JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A fiatalok jobban félnek a klímaválságtól, mint a járványoktól, mégsem élnek elég zölden

Minden 10. válaszoló úgy ítélte meg, hogy a járványidőszak alatt kevésbé zölden élt, pedig a klímaváltozás már a gyermekvállalási kedvet is egyre inkább befolyásolja: 18% most inkább nem szeretne ilyen világra utódot – többek között ez derül ki a Szeretlek Magyarország portál és a DUE Médiahálózat közös felméréséből.

Link másolása

Az online készített, 1186 fő megkérdezésén alapuló, nem reprezentatív felmérés célja az volt, hogy rávilágítson, a járványhelyzet milyen új felismeréseket hozott számunkra a környezettudatossággal kapcsolatban, hogyan gondolkodunk a zöld életmódról, miről lennénk hajlandók lemondani bolygónkért.

A Szeretlek Magyarország portál immár két éve zászlójára tűzte a fenntarthatóság kérdését, azóta folyamatosan találkozhatnak olvasói a „Csináld másképp” szlogen alatt összegyűjtött tartalmakkal. A portál igyekszik megértetni mindenkivel, hogy a világ többé már nem lesz olyan, mint amilyennek megismertük. A klímaváltozás és a technológiai forradalom, a mesterséges intelligencia és a biotechnológia alapvetően átalakítják az életünket – gyorsabban, mint ahogy gondolnánk.

A diákújságírókat tömörítő DUE Médiahálózat is hasonlóan fontosnak tartja, hogy a klímaváltozás jelentette kihívásokkal, a lehetséges megoldásokkal minél mélyebben megismerkedjenek a fiatalok is.

Ezért indították el például a Nagy Diák Klímatesztet, amelyben több ezer középiskolás teheti próbára tudását. Reményeik szerint a program hatására a klímaügyről reálisabb kép alakul ki a fiatalokban, és véleményüket valódi és hiteles információkra tudják alapozni.

És ezért is fogtak a Szeretlek Magyarország portállal közös kérdőíves felmérésbe – remélve, hogy az eredményekből érdekes közvetkeztetések vonhatók le, és azok ösztönzőleg hathatnak sokakra, ráébresztve őket, hogy másképp kell csinálniuk bizonyos dolgokat, ha tenni akarunk a minket körbevevő világ és a jövőnk védelme érdekében.

Mérsékelten maradtunk környezettudatosak a járványidőszak alatt – legalábbis a kérdőívünk kitöltői egy erős négyesre (3,7-es átlag) értékelik saját teljesítményüket. Érdekes, hogy a fiatalabbak adták maguknak a rosszabb osztályzatokat, az idősek pedig a jobbakat: a 14-25 közöttiek csak 3,43-as értékkel határozták meg a maguk zöld hozzáállását, míg a 60 felettieknél ez az érték már 4,1-es.

Ez az adat máris rámutat arra az érdekes különbségre, amit a válaszok kiértékelésénél több helyen is feltűnik: a 14-25 évesek elméletben otthon vannak a környezettudatosságban, de ha azt nézzük, hogy mi az, amit meg is tesznek érte, mennyire folytatnak zöld életmódot, már nem ilyen jó a helyzet.

A 14-25 év közöttiek csoportja állította magáról a legmagasabb arányban, hogy kevésbé zölden élt a járvány alatt (15%), közöttük voltak a legnagyobb arányban (64%) olyanok, akik egyszerűen a kukába dobták az elhasznált maszkokat a szelektív gyűjtő helyett, ahogyan szintén a legnagyobb arányban (15%-uk) a házhoz rendeléskor felgyűlt műanyagdobozokat a háztartási szemétbe dobják.

A kérdőívben kíváncsiak voltunk arra is, hogy a járványoktól vagy a klímaválságtól tartanak-e jobban a megkérdezettek. Egyelőre a klímaválság (40%) tűnik ijesztőbbnek, de azért elég sokan (37%) leginkább mindkettőtől tartanak. A klímaválságtól jobban tartanak a 14-25 év közöttiek (58%). A 60 felettiek 49%-a viszont mindkettőtől egyformán fél.

A válaszolók 44%-a úgy véli, hogy a globális felmelegedésnek van köze a hasonló járványok kialakulásához – még nagyobb arányban gondolják így a diplomások (48%) és a 26-35 év közöttiek (48%).

Minden 10. válaszoló úgy ítélte meg, hogy a járványidőszak alatt kevésbé zölden élt. A budapestiek és a 14 -25 évesek között még többen vannak, akik azt mondták, nem voltak elég környezettudatosak az elmúlt időszakban: 100-ból 15-en vélekedtek így. Ehhez képest a 60 felettieknél csak 5% értékelte így az életmódját. Szerencsére a kérdőív kitöltőinek többsége (47%) ugyanúgy, vagy még zöldebben (43%) élt.

A folyamatos maszkhasználat kevésbé segítette a zöld életmódot, bár elkerülhetetlen volt. Ennek ellenére a válaszolók kétharmada csak legfeljebb 10 eldobható maszkot használt el az elmúlt időszakban. 100-ból hárman azonban 500-nál is több eldobható maszkkal terhelték a környezetet.

Merthogy az sem mindegy, hogy mit teszünk a maszkkal, ha már nincs rá szükség – a válaszolók több mint fele (52%) kidobta a szemetesbe, holott a járványveszély miatt a maszkokat elkülönítve, veszélyes hulladékként kellett volna kezelni, ahogy azt minden ötödik válaszoló (19%) tette. Ha a környezettudatosság egyik fokmérőjének tekintjük, hogy a veszélyes hulladékot bedobjuk-e egyszerűen a kukába, akkor ebben a kérdésben a 60 felettiek járnak élen – esetükben csak 34% cselekedett így, míg a 14-25 éveseknél 64%. De nem igazán vizsgáztak jól ebből a szempontból a budapestiek sem: 61% választotta a szemetest, és csak 13% a szelektív gyűjtőt.

Ha arra gondolunk, hogy a budapesti utcaképhez mennyire hozzánőtt a járvány alatt az ételt kiszállító biciklis futárok látványa, akkor azt feltételezhetnénk, hogy jelentősen megnőtt a házhoz rendelt ételek mennyisége. A válaszadók között mégis többen (60%) vannak azok, akik egyszer sem rendeltek maguknak ételt. 100-ból heten viszont egy héten háromnál is több alkalommal rendeltek maguknak ennivalót.

Általánosságban nézve az online rendeléseket, házhoz szállításos vásárlásokat érzékelhető egy dinamikus növekedés: a válaszolók több mint egynegyede (27%) egyértelműen többet rendelt a járványidőszak alatt, mint korábban. Ugyanakkor még mindig nagy (24%-os) azok aránya, akik inkább nem rendelnek házhoz semmit. Különösen sokat rendeltek házhoz a budapestiek (37% mondta, hogy többet, mint korábban - a vidékiek 22%-os arányát tekintve különösen jelentős az eltérés), a 14-25 év közöttiek (33%), valamint a 26-35 év közöttiek (33%).

Ha sok a házhoz rendelés, megszaporodik a dobozok száma, sok esetben műanyag csomagolóanyagoké. Ezeket 9% egyből a háztartási szemétbe dobja, 30% az ételes dobozokat elmossa és újrahasznosítja, míg 36% elmosva a szelektív gyűjtőbe helyezi. A válogatás nélkül a kukába borítók között élen járnak a 14-25 évesek (15%), és a legkevésbé hajlanak erre a diplomások (7%), valamint a 60 felettiek (3%).

Megkérdeztük a kérdőív kitöltőit arról is, hogy vajon mi lesz az a változás, ami a járvány után is hosszú távon velünk marad. A lehetséges válaszok sorrendje így alakult: 1. fokozott higiénia (52%), 2. több gyalogos, kerékpáros közlekedés (39%), 3. kevesebb ruhavásárlás (38%), 4. kevesebb utazás (31%), 5. gyakoribb online vásárlás (24%), 6. otthoni munkavégzés (21%). Jobban bíznak az otthoni munkavégzés fennmaradásában a budapestiek (34%), a 36-45 közöttiek (31%) és a diplomások (27%).

Arra a kérdésre, hogy mi az a szokás, aminek megtartása a bolygónk szempontjából hasznos lenne, némileg eltérő válaszok születtek az előző témakörhöz képest, a sorrend itt a következőképpen alakult: 1. több gyalogos, kerékpáros közlekedés (85%), 2. kevesebb ruhavásárlás (71%), 3. kevesebb utazás (66%), 4. otthoni munkavégzés (36%), 5. fokozott higiénia (26%), 6. személyes találkozók helyett online meetingek (20%).

A fiatalabbak ez esetben pont többre értékelik egy-egy szokás megszilárdulásának jelentőségét, mint az idősebbek – például a 14-25 év közöttiek 74%-a, a 36-45 közöttiek 80%-a gondolja, hogy a kevesebb ruhavásárlás jót tesz a bolygónak, ahogyan a 14-25 évesek a gyalogos-kerékpáros közlekedést is 7%-kal nagyobb arányban vélik környezettudatosnak, mint az átlag.

Ezzel szemben, ha arról van szó, hogy mi az, amit meg is tesznek a bolygó jövőjéért, akkor már nem ilyen rózsás a helyzet: ugyan a 14-25 évesek 74%-a azt állítja, hogy a kevesebb utazás jót tenne a bolygónak, mégis ha arról van szól, felhagynának-e a repülővel utazással, a különböző demográfiai csoportok közül az egyik legkisebb arányban (13%) mondanának le a repülésről. De az egzotikus gyümölcsök fogyasztásához is ők ragaszkodnának leginkább: csak 10%-uk lenne hajlandó felhagyni mondjuk a banánevéssel.

A lemondásokat tekintve a teljes mintát tekintve változatos a helyzet: a csomagolóanyagokat hagynánk el a legkönnyebben, de messze nem olyan arányban, hogy vizionálhassunk egy csomagolásmentes világot (41%), de a második helyezett repülős utazás már fele ilyen arányt sem ér el: 100-ból 17-en vélik úgy, hogy ha kell, akkor a jövőben inkább nem repülnek. Az egzotikus gyümölcsökről 14% mondana le, a gyakori ruhavásárlásról 13%. Érdekes, hogy minden 10. válaszoló kész felhagyni a húsevéssel – a budapestiek még ennél is lelkesebben (15%) térnének át a veganizmusra a bolygó érdekében. Amit a legkevesebben engednének el, az az autóhasználat, pedig könnyen meglehet, hogy néhány év múlva már igazi kiváltság lesz autót vezetni. 100-ból csak négyen tudnának lemondani az autózásról.

A megkérdezettek többsége (41%) nem érzékelte, hogy a járvány óta nőtt volna az erdők szennyezettsége, viszont 58%-uk úgy tapasztalta, hogy javult a lezárások alatt a levegő minősége.

A felmérés egyik legérdekesebb kérdése, hogy vajon a klímaválság befolyásolja-e a gyermekvállalási szándékot. Elmondható, hogy sajnos egyre inkább: 18% inkább nem szeretne ilyen világra utódot. Ráadásul a megkérdezettek 42%-a elgondolkodott már ezen a kérdésen, bár egyelőre nem tenne le a családalapításról, gyermekvállalásról. A válaszolók 39%-ának azonban eszébe sem jut a klímaválság, ha a gyermekvállalásra gondol.

Abban viszont egyetértés mutatkozik, hogy a gyermekeink életére hatással lesz a klímaválság – 88% vélekedik így, csak 3% nem tartja ezt valószínűnek, 9% pedig nem tudja megítélni a kérdést.

És hogy mennyire vagyunk optimisták a jövőt illetően? Nem igazán. Csak a megkérdezettek 11%-a válaszolta azt, hogy a világ képes lesz megakadályozni, hogy az évszázad végére 1,5 foknál nagyobb mértékű legyen a felmelegedés. 62% egyértelműen úgy gondolja, hogy erre nincs esély.

Éppen ezért is fontos, hogy minél tájékozottabbak legyünk, gondolkodásunkat hiteles adatokra és információkra építsük. Így jobban megértjük az összefüggéseket, hogy mi az egyéni felelősségünk. Ez segít, hogy lépésről-lépésre átvegyünk olyan szokásokat, amelyekkel mi magunk is jobban óvjuk a környezetünket – véli Dr. Szayly József, a Nagy Diák Klíma Tesztet szervező DUE Médiahálózat vezetője.

Az országos programba tavaszi indulása óta már közel 25 ezer fiatal kapcsolódott be, és szeptember elejéig még várják a játszani és tanulni vágyó fiatalokat a www.klimateszt.hu oldalra.

A 14-25 év közötti fiatalok a felmérés eredménye szerint elméletben jártasak a klímatudatos életmódban, de talán jobban ragaszkodnak egyelőre a kényelemhez, és nehezebben mondanak le az olyan környezetet károsító dolgokról, mint például a fast fashion ruhadarabok vásárlása, vagy a repülővel utazás. Még bőven van feladat, ha e korosztály szemléletét, gondolkodását szeretnénk formálni, amiben az első Nagy Diák Klímatesztel komoly lépést tett a DUE Médiahálózat.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
Videó: egy robotkutya járja Sanghaj utcáit, miközben különféle utasításokat kiabál
A kínai metropolisz egyes részeit ismét lezárták a járvány miatt, a robotkutyával pedig a lakosságot figyelmeztetik.

Link másolása

A koronavírus új, BA.2-es változata miatt ismét szigorú intézkedések léptek életbe Sanghajban. A kínai metropolisz egyes részeit például ismét lezárták. Az üres utcákat pedig egy robotkutya járja, miközben különböző felhívásokat, utasításokat kiabál – írja a New York Times.

A robotkutyáról videó is készült a város Jiading nevű kerületében.

A felvételen látni, hogy a robotkutya hátára egy hangszórót erősítettek, amelyből olyan utasítások hangzanak el, mint: a kézmosás és a maszkhordás jelentősen csökkenti a vírus átadásának kockázatát.

Egyes jelentések szerint Kínában nemcsak robotkutyákat, de drónokat is bevetnek, hogy így zavarják haza az utcán lévő lakosságot. Az embereknek ugyanis csak indokolt esetben szabad elhagyniuk az otthonaikat, a drónok segítségével pedig azt figyelik, hol vannak tömörülések. A hatóságoknak így egyszerűbb dolguk van, ugyanis a távolból is tudják, hova kell kimenniük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Akár két óra alatt is odaérhet Sanghajból New Yorkba a közeljövő hiperszonikus kínai utasszállítója
2025-ben már tesztelnék a Concorde-nál kétszer gyorsabb repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálhatják.

Link másolása

Olyan utasszállító repülő kifejlesztésén dolgozik egy kínai, űrrepüléssel foglalkozó vállalat, amely másodpercenként egy mérföld/másodperc sebességgel képes száguldani és akár pár óra alatt meg tudja tenni a Sanghaj-New York távot - írja a CNN.

A pekingi székhelyű Space Transportation hiperszonikus repülője kétszer olyan gyors lenne, mint a Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép, amely jelenleg a világ második leggyorsabb utasszállítója.

A cég már egy animált reklámvideót is készített a 12 személyesnek megálmodott gépről, amelyen az utasok sisak és szkafander nélkül tudnak utazni. A repülőt két hatalmas gyorsítórakétával képzelik el, amelyekkel függőlegesen repül fel a levegőbe, majd az utazómagasság elérésekor a rakéták leválnak róla. Ezután 7000 kilométer/órás sebességgel száguld végig az űr peremén, majd függőlegesen landol a célállomáson egy állványos futómű segítségével.

A vállalat 2025-ben szeretné tesztelni a hiperszonikus repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálnák.

Ha sikerül a céljukat teljesíteni, Kína kihasználhatja az űrturizmus azon rését, amely igencsak jövedelmező lehet a jövőben, de az üzleti utakra utazók számára is rendkívül vonzó lehet a sokkal gyorsabban A-ból B-be érő repülő. A projektet egyébként a kínai befektetők is bőkezűen támogatják: a vállalat tavaly augusztusban több mint 300 millió jüant (kb. 16,3 milliárd forint) kapott egy sanghaji székhelyű ipari befeketetési alaptól, amelyet a Matrix Partners China és az állami tulajdonú Shanghai Guosheng Group vezet.

Kína már most is jelentős szereplőnek számít az űrtevékenységekben. Az állam számos kezdeményezést támogat, beleértve a műholdas technológiákat, a Holdra és a Marsra való utazást, a bolygók közötti utakat és a mélyűrkutatást. Az űrgazdaságban is szeretnének nagyobb szerepet játszani, az egyik cél például a nagysebességű utasszállítás.

Egy kutatás szerint (a Deloitte tanácsadó cég végzett el a NASA támogatásával) elegendő fenntartható kereslet lenne a kereskedelmi hiperszonikus utasszállítás iránt. Elemzésük szerint olyan nagyvárosok közötti utakra lenne érdemes ilyen járatot indítani, amelyekhez át kell szelni az óceánt vagy óceánokat, és emiatt a normál repülőutak nagyon hosszúak. Pl. New York és London, Miami és Sao Paolo, New York és Párizs, Los Angeles és Sydney és Sydney és Szingapúr között.

A kutatás szerint 90 ilyen útvonalon lenne jövedelmező a hiperszonikus utasszállítás, amelyet évi 2,25 millió utas venne igénybe, és összesen 16,5 milliárd dollár bevételt hozhatna.

Egy másik NASA-megbízásból készített tanulmány szerint azonban akár több mint 300 várospár között is járhatna hiperszonikus repülő az utasok fizetési hajlandósága alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Holoda Attila: Orbán áfát is csökkenthetne, de inkább az uniós klímacélok feladását javasolja
Az energiapolitikai szakértő szerint az árak valóban elszálltak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Rossz irány lenne ezt még tovább növelni.

Link másolása

Orbán Viktor a zsinórban negyedik kétharmados győzelmét követő nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette, javasolni fogja az EU-nak, hogy az elszabaduló energiaárak miatt függesszék fel a fosszilis energiahordozók megadóztatását, a villamosenergia ára ne legyen összekapcsolva a földgáz árával, valamint ne kelljen kötelezően bioüzemanyagot keverni a sima üzemanyagokhoz. Szerinte amíg tart a háború, csak ezekkel a lépésekkel lehet megvédeni a családokat.

A sajtótájékoztatón szó volt Paks 2-ről is, a miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta: a beruházás jelentős csúszásban van, és könnyen lehet, hogy az uniós szankciók teljesen el fogják söpörni, amennyiben az atomenergiára is kiterjesztik őket.

A fentiekről kérdeztük Holoda Attila energiapolitikai szakértőt, aki a kampány során az ellenzéki pártok programjának kidolgozásában is részt vett.

– Mi a véleménye Orbán Viktor EU-nak tett javaslatáról?

– Az energiaárak valóban magasak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Az EU épp emiatt vezette be az úgynevezett ETS kereskedelmi rendszert, ami azzal próbálja rávenni a kibocsátás csökkentésére az ipari vállalatokat, hogy fix kvótákat állít fel, és aki ezt túllépi, annak többletkvótát kell vásárolnia a piacról olyanoktól, akik nem használták fel teljesen a saját keretüket. Mivel a jelenlegi helyzetben az energiaárak is keményen sújtják az ipari felhasználókat, Orbán Viktor egyfajta uniós rezsicsökkentési javaslatot jelentett be. Ennek a fogyasztók szempontjából biztosan van logikája, ebből a szempontból dicséretes, hogy szeretné megfékezni az elszabaduló inflációt.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezáltal hosszú időre visszavetné azokat a uniós célokat, amelyek a CO2-kibocsátás és a klímavédelem érdekében születtek, ráadásul közös döntéssel. Klasszikus „melyik ujjamba harapjak?” dilemmával állunk szemben, és Orbán Viktor ebben a kérdésben egyértelműen az árak csökkentése mellett tette le a voksát.

Nem meglepő, hiszen a magyar rezsicsökkentés is ebből indul ki, de érdekes módon az sosem jut eszébe, hogy az áfához nyúljon, pedig ezt minden tagállam megtehetné saját hatáskörben. És az energiahordozókra kivetett áfa csökkentésének legalább annyira eredményes hatása lenne, viszont nem tenne keresztbe a CO2-kibocsátás csökkentésének sem.

– Milyen fogadtatása lesz vajon a javaslatnak?

– Biztosan lesznek, akik egyetértenek vele, elsősorban a szegényebb országok közül, akik mindent megtesznek az inflációs hatás mérséklése érdekében. De alapvetően azt is látni kell, hogy az EU-ban ma már többségben vannak azok, akik a klímavédelmi szempontokat úgy is prioritásnak tartják, hogy ez a fogyasztóknak adott esetben többe kerül. Valamilyen úton-módon lépni kell az energiafelhasználás csökkentése és a minél alacsonyabb CO2-kibocsátás érdekében.

– Létezhet valamilyen köztes, kompromisszumos megoldás?

– Ha hozzányúlunk egy rendszerhez, amit korábban elhatároztunk, azzal mindenképpen felhígítjuk, és ezután legtöbbször már nincs megállás. A bioetanol kötelező bekeverése például azt a célt szolgálja, hogy növeljük a megújuló energiahordozók arányát, miközben persze drágul is tőle az üzemanyag. Az árak mérséklésére jó megoldás lehet, de a klímacélokat biztosan lazítaná. Hasonló helyzet állna elő bármilyen más módosítás esetén is: még egy kisebb lazítás is rossz példák egész sorát indíthatná el, valószínűleg több másik ország is felbátorodna és hasonló javaslatokat nyújtana be ezután.

– Ha nem ilyen módon, akkor hogyan lehetne megelőzni az árak elszabadulását?

– Orbán másik javaslatában, miszerint válasszák szét egymástól a villamosenergia és a földgáz árát, lenne logika, ugyanakkor ez azt jelentené, hogy beavatkozunk az Európai Unió saját piac-liberalizációs elveibe.

Inkább az árakat felhajtók ellen kellene fellépni sokkal szigorúbb ellenőrzéssel, de Orbán Viktor valószínűleg azért sem preferálta, mert mindenki tudja, hogy az árfelhajtásban vastagon benne voltak az oroszok is. Lépni lehetne azon a téren is, hogy minden tagállam nézze meg, milyen plusz adókkal sújtja saját hatáskörben az energiahordozókat. Ezeket, mint például az áfa, nyugodtan lehetne csökkenteni.

– Keresztbe tehet-e Orbán egy vétóval a klímacélok teljesítésének?

– Ezt a fajta lebegtetést már hallottuk is tőle, és valóban van zsarolási potenciálja a jelenlegi berendezkedés alapján. Ugyanakkor már így is eléggé páriaként kezelik Magyarországot a rendszeres vétói miatt, nem véletlen, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárásnak akár olyan eredménye is lehet, hogy megvonják az ilyen jellegű szavazati jogunkat. Korábban mindig arra tudott hagyatkozni Orbán, hogy a lengyelekkel kölcsönösen támogatjuk egymást, a jelenlegi helyzetben viszont egyáltalán nem biztos, hogy Lengyelország kiállna a Putyint támogató Orbán-rendszer mellett.

– Állandó érv, hogy azért nem támogatja Magyarország az energiahordozókra vonatkozó szankciókat, mert nálunk nincs alternatívája az orosz gáznak. Valóban így van?

– Jelenleg teljesen igaza van ebben Orbánnak, de azt elfelejti hozzátenni, hogy többek között azért alakult így, mert az elmúlt 12 év politikája következtében az energiafüggőség nemhogy csökkent volna, sokkal inkább stabilizálódott. Különösen, hogy egy újabb 15 éves szerződéssel Magyarország földgáz-ellátásának jelentős részét az oroszokhoz kötötte. Pedig Szlovénia kivételével valamennyi szomszédunkkal megteremtődött a vezetékes kapcsolat, ami lehetővé tenné, hogy alternatív energiaforrásokhoz férjünk hozzá, Lengyelországtól egészen Görögországig.

Minden olyan gázforrás, ami beér Európába, jöjjön akár Észak-Afrikából, akár máshonnan, elméletileg már elérhető lenne számunkra. Szintén az elmúlt 12 év negatív fejleménye, hogy leállt annak a Nabucco-vezetéknek az építése, aminek köszönhetően Oroszországot elkerülve juthatott volna földgáz Európába. Ez a projekt gyakorlatilag elhalt, nem utolsósorban a magyar kormány támogatásának hiánya miatt.

– Orbán Paks 2-ről is beszélt, szerinte a beruházás jelentős csúszásban van, de az esetleges EU-s szankciók miatt se biztos, hogy egyáltalán megvalósulhat. Ön szerint ez reális?

– Szinte biztos vagyok benne, hogy nem fognak kiterjedni erre a szankciók, mivel az atomenergia, ha nem is a zöld, de a fenntartható címkét kapta meg nemrég az Uniótól. Persze első lendületből az Európai Parlament is tárgyalt róla, de meglepődnék, ha végül döntés születne erről. Ugyanakkor még ha nem is lesznek konkrét szankciók, a nyugat-európai és amerikai nagy beszállítók – mint a Siemens vagy a General Electric –, amelyek eredetileg részt vettek volna a beruházásban az oroszok oldalán, a jelenlegi helyzetben aligha adják majd a nevüket hozzá.

– Lehetséges, hogy a miniszterelnök legszívesebben már kifarolna az egészből, ezért hozta egyáltalán szóba a fentieket?

– Nem gondolom, vagy ha mégis, akkor aligha beszélne róla ennyire nyíltan, hiszen ezzel komoly megrovást kockáztatna Putyin részéről. Abban is biztosak lehetünk, hogy a jelenlegi energiaellátási rendszerben szükség van egy olyan, úgynevezett zsinórüzemet biztosító alaperőműre, mint a paksi. Azon el lehetne gondolkodni, hogy ha ezt ne csak és kizárólag a Roszatommal valósítsuk meg, egy ilyen döntés ugyanakkor újraindítaná a tendereztetést, ami további csúszást eredményezne. Nem véletlen, hogy ma már a Paks 1-es erőműnél is komoly erőfeszítéseket tesznek az üzemidő meghosszabbítására.

– Milyen alternatív megoldások jöhetnének még szóba?

– Mindig azt szoktam mondani, hogy a legolcsóbb energia az el nem használt energia.

Ha csökkenteni tudjuk a fogyasztást, akár szigeteléssel, akár energiatakarékos háztartási eszközök finanszírozásával, biztosan sokkal többet érnénk el, mintha nekiállunk új rendszereket behozni. Arra apellálni szintén nem túl reális, hogy akár napelemmel, akár szélenergiával pótoljunk egy zsinórüzemű erőművet.

Jelenleg, amíg nem adottak az energiatárolás feltételei, a zöldenergia egyszerűen nem alkalmas egy olyan folyamatos, stabil üzemmódú erőmű, mint Paks helyettesítésére.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mostantól már a Tescónál is leadhatod a használt étolajat
Újabb zöld gyakorlatot vezetett be a Tesco a fenntartható működés érdekében.

Link másolása

A Tesco elkötelezetten törekszik környezetterhelése csökkentésére. Ennek részeként együttműködik szállítóival és partnereivel a természetvédelem és a vásárlók fenntarthatóbb életmódjának ösztönzése terén. Az áruházlánc ezirányú tevékenysége egy újabb lépéseként 8 üzleténél helyezett ki gyűjtőket, lehetőséget biztosítva ezáltal a használt étolaj szelektív leadására. A tesztüzemben induló kezdeményezéshez a Biofilter Zrt. biztosítja az ún. Használt Étolaj Boxokat, valamint gondoskodik a használt sütőzsiradék elszállításáról és újrahasznosításáról, a Bunge pedig a Tescóban árusított Floriol és Vénusz étolajtermékei nyakcímkéjén tájékoztatja a vásárlókat az újrahasznosítási lehetőségről ebben a 8 áruházban.

„Szeretnénk vásárlóinknak alternatívát kínálni, hogy ne a lefolyóba öntsék vagy a szemétbe dobják a használt étolajat, ami jelentősen szennyezi a környezetet.

Ezért indítottuk el 8 áruházunknál tesztüzemben a használtolaj-visszagyűjtést, ahol a parkolóhoz közel, az üzletek előtt, illetve egy helyen próbajelleggel az üzletsoron állítottuk fel a Biofilter használtétolaj-gyűjtőit. Örülök neki, hogy a jó gyakorlatot ösztönző kezdeményezést a Bunge is támogatja a termékein megjelenő kommunikációval”– mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója.

Jelenleg a Tesco zalaegerszegi, soproni, győri, paksi, budaörsi, ceglédi, valamint Fogarasi úti és Andor utcai budapesti áruházainál lehet elhelyezni a használt étolajat az erre szolgáló szelektív gyűjtőkben.

A lehetőség szerint a saját flakonjába visszatöltött, kihűlt étkezési olaj a legközelebbi vásárlás alkalmával egyszerűen leadható a 8 gyűjtőpont valamelyikén. Elszállításról és az újrahasznosításról az országos begyűjtőhálózattal rendelkező Biofilter Zrt. gondoskodik.

„Az olajban, illetve zsírban való sütés elterjedt eljárás a magyar konyhákban. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy az elhasznált sütőolaj speciális kezelést igénylő háztartási hulladék. Egyetlen csepp használt étolaj akár ezer liter élővizet is elszennyezhet, amennyiben nem megfelelően kezelik. Ezért is örülök, hogy a Tesco és a Bunge is csatlakozik a lakossági környezetterhelés csökkentését célzó használtétolaj-begyűjtő programhoz.

A kihelyezett Használt Étolaj Boxokban leadott olajat tisztítás után biodízel-gyártásra adjuk át, amelynek során azt az Európai Unióban érvényes szabályozás alapján 8,2 százalékban az üzemanyagba keverik, így visszajut a lakossághoz és körforgásban tartható"

– mondta Deák György, a Biofilter Zrt. vezérigazgatója.

„Elkötelezettek vagyunk a fenntarthatóság iránt az ellátási lánc minden egyes lépcsőfokán – a termelőktől a fogyasztókig. Éppen ezért örömmel álltunk a Tesco és a Biofilter Zrt. új közös, zöld gyakorlata mellé azzal, hogy a Vénusz és a Floriol étolajaink palackjain található kommunikációval felhívjuk a vásárlók figyelmét. Reméljük, hogy ezzel is erősítjük a használt étolaj szelektív újrahasznosításával kapcsolatos ismereteket, és a fogyasztók is csatlakoznak a kezdeményezéshez" – tette hozzá Grászli János, a Bunge magyarországi vezetője.

Link másolása
KÖVESS MINKET: