küszöb alatt él, és napi 2 dollárnál kevesebbet keres.

A sziget nem csupán az elhúzódó száraz évszakot és a 40 év óta legsúlyosabb aszályát szenvedi meg, hanem az egyre gyakoribb ciklonokat, szél- és homokviharokat is, amelyek maguk alá temettek falvakat, a földönfutóvá tették az embereket és terméketlenné a talajt. Az idén áprilisban a Grand Sud 70%-a maradt víz nélkül, az élelmiszertermelés az ötéves átlag egyharmadára csökkent. Mindemellett még sáskajárás is pusztított, mintegy 400 ezer hektárnyi termőföldet taroltak le. És az előrejelzések alapján még ennél is rosszabbra lehet számítani.

Az ENSZ Világélelmezési Programja és más segélyszervezetek szerint a katasztrofális körülmények a lakosság többségét érintik, közülük több mint egymillió ember él „akut élelmiszer-bizonytalanságban”, ebből több mint 700 ezer az alultáplált gyermek. Ez utóbbiak száma az elmúlt egy évben megkétszereződött, és különösen rohamosan nő az öt éven aluli éhezők száma. A brit alapítású, Nairobi központú Oxfam International egyenesen „éhség-pandémiáról” beszél Madagaszkár kapcsán.

hirdetés

Crawfordék megrázó képet festettek a déli Androy tartomány legnagyobb kórházában látottakról. Különösen megdöbbentő volt számukra egy 14 hónapos kislány, aki annyira legyengült az éhségtől, hogy sírni sincs ereje, és nemhogy járni nem tud, mint a legtöbb kortársa, hanem ülni, sőt a fejét tartani sem. Alig 5 kilogramm a súlya. Tüdőbaj támadta meg, nem sok esélyt adnak a túlélésére. A kislány édesanyjának további öt gyermeke van, akiket neki kell eltartania. Naponta 10 kilométert gyalogol, hogy vizet hozzon családjának, és fát vág faszénnek, hogy azért kapjon némi élelmet. Rivo Razasifon, az UNICEF vezető táplálkozás-szakértője, aki közel 20 éve dolgozik ebben a régióban, azt tapasztalja, hogy a kórházba került gyerekek elsősorban az éhség miatt lesznek fogékonyak a súlyos betegségekre.

Az ENSZ gyermekalapjának egészségcentrumát elárasztják a kisgyermekes anyák, akiknek csak az élelem- és orvosi segélyeknek köszönhetik életüket. A sátornál lélegzetvisszafojtva várják, hogy a kicsiket megmérjék és kiderüljön: híztak, fogytak, vagy tartják-e súlyukat. Minden kis súlygyarapodás reménykeltő, de nem azt jelenti, hogy a gyermek túl van az életveszélyen.

Madagaszkár gondjait az sem oldaná meg, ha visszatérne egy átlagos esőzés, olyan hosszú ideig tartott a szárazság. A Sky News által megszólaltatottak arról beszéltek, hogy az aszály miatt már nem tudnak élelmiszert termelni. Ezzel szemben, mint a fent említett anyának, sokaknak jelenthet bevételt a faszén-eladás, mivel az ország lakosságának alig 15% jut elektromos áramhoz. Vannak, akik tisztában vannak azzal, hogy a faszén-tüzelés növelné a környezeti problémákat, de nincs más választásuk.

És hiába híres a sziget egyedülálló ökoszisztémájáról, a világon sehol máshol nem található emlős állatairól és növényeiről,  az 1950-es évek óta eltűnt erdőinek 40%-a. Több mint száz lemúrfajta csakis itt őshonos, ma a világ legveszélyeztetettebb emlősének tekintik.

A madagaszkári kormány próbál erőfeszítéseket tenni a hanyatlás megállítására. Nagyon sok fát ültettek az elmúlt években, hogy megfékezzék az óriási mértékű talajeróziót. De ez csak csepp a tengerben az egyre nagyobb kihívásokkal szemben.

A bajok fő okozója ugyan a klímaváltozás, de azért a francia gyarmatosítóktól 1960-tól kivívott függetlenség óta gyakori politikai instabilitás és rossz kormányzás is felelős mindezért. A két évvel ezelőtt békés körülmények között újraválasztott, 2009-as puccsa óta hatalmon lévő Andry Rajoelina elnök ellen az idén júliusban merényletet kíséreltek meg, amely után hivatalosan azt közölték, hogy „egy elmebeteg akciója volt”.

A koronavírus halálos áldozatai ugyan még az ezret sem érték el, a járvány azonban gazdasági szempontból katasztrofális következményekkel járt. A Covid előtt a Világbank 5,2%-os GDP-növekedést jósolt a szigetországnak, ehhez képest 4,2%-kal csökkent, miközben a lakosság évente 3%-kal növekszik. A nagy család általánosnak mondható, de minden újabb gyermekáldás egy újabb éhes szájat jelent, miközben egyre kevesebb az élelem. A rizs ára az egekbe szökött, a másik fő táplálék, a manióka termése egyes körzetekben 90%-kal csökkent. A pandémia miatt az ország határait le kellett zárni, és megszűnt az idegenforgalom, Madagaszkár legfőbb bevételi forrása és munkalehetősége. Novemberben talán sorra kerül némi nyitásra, de aligha lesz elegendő arra, hogy véget vessen milliók szenvedéseinek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Toronto a légkondicionálókat jéghideg tóvízzel helyettesíti, és épületek százait hűti vele

180 torontói épület hagyott fel az energiaigényes légkondicionálással, helyette az Ontario-tó mélyéről szivattyúzzák a jéghideg vizet fal- és padlőhűtésre.
Fotó: Jplenio/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2021. november 27.


Link másolása

hirdetés

180 torontói épület hagyta el az energiaigényes légkondicionálást, helyette az Ontario-tó mélyéről szivattyúzzák a jéghideg vizet fal- és padlőhűtésre.

Ezek közé tartozik a Városháza, a Torontói Általános Kórház, a szállodák, az adatközpontok és a Scotiabank Arena, amely a Raptors kosárlabda franchise-ának ad otthont – összesen az 54 millió négyzetméteres ingatlan évente 90 000 megawattóra villamos energiát takarít meg, ami elegendő 25 000 otthon áramellátásához.

A torontói Deep Lake Water Cooling (DLWC) rendszer a legnagyobb a maga nemében a Földön.

Három vezetékre támaszkodik, amelyek a várostól 5,6 kilométerre délre, nyolcvanöt méter mélyen a tó alatt fekszenek, innen szívják fel a négy fokos vizet, mielőtt egy központi állomásra szivattyúzznák, majd elküldik az épületekbe. Az épületből kilépő meleg vizet visszaeresztik a tóba, figyelembe véve az elnyelt hőt is.

Az Enwave által épített és kezelt DLWC rendszernek eleinte nehéz volt ügyfeleket találnia a városban, de az energiamegtakarítás meggyőző bizonyítása után (a Scotiabank évente 3 millió kilowattórával kevesebb energiát használ fel) dinamikusan növekszik.

A DLWC nem az egyetlen módszer az épületek vízzel történő hűtésére; ám a másik magában foglalja a víz elpárologtatását. Ez azonban tömeges vízfelhasználáshoz vezet, szemben a DLWC rendszerével, amely a 220 millió gallon vizet megtartja a tóban, a csövekben vagy a talajban, így, összehasonlítva a párologtató hűtéssel nagyságrendekkel jobb megoldásnak tekinthető.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Egy Rolls-Royce repülőgép lett a leggyorsabb teljesen elektromos jármű

Az „Innováció Szelleme" repülőgép a Rolls Royce szerint a valaha volt leggyorsabb elektromos járművé vált egy tesztrepülés során.

Link másolása

hirdetés

A Rolls-Royce vállalat jelentése szerint november 16-án teljesen elektromos repülőgépük elérte a 623 km/h maximális sebességet.

Ha ezt hitelesítik, akkor ez a repülőgép a valaha volt leggyorsabb elektromos jármű lesz.

A Rolls-Royce rekorder elektromos repülője

„A teljesen elektromos sebességi világrekord felállítása fantasztikus eredmény az ACCEL csapat és a Rolls-Royce számára. Szeretnék köszönetet mondani partnereinknek és különösen az Electroflightnak ezen áttörés elérésében való együttműködésükért” – mondta Warren East, a Rolls-Royce vezérigazgatója.

A kifejlesztett fejlett akkumulátor- és meghajtási technológia izgalmas újításokkal rendelkezik. Miután a világ a COP26-on a cselekvésre összpontosított, ez egy újabb mérföldkő lehet, amely segít majd a nulla kibocsátású sugárhajtású repülőgép megvalósításában, támogatva az olyan technológiai áttöréseket, amelyekre a társadalomnak szüksége van a légi, szárazföldi és tengeri közlekedés dekarbonizációjához.

A leggyorsabb elektromos meghajtású jármű jelenlegi rekordja a Venturi VBB-3 Streamliner, egy elektromos autó, amely öt évvel ezelőtt 550 km/h-t ért el.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Az űrszemétből alakulhat ki a Szaturnuszéhoz hasonló gyűrű a Föld körül

Már most is nagyjából 100 millió űrszemét kering a fejünk felett, melyek közül 23 ezer legalább akkora, mint egy teniszlabda.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2021. november 23.


Link másolása

hirdetés

A Föld körül keringő egyre több űrszemétből idővel a Szaturnuszéhoz hasonló gyűrűk alakulhatnak ki, írja egy múlt hónapban megjelent tanulmány alapján a People. Jake Abbott, a Utah-i Egyetem gépészmérnök professzora szerint azonban míg a Szaturnusz látványos gyűrű jégből és törmelékekből állnak össze, addig a Föld körüliek ócskavasakból alakulnak majd ki.

Abbott és munkatársai most egy olyan megoldáson dolgoznak, ami összegyűjtené az űrszemetek jelentős részét. A tudósok dolga ugyanakkor nem egyszerű: a nagy sebesség miatt nem lehet egy robotkarral összeszedni a törmelékeket, mivel a darabkák száguldás közben állandóan forognak. Így amikor megpróbálnák a begyűjtést, szinte biztosan letörne a kar.

A professzor szerint éppen ezért mágnesekkel kellene megtisztítani az űrt. Bár ez a megoldás sem lenne tökéletes az örvényáramok miatt, még mindig nagyobb sikerrel kecsegtet, mint bármely más módszer.

A NASA még májusban jelentette be, hogy bolygónk körül hozzávetőleg 100 millió darab 1 milliméteresnél nagyobb űrszemét kering. Ezek közül legalább 23 ezer nagyobb egy teniszlabdánál. Az amerikai Védelmi Minisztérium űrfelügyelete még ennél is több, összesen 27 ezer olyan űrszemetet követ figyelemmel, melyek nemcsak az űrhajósoknak, hanem akár a Föld felszínén élőknek is komoly gondot okozhatnak a jövőben.

Mivel mind az űrhajók, mint pedig a hulladékok óriási sebességgel száguldanak az űrben, már egy egészen apró darabkával történő ütközés is katasztrófát okozhat. Az ugyancsak amerikai Országos Környezetvédelmi Műhold-, Adat- és Információs Szolgálat (NESDIS) szerint évente nagyjából 200-400 orbitális törmelék hullik a Földre, de szerencsére ezek nagy része elég a légkörbe érve.

hirdetés

Akadnak azonban olyan űrszemetek, melyek végül elérik a bolygó felszínét. Emlékezetes eset volt idén márciusban, amikor a SpaceX egyik Falcon-9 rakétájának ötméteres darabja landolt egy Washington állambeli farmon. A becsapódás során szerencsére senki nem sérült meg.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Kalkulátor, sakkjátékos a rákot okozó gének ellen – beszélgetés dr. Peták István rákkutatóval

Új szoftver segíti a betegek személyre szabott kezelését. Az Oncompass Medicine tudományos igazgatóját kérdeztük.

Link másolása

hirdetés

Ha van a mesterséges intelligenciának jótékony hatása az emberéletre, akkor az mindenekelőtt az orvostudományban keresendő. Ezt ismerte fel az Oncompass Medicine immár hét évvel ezelőtt. Munkájuk középpontjában korábban csak a daganatos betegek személyre szabott kezelését célzó molekuláris diagnosztika állt. A diagnosztikai vizsgálatok eredményének kiértékelését szolgálja a mesterséges intelligenciát használó Real Time Oncology Calculator, amellyel a cég 2021-ben elnyerte többek között a Get In The Ring nemzetközi innovációs versenyt, a DIGITALEUROPE Jövő Unikornisa Díját, valamint a Magyar Innovációs Alapítvány 2019-es Informatikai Innovációs Díját. Munkájukról dr. Peták István kutatóorvossal, molekuláris farmakológussal, tudományos igazgatóval beszélgettünk.

- Alapításunk óta az volt a célunk, hogy a daganatos betegek személyre szóló terápiát kaphassanak. Az első feladat az volt, hogy olyan molekuláris vizsgálati módszereket fejlesszünk ki, amelyekkel kimutatható minden egyes betegben az az egyedi génhiba, illetve génhiba-kombináció, ami a daganatát okozta. A következő feladat az, hogy ennek az információnak az alapján segítsük az orvost abban, hogy kiválassza a megfelelő célzott kezelést.

Azért volt szükség egy különleges orvosi szoftverre, mert időközben világossá vált, hogy valójában a daganatok a molekuláris mutációk szintjén nagyon változatosak, ezért minden betegnek teljesen egyedi a daganata. Ma már tudjuk, hogy a daganatokat 723 féle gén hibája okozhatja, és a különböző kombinációk száma több millió.

Az egyes célzott gyógyszerek egy vagy egyszerre több gént kapcsolnak ki, de ha több hibás gén van, ki kell tudnunk választani azt, amelyre érdemes a gyógyszert adnunk annak érdekében, hogy a daganat növekedése megálljon, akkor is, ha nem tudjuk az összeset gátolni. Tudnunk kell azt is, hogy van-e olyan célpont, amely több génnel is kapcsolatban van, mert akkor több gén káros hatását ki tudjuk kapcsolni.

-Ez a variáció-mennyiség emberi aggyal szinte felfoghatatlan, a hibás gének kiszűrése akár éveket vehet igénybe, holott tudjuk, hogy minden betegségnél, de a ráknál különösen nagyon fontos az időtényező.

- Úgy kell elképzelni ezt, mint egy olyan sakkjátszmát, amelyben a ráknak 723 figurája van, és mindegyiknek megvan a maga szabálya, hogy milyen módon lép. A daganatsejt is úgy gondolkodik, mint egy sakkozó, hogy nem véletlenszerűen választja ki a „figurákat”, amikor a nyitólépés-sorozatot megteszi, hanem egy stratégiát követ. Ezeket a stratégiákat kell felismerni. A célzott gyógyszerekről pedig, amelyekből már 170 van forgalomban, tudjuk, hogy a sakktábla melyik mezejére lépnek. Így játszunk mi most. Vannak „egyszerű” stratégiák, például ha a a daganat a „királynővel” nyit, ez ugyan erős lépés, de ha olyan mezőre lép, amelyre van célzott gyógyszerünk, nagyon eredményes ellentámadást tudunk végrehajtani. De ha egy bonyolult kombinációval kezd – mondjuk „egy futó-bástya-két gyaloggal” – már sokkal nehezebb kiszámítani az érintett mezőket. És ebben a számítógép sokkal jobb, mint az emberi agy, ezt tudjuk 1997 óta, amikor a Deep Blue legyőzte Kaszparovot.

hirdetés
A mi szoftverünk 20 ezredmásodperc alatt számol végig több ezer lehetséges lépést és kombinál össze rengeteg tudományos információt, hogy segítsen a gyógyszerek közötti döntésben.

-A Kalkulátort a legfrissebb híradásokban elsősorban az emlőrákkal hozták kapcsolatba.

-Az emlőrák nagyon gyakori daganattípus a nőknél, minden nyolcadik nőnek keletkezik az élete során. A precíziós onkológia és a Kalkulátor is többféle daganat esetén is használható, mivel tudjuk, hogy az összes daganattípust ezek a génhibák hozzák létre. Ugyanakkor a gyakoribb fajtákra, mint a tüdőrák, a vastagbélrák és az emlőrák, van már több célzott gyógyszerünk. Az emlőrák területén nagyon sok fejlődés történt az elmúlt hónapokban, ezért is került talán jobban reflektorfénybe. Október volt az emlőrák hónapja, több konferencia is zajlott e témában, amelyek megállapították, hogy már akár korai stádiumban is alkalmazhatók célzott gyógyszerek és immunterápiák, és ebben is igyekszünk segíteni, hogy még inkább személyre szabottak legyenek ezek a döntések.

-A prezentációs videóban feltűnt nekem egy mondat: „Csökkenthető általa a nem hatékony kezelések költsége.”

-Fontos azt látnunk, hogy a célzott gyógyszerek nagyon hatásosak, ha a megfelelő beteg kapja, de komoly probléma, hogy sokszor hiába adjuk a célzott gyógyszert, és mégsem hat. Ez azért lehet, mert a célpontban lévő génhiba nem érzékeny az adott gyógyszerre, vagy pedig azért, mert más génhibák is jelen vannak ugyanabban a betegben, amelyek megakadályozzák, hogy a gyógyszer hasson. Ilyenkor jobban jár a beteg azzal is, ha más típusú kezelést kap, például kemoterápiát, ami azért nagyon sokszor hatásos, és a hatásmechanizmusa miatt sokkal szélesebb körben alkalmazható akkor, amikor nincs célzott gyógyszer a beteg számára. A személyre szabott kezelési tervben, amit digitális terápiatervezésnek nevezünk az orvosi szoftver használatakor, megpróbáljuk lecsökkenteni a hatástalan célzott kezelések számát. Ez azért is fontos, mert ezek a gyógyszerek nagyon drágák, havi átlagos költségük 10 ezer dollár (kb.3 millió forint).

-Az orvostudomány és a mesterséges intelligencia közös jövője szinte elképzelhetetlen távlatokkal kecsegtet.

-A digitális forradalom az egészségügyben úgy kezdődött, hogy a betegek adatait elkezdtük elektronikusan tárolni. Már ez önmagában nagy előrelépés volt, a következő az adatok digitalizálása, szakszóval parametrizálása lesz, hogy a számítógép elemezni tudja azokat. Hatalmas erőfeszítések folynak a világban ebben az irányban. Akkor lehet utána a mesterséges intelligenciát öntanulásra is használni, ha a gép számára emészthető formában van az adat. A mesterséges intelligencia láthatóan kezd beépülni az orvos eszköztárába, és az az izgalmas, amikor az informatikai eszköz nemcsak adattárolásra szolgál, hanem olyan döntéstámogatásra is, amely felgyorsítja a döntést, vagy csökkenti a hibalehetőségét. A mostani eszközök úgymond „keskeny intelligenciájúak”, amelyek egy-egy részproblémát oldanak meg nagy hatékonysággal, de nem próbálják az orvos integratív szerepét helyettesíteni. Ebben az ember még mindig nagyon jó, nagyon sokféle információt tudunk feldolgozni, és személyre szabott döntést hozni.

A daganatos betegnek szánt célzott gyógyszer kiválasztása csak egy információ az orvos számára, hiszen neki az egész beteget kell néznie, az általános állapotát, a társbetegségeit, azt, hogy műthető-e a daganat. Például az az információ, hogy a célzott gyógyszer nem hatékony, azért lehet életmentő, mert akkor előbb operálják meg a beteget.

Ebben tehát még az ember a legjobb, de abban, hogy mondjuk egy röntgen-képen felfedezzen egy daganatot, nagy segítséget nyújthat a mesterséges intelligencia. Nemrégiben törzskönyvezett az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) egy olyan orvosi szoftvert, ami segít észrevenni a vastagbél-daganatokat a vastagbél-tükrözés során: egyszerűen figyeli a videót a vizsgálat közben és bekarikázza az orvos számára az alaposabb vizsgálatra szoruló részeket, ahol daganat-kezdemények lehetnek.

Az orvosok egyszerre szeretnének személyre szabott döntéseket hozni, de ugyanakkor betartani a bizonyítás-alapú orvoslás („Evidence-based Medicine”) szabályait. Úgy gondolom, hogy a mesterséges intelligencián alapuló orvosi eszközökkel fogjuk megteremteni a harmóniát e két megközelítés között.

A jövőben egymás után jönnek majd az ilyen és hasonló eszközök, de az orvos szerepe továbbra is nagyon fontos, és talán így több ideje marad a beteggel való személyes foglalkozásra, az empátiára, a lelki kérdésekre, arra, hogy maga a beteg mit szeretne. A személyre szabott orvoslásnak az is egy fontos eleme, hogy figyelembe vegyük a beteg preferenciáit. Ma már a beteg dönti el, hogy egy nagyobb esélyű gyógyulást célzó terápiát választ, vagy egy kisebb kockázatút, ami kevesebb mellékhatással jár. Az orvos csak támogatja információval és véleménnyel. Nagyon bonyolultak ezek a döntések, és ebben az emberi kapcsolatok nagyon fontosak lesznek a jövőben is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: