JÖVŐ

A hosszú szárazság megváltoztatja a talaj szerkezetét, ami falként veri vissza az esővizet

Hiába jön a csapadék, ekkora aszály után a talaj sokfelé elveszítette a vízelnyelő képességét, ami áradásokhoz vezethet.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2022. augusztus 30.


Link másolása

Első hallásra paradoxnak tűnik, de mégis így van: a tartós szárazság miatt veszélyesebbek lehetnek a váratlan áradások. Ugyanis a kiszáradt talaj kevésbé képes hirtelen jött nagy mennyiségű vizet elnyelni.

A Wired egy brit hidrológus tapasztalatát hozta fel példának. Hannah Cloke,a readingi egyetem kutatója dél-angliai otthonából boldogan szemlélte, hogy végre eleredt az eső. A régió az elmúlt 50 év legsúlyosabb hőhullámait és aszályát élte át, a máskor üde zöld föld mindenütt halvány sárga színt öltött. Aztán a hidrológus azt látta, hogy a vizet nem nyelte el a kerti gyep, hanem a felszínen folyt tovább, és csak egy fa körül szívódott fel a talajban.

Ez a jelenség a közelmúltban szinte egész Európában megismétlődött, ahol a régóta várt esőket áradások kísérik. Cloke szerint ez azért van, mert a hosszú szárazság megváltoztatja a talaj fizikai tulajdonságait: elveszti vízelnyelő képességét, és úgy kezd működni, mint a beton vagy az aszfalt.

Érdekes módon a talaj felszívó ereje akkor a legnagyobb, amikor egy kicsit nedves. Ha túl sok benne a víz, akkor azért nem képes többet elnyelni, ha pedig kevés a víz, megváltozik a porózussága.

Ez részben a felületi feszültség miatt van így, ahogyan a vízmolekulák összeragadnak, hogy cseppeket alkossanak. Ha ezek túl nagyok, nem tudnak behatolni a kiszáradt föld hasadékaiba. Egy enyhén nyirkos föld esetében a nedvesség megtöri a vízcseppek felületi feszültségét, és lehetővé teszi, hogy egyesüljenek a már a talajban lévő vízzel. Így könnyebben találnak utat, hogy elfolyjanak.

Ezenkívül a száraz földben a talajrészecskék közti rések megtelnek levegővel, ami nem tud elszivárogni, ezáltal megakadályozza a víz behatolását a földbe.

A talajrészecskék maguk is hidrofóbbá válhatnak, azaz visszaverhetik a vizet. A felszínhez közel élő mikrobák ugyanis viaszos anyagokat bocsátanak ki, amikor elpusztulnak a hőségtől vagy a vízhiánytól. A rendkívüli szárazság akár egy vízálló kérget is kialakíthat.

Simon Parry, a brit ökológiai és hidrológiai központ munkatársa szerint a talajnedvesség utoljára 1976 első felében volt annyira alacsony, mind idén. Mindehhez rendkívüli meleg nyár társult. Így a talaj szinte áthatolhatatlan fallá vált a csapadékkal szemben.

Cloke readingi kollégája, Rob Thompson egy kísérletet végzett, amelynek videófelvételét feltette a Twitterre. Három pohár vizet borított le a földre három különböző nedvességű füves területen: az első nedves volt, a második egy normál nyár állapotát tükrözte, míg a harmadik hőhullám idején kiszáradt fű volt. Az első két esetben a talaj lassan beszívta a vizet, a harmadikban viszont szinte a videófelvétel végéig a leborított pohárban maradt a víz.

A szárazságot követő áradások korábban alapvetően városi jelenségnek számítottak, amelyeket az ember által készített felületek (pl. járdák, útburkolatok) tettek még veszélyesebbé. De ezek most már bárhol lesújthatnak, természetes, vidéki környezetben is – figyelmeztet Parry. A szakértő szerint ez ördögi körré alakulhat, mert az aszályok és az áradások még keményebb aszályokat és áradásokat vonhatnak maguk után.

A klímaváltozás miatt az eddiginél gyakrabban várhatók Európában száraz időszakok, de vannak módszerek, amelyekkel enyhíteni lehet a pusztító árvizek veszélyét.

Ehhez változtatni kell az eddigi park-, kert- és mezőgazdálkodáson is. Olyan lankás területeket kell létrehozni, amelynek vannak vízgyűjtői, ahonnan a víz lassan beszivároghat a talajba, és nem fog a föld felszínén végigrohanni.

Ugyancsak fontos a növényi sokféleség: a virágok és fák elegye sokkal több vizet képes felszívni, mint egy lapos gyep.

Persze végül újra meg újra oda lyukadunk ki, hogy a legjobb módszer az lenne, ha helyrehoznánk mindazt, amit az emberek csináltak a Földdel, a klímával.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk