/imadok-olvasni/ma-hay-janos/
hirdetés

IMÁDOK OLVASNI
A Rovatból
hirdetés

Ma: Háy János

A minap jelent meg Háy János Mélygarázs című regénye. Ebből közlünk most egy részletet, amelyet nekünk küldött.

Link másolása

hirdetés

Háy János: Mélygarázs (részlet)

Nem egy belső rend akarja, hogy így viselkedj, hanem te magad akarod, amiatt a rend miatt, amit születésed napjától beléd csepegtettek a fogvatartóid. Ne hidd azt, hogy te másképp nőttél fel, hogy te a korszerű nevelési elveket követő szüleidtől mást kaptál, hogy a liberális nevelési módszer, aminek a szüleid elkötelezett hívei voltak, megóv ettől. Még véletlenül sem. A liberális nevelési módszert azért találták ki, hogy szórakoztató formában sajátíthasd el a rendet, hogy észre se vedd, mi az, amit rád kényszerítenek. Az erőszak használatakor legalább tudtad, és volt róla emléked, hogy mit nem akartál csinálni, amit, ha nem csináltál, illetve mit akartál csinálni, amit, ha csináltál, a testi fenyítés fájdalmát kellett elszenvedned, s így feltételes reflexként alakult ki benned az engedelmesség. A liberális nevelési módszer mindezt teljesen észrevehetetlenné teszi. Ráadásul azzal nehezíti meg a sorsodat, hogy olyan helyzetekben is döntések elé állít, amikor ésszerűbb volna egy utasítást elfogadni, hogy most akarsz-e ezt vagy inkább azt enni, ide- vagy inkább odamenni, ezt vagy azt felvenni. Ezzel az álságos választási lehetőséggel nem az ember szabadságát növelik, mert soha nincsenek valós alternatívák, hanem már gyerekkorban, amikor egyáltalán nem érdekel, hogy mit eszel és veszel fel, a felnőtt társadalom megnehezíti az életedet. Mindezt azzal a körmönfont céllal teszi, hogy elhidd, a te döntésed volt, hogy ez vagy az történjen, holott nem.

Próbálnál csak mínusz húszban félmeztelen kimenni. Na, akkor aztán a legliberálisabb szülő engedékenysége is megtörik, s rögtön elkezdi, hogy meg vagy bolondulva, s hogy ő csak arra gondolt, hogy a piros vagy a kék télikabátot akarod-e felvenni. Ez a saját jószándékában tetszelgő nevelés, amit születése pillanatától rálőcsölnek a felnövekvő gyerekre, végül odáig jutott, hogy egész iparágak álltak rá arra, hogy segítsenek a testi kényszer helyett a szabad döntések meghozatalában. Itt van például a papírpelenka-gyártás. A papírpelenka lehetővé teszi a kisgyerek számára, hogy ne a fájdalom kényszere, mert a vizelet kimarta a puha bőrét, késztesse arra, hogy szobatiszta legyen, hanem a szabad önálló döntés. Ennek persze az lett a következménye, hogy míg régen már másfél évesen, de legkésőbb kétévesen minden gyerek szobatiszta lett, addig ma nem ritka, hogy három-, sőt négy-, éjszaka akár öt-hatévesen is pelenkát hordanak a gyerekek. Sokszor még osztálykirándulásra se mernek elmenni, mert félnek, hogy ott, a többi gyerek előtt szégyenülnek meg. S mindez azért van, mert a vizeletet a modern pelenkák olyan jól beszívják, hogy az ürítés után szinte észrevehetetlen, hogy egy adag húgyban trónolunk. S ha lehet így is, miért menne az ember a mosdóba, vállalni azt a sok strapát, s nem utolsó sorban, hogy abbahagyja az épp aktuális cselekedetet, mondjuk a játékot, amit szívesen csinál. Maga alá csorgat, miért ne. Azt hihetnénk, hogy ezek mögött az új pelenkafejlesztések mögött a gyerekkor jobbá tétele rejtőzik, pedig a gyerekekre senki nem gondol. Az új fejlesztéseket a pelenkagyárak gazdasági érdekből csinálják, hogy minél tovább hordják a gyerekek ezt a nagyság szerint növekvő árú terméket. S azt a pénzt, amit a szülők például jobb minőségű élelmiszerre, vagy netán kellemes hétvégi programokra költhettek volna, azt szépen bezsebelik a pelenkagyárak.

Életrajz:

hirdetés

Háy János (író, költő) 1960. április elsején született Vámosmikolán. Orosz-történelem szakot végzett Szegeden, esztétikát az ELTE-n. 1989-ig tanárként, 1989-től 2004-ig kiadói szerkesztőként dolgozott (Holnap, Pesti Szalon, Palatinus). Versekkel jelentkezett a nyolcvanas évek első felében. Első kötete (Gyalog megyek hozzád a sétáló uton) 89-ben jelent meg. Azóta tizenhét könyve jelent meg. A versek mellett ír kisprózát, regény és drámát. Számtalan rajza és festménye is megjelent. Maga illusztrálja könyveit, illetve készíti a könyvek borítóit. Prózaíróként a Dzsigerdilen c. török korban játszódó regénye hozta meg a szakmai és olvasói elismerést. Az utóbbi években mint drámaíró aratott sikert. A Gézagyerek és a Herner Ferike faterja c. darabját számtalan nyelvre lefordították és külföldön is bemutatták.

Budapesten él. Két gyermeke van. Jelenleg szabad foglalkozású író

Kötetei:

Gyalog megyek hozzád a sétáló uton (versek, rajzok - 1989)

Vigyázat, humanisták. (versek - 1990)

Welcome in Africa (versek, kisprózál - 1991)

Marlon és Marion (versek, novellák - 1993)

Holdak és napok (elbeszélések, versek, rajzok - 1995)

Dzsigerdilen. A szív gyönyörűsége (regény – 1996 – németül azonos címmel -1999)

Valami nehezék (versek - 1998)

Istenek (versek - 1998)

Xanadu. Föld, víz, levegő (regény - 1999)

Közötte apának és anyának, fölötte a nagy mindenségnek (kilenc történet - 2000)

Kotródom el (versek – 2002)

Alfabéta és a nevennégy rabló (meseregény, Faltisz Alexandrával közösen – 2002)

A bogyósgyümölcskertész fia (novellafüzér – 2003)

Dzsigerdilen, Török korom (új kiadás, regény, elbeszélések – 2004)

A Gézagyerek (Drámák, novellák – 2004)

Budapest – hídfőváros (novellák Fejér Gábor fotói mellé – 2005)

Házasságon innen és túl (novellák, 2006)

A gyerek (regény, 2007)

Meleg kilincs. Versek 1976-2003 (Versek)

Egymáshoz tartozók (novellák, 2009)

Egy szerelmes vers története (versek, 2010)

Nyomj egy lájkot, hogy ezzel is segítsd a kortárs magyar irodalom ügyét!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk