/imadok-olvasni/ma-karinthy-marton/
hirdetés

IMÁDOK OLVASNI
A Rovatból
hirdetés

Ma: Karinthy Márton

Karinthy Márton író, rendező, színházigazgató idén Kossuth díjat kapott. A Karinthy családról szóló Ördöggörcs című nagy sikerű kötete nemrég újra megjelent. Ebből olvashattok most egy részletet.

Link másolása

hirdetés

Karinthy Márton: Ördöggörcs (részlet)

I. kötet. Jákob történetei. Előjáték.

Pokolraszállás.

Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek? (Thomas Mann: József és testvérei - Sárközi György fordítása)

hirdetés

Apa a jövő kútját is előre meglátta ­ gondolta Gabi. ­ Ha van ilyen egyáltalán.

Gabi, apja elsőszülött fia, dummuzija volt, ahogy Jákob nevezte Józsefet, a legkedvesebbet. Apák adnak ilyen furcsa neveket gyermeküknek.

Judik Etel színésznőt férje Bogának nevezte. A Boga nem bogár, és nem rovartanilag értendő. Szerelmesek adnak ilyen furcsa neveket egymásnak.

Karinthy műveit lépten-nyomon idézték. Nem a verseit, inkább a bemondásait, humorát. Gabi is gyakran idézett apjától. Mint most, a kirakat üvegében, ahol arcuk egymásba tapadt.

Mint írót, három műfajban tartotta kitűnőnek: a novellában, az esszében és a színpadi tréfában. Mindenben alkotott valami egészet és kereket, mégis ez a három irodalmi válfaj az, amiben érzése szerint tökéletes volt. Ő elsősorban író volt, filozófus, publicista, humorista. A versei is jók ugyan, de inkább filozófiai poémák, mint lírai költemények. Apa gyakran mondta is neki: én nem vagyok költő, Gabi, az igazi költő te vagy. Ezért Gabi nem érezte vetélytársnak az apját, akivel küzdenie kell, akit le kellene győznie.

Mégis sokszor hasonlították hozzá, néha Fricinek szólították, és ez zavarta némiképp. Nem akart az apja fia lenni, sütkérezni az apai dicsfényben.

Gabi tudta azt is, amit más aligha, hogy ez a hírnév és dicsőség nem fedi a valóságot.

Gabi úgy érezte, tönkretették a gyerekkorát. Apára mégsem tudott haragudni ezért. Böhm Arankára, Apa második feleségére annál inkább. Mégis a körülményeket okolta elsősorban, és biztos volt benne, hogy egyszer majd rendeződnek a dolgok.

Mert lám, valaha Apa is ugyanolyan gyerek volt, mint ő, mégis felnőtt, és híres író lett belőle.

Aztán dúdolni kezdett: "Egyszer egy királyfi, mit gondolt magába', trallala, trallala..." Maga sem tudta, miért.

Gabi nézte a kirakatüveget. De Apa már nem volt ott, eltűnt. Csak a fény vágódott vissza a szemébe.

Gabi továbbindult. Tudta, hogy Apát soha, sehol sem kerülheti el, sorsa az övé, útjuk még sokszor keresztezi majd egymást. Ez bizalommal és reménnyel töltötte el. Hogy valaki mégis fogja a kezét, ha csak csontkezével is, hogy nem maradt végleg egyedül ezen a keserves világon.

Életrajz:

1949-ben született Budapesten, a Gellérthegyen. Iskoláit is itt végzi el. Középiskolába azonban szülei a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumba íratják be, Pestre, az akkori legjobb iskolába.

A Színházművészeti Főiskola rendezői szakát 1973-ban végezte el, Marton Endre és Kazán István, később Babarczy László osztályában.

Első szerződése Békéscsabára szólította (1973-75). A Pécsi Nemzeti Színházhoz már békéscsabai sikerei miatt hívták. Budapestre pécsi kudarcai miatt kerül (Thália Színház). Részt vett a Reflektor Színpad és a Játékszín létrehozásában. A Gorsiumi Nyári Játékok alapítója, két évadon át művészeti vezetője.

1980-82-ben a budapesti Népszínház rendezője. Ugyanekkor rendszeresen dolgozik TV-rendezőként is. A Színművészeti Főiskolán több osztály vizsgaelőadását rendezi.

1982-ben megalakítja a háború utáni első magánszínházat, amely idestova 31 éve sikeresen teljesíti célkitűzéseit: a Karinthy-hagyomány és szellemiség fenntartását, ápolását, továbbvitelét, egy színvonalas, szórakoztató, polgári színház folyamatos üzemeltetését.

1988-ban jelentős fordulat történt a színház életében. Nevüket Karinthy Színházra változtatva elfoglalták azóta is működő XI. kerületi helyiségüket, a volt Haladás mozi épületét a Bartók Béla út 130. alatt. Így lett Budának saját, folyamatosan játszó új kőszínháza.

A Karinthy Színház alapprogramja az új helyen sem változott. Így a Karinthy műveken (Frigyes, Ferenc és Márton) túl, továbbra is magyar szerzők egész sorát tartja műsorán (többek között: Hubay Miklós, Szakonyi Károly, Páskándi Géza, Fekete István, Szomory Dezső, Molnár Ferenc, Aszlányi Károly, Vadnay László, Szerb Antal, Gábor Andor, Tabi László, Kellér Dezső, Eisemann Mihály), a világ drámairodalmából pedig a legkülönfélébb irányzatok szerzői is jól megférnek egymással színpadán (például: Csehov, Wedekind, Moreto, Feydeau, Katajev, Neil Simon, A. Christie, Steinbeck és Priestley).

Nyomj egy lájkot, hogy ezzel is segítsd a kortárs magyar irodalom ügyét!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk