HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Zelenszkij: Minél tovább halogatja Putyin a csúcstalálkozót, annál rosszabb lesz az neki

Az ukrán elnök azt mondta, nap mint nap találnak megölt vagy megkínzott embereket azokon a településeken, amelyeket visszavesznek az orosz erőktől.

Link másolása

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy mielőbb üljön vele tárgyalóasztalhoz. Erről az államfő a Kijev megyei Bucsában tett látogatásakor beszélt videofelvételen, amelyet irodája tett közzé hivatalos honlapján.

"Minél tovább halogatja az Oroszországi Föderáció a csúcstalálkozót, annál rosszabb lesz az neki"

- hangoztatta Zelenszkij. Kifejtette, hogy mindennap ugyanis, amikor ukrán csapatok felszabadítanak egy területet, láthatóvá válik, mit tettek ott az orosz katonák.

Az elnök szavai szerint nap mint nap találnak megölt vagy megkínzott embereket azokon a településeken, amelyeket visszavesznek az orosz erőktől.

Bucsa település felett a múlt héten vették vissza az ellenőrzést az ukrán erők. A hatóságokra hivatkozó ukrán híradások szerint a településen tömegsírokat találtak mintegy háromszáz halottal, és több tucat agyonlőtt civil holttestét az utcákon heverve, utóbbiak közül többnek össze volt kötözve a keze - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál, hozzáfűzve: Oroszország nem ismeri el, hogy az ő katonái kegyetlenkedtek volna Bucsában. Moszkva azt állítja, hogy egyetlen polgári személy sem vesztette életét a Kijev környéki településen, amíg orosz ellenőrzés alatt volt.

Zelenszkij a hírportál kérdésére elismerte, hogy a Donyeck megyében, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol helyzete most az egyik legsúlyosabb Ukrajnában. Reményét fejezte ki, hogy Törökország kész lesz közvetíteni a kikötőváros helyzetének rendezése érdekében. A török védelmi miniszter múlt szombaton közölte, hogy országa kész hajókat küldeni civilek kimenekítésére Mariupolból.

Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere hétfői sajtótájékoztatóján közölte, hogy még mintegy 130 ezer civil van a körbezárt kikötővárosban. Hozzátette, hogy az orosz erők elpusztították a város tulajdonában lévő összes autóbuszt, szám szerint 150-et. Kifejtette, hogy március 13-án sikerült "folyosót" nyitniuk, hogy a mariupoliak legalább személygépkocsikon elhagyhassák a várost Bergyanszk felé. "Most ez az útvonal működik, de megszakításokkal" - mondta, hozzátéve, hogy a Bergyanszk és Zaporizzsja közötti "folyosó is működik, de nehézkesen".

A polgármester adatai szerint körülbelül 90 ezer mariupoli lakos tudott Bergyanszkon keresztül Zaporizzsjába távozni. Mintegy 70 ezer mariupoli pedig a város peremvidékén lévő falvakban rekedt.

Bojcsenko hozzátette, hogy az orosz hadsereg teljesen blokkolja Ukrajna minden kísérletét humanitárius szállítmányok Mariupolba szállítására. Ezenfelül az orosz csapatok nemegyszer "ellopják" az Ukrajna más részeiből Mariupolba indított segélyszállítmányokat, majd saját adományként osztják szét - állította a polgármester. Hangsúlyozta, hogy mostanáig egyetlen ukrán evakuációs buszt sem engedtek be az orosz erők Mariupolba.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester egy tévéműsorban arra kért mindenkit, hogy akinek van lehetősége, még néhány napig, de lehetőleg a hét végéig halassza el a visszatérést az ukrán fővárosba. Úgy vélte, hogy körülbelül akkor már meg tudja a városvezetés mondani, mikor lesz biztonságos hazamenni Kijevbe.

Olekszandr Szenkevics, a dél-ukrajnai Mikolajiv polgármestere arról adott hírt, hogy hétfő délután kazettás lőszereket lőttek ki az orosz erők a megyeszékhelyre. Ezek egy buszmegállónál csapódtak be, és több civil is életét vesztette, sokan megsebesültek. Pontos számot az áldozatokról egyelőre nem közölt.

A dél-ukrajnai Odessza polgármestere hétfőn közölte, hogy az olajfinomító üzem és az olajtárolók elleni vasárnapi orosz rakétatáadásokban üzemanyagtározók semmisültek meg, károk keletkeztek közműépületekben és gázvezetékekben. Információi szerint egy polgári személy sebesült meg, halálos áldozatokról nem érkezett jelentés.

Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője hétfői tájékoztatóján arról számolt be, hogy az orosz csapatok most alapvetően a keleti országrészben lévő Harkiv város elfoglalására készülnek, és a Donyec-medencében támadják hevesen az ukrán erőket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: