HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Zelenszkij: Minden városban, amit megszállt az ellenség, menjetek az utcára, és indítsatok offenzívát!

„Minden egyes földdarab, amit megvédünk a megszállóktól, ahol meggyalázzuk a megszállókat, egy lépés előre, az egész államunk győzelme felé. Ez egy esély az életre” - mondta az ukrán elnök videoüzenetében.

Link másolása

Volodimir Zelenszkij szombaton késő este közzétett beszédében arra kérte az ukránokat, hogy továbbra is álljanak ellen az oroszoknak. Kiemelte az eddigi hősies védekezést, és közölte, hogy nem adják át Ukrajnát a támadóknak - írja a Telex.

VIDEÓ: Az ukrán elnök üzenete

Beszédében megemlített mindenkit, a mentőket, a tűzoltókat, a tanárokat és a mérnököket is. Azt üzente nekik:

"Most vagytok a lelkesedésetek csúcsán, a lehetőségeitek maximumán. Emberek milliói, akik eggyé váltak – a lélek szupererejévé. Mi mind ellenálltunk a nyomásnak, és mi mind együtt fogjuk újjáépíteni az országunkat."

Beszélt arról is, hogy az önbizalmuk nem csak egy szó, nem csak egy hit: "ez a mi valóságunk, amit a népünk energiája tölt meg minden nap, az ellenállásunkkal, a tüntetéseinkkel. A herszoni Szabadság tér jelenti ma Ukrajna egészét, és Konotop, ahol a tüntetők üvöltve küldik el a megszállókat" - mondta.

Kitért arra is, milyen fontos az ellenállás:

"Különleges hősiesség tüntetni akkor, amikor a városodat megszállják – ha csak időlegesen is.

Amikor nincs fegyvered, és cserébe golyókat kapsz – de te nem futsz el. Amikor nincsen sem védőfelszerelésed, sem fegyvered, de nem mozdulsz el. Ezért időleges csak ez a megszállás. Ez mind csak egy kreálmány. A mi népünk, a mi ukránjaink nem adják meg magukat. Nem adják fel. Nem hagyják abba az ellenállást."

Felidézte:

"Kiabálnak a megszállók felé: »Húzzatok haza, oda, ahova a hadihajótok!« Elvitetik őket a területünkről, elállják az útjukat.

Minden egyes földdarab, amit megvédünk a megszállóktól, ahol meggyalázzuk a megszállókat, egy lépés előre, az egész államunk győzelme felé. Ez egy esély az életre.

Arra kérte az ukránokat, hogy továbbra is álljanak ellen a támadó orosz csapatoknak. Azt kérte, hogy mindenhol, ahol az ellenség megszállt egy várost, ott indítsanak offenzívát:

"Ki kell mennetek az utcára! Harcolnotok kell! Minden alkalommal, amikor lehetőség van rá, akár Herszonban, akár Bergyanszkban, akár Melitopolban, akár Konotopban. Ki kell mennetek, és ki kell űznötök a gonoszt a városainkból. Meg kell akadályozni, hogy új »népköztársaságok« alakuljanak ott, ahol elképzelhetetlen a normális élet. Ahol csak a szolgaság van, csak a térdepeltetés."

A szeparatisták irányítása alatt álló kelet-ukrajnai területeken élőknek is üzent:

"Donbasz! Emlékezz, mit mondtak rólad: senki nem kényszerítheti térdre a Donbaszt! Senki nem lesz képes rá!

Mindenki ismeri ezeket a mondatokat Donyeckben és Luhanszkban, ismételték is ezeket régen. És mi van most? Donbasz, eljött az idő! Mindenkit felszólítunk az ideiglenesen megszállt területeken, aki meghall minket, akinek az emlékeit még nem törölte ki a propaganda, akinek a szemeit még nem fedi el a félelem, akinek a lelkét még nem csonkította meg a cinizmus – harcoljatok a jogaitokért! A szabadságotokért! Ukrajnáért! Herszonnal, Bergyanszkkal, Kijevvel és az összes ukrán várossal együtt, ahol megbecsülik az életet, és nem félnek semmitől"

- üzente. Elmondta, hogy hazugság az az orosz tévében hangoztatott hír, hogy Ukrajna gyűlöli őket:

"Az orosz tévé hazugjai erről beszélnek naphosszat – hazugok, hiszen az a munkájuk, hogy hazudjanak napról napra. De nem kell, hogy ez legyen a sorsotok – csak nézzétek meg, mi történt Donyeckkel nyolc év háború után, és Harkivval nyolc nap háború után".

Felhívta arra is a figyelmet, hogy az ukrán városokat az oroszok bombázzák:

"Azt mondták nektek, mi romboltuk le a saját városainkat. Nézzetek Harkivra. Nézzetek Csernihivre.

Nézzetek az ötszáz kilós bombákra, amelyeket ukránok házaira dobtak le. Minket ölnek. Gyerekeket ölnek. Nézzetek a lerombolt iskolákra, a felrobbantott óvodákra, az omladozó harkivi székesegyházra. Nézzétek, mit tett Oroszország – a saját szemetek láttára"

- mondta Zelenszkij, majd hozzátette: védjék meg magukat a Kelet-Ukrajnában élők is, mert különben velük is az fog történni, ami Harkivban.

"Ukrajna nem lő a saját embereire, nem robbant fel lakónegyedeket, és minden donbaszi a mi emberünk volt, és az is lesz. A mi ukrán állampolgárunk"

- zárta a beszédét az ukrán elnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: