HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Zelenszkij: holtan találtak több elrabolt polgármestert

Közben az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat azt közölte, hogy jelenleg nem észlelnek tüzeket a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónában.

Link másolása

Az orosz erők által elrabolt ukrán polgármesterek közül többet holtan találtak meg - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Economist című brit lapnak adott nyilatkozatában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett hétfőn.

"Elrabolják városaink polgármestereit. Néhányukat megölték. Néhányukat nem találjuk. Néhányukat már megtaláltuk holtan" - idézte az elnököt a hírportál. Zelenszkij ugyanakkor azt nem árulta el, kik azok a polgármesterek, akiket már holtan találtak. Hozzátette, hogy az orosz megszállók lecseréltek néhány polgármestert Ukrajnában. Szavai szerint az orosz hadsereg ugyanazokat a módszereket alkalmazza az általa most elfoglalt ukrajnai területeken, mint 2014-ben a Donyec-medencében.

Közben az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat azt közölte, hogy jelenleg nem észlelnek tüzeket a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónában. A Telegram üzenetküldő portálon a szolgálat kifejtette, hogy a műholdfelvételek hétfő reggel nem mutattak hőkibocsátást a térségben, eszerint nincs tűz az orosz csapatok által elfoglalt tiltott zónában.

Hozzátették, hogy több hírforrás hamis információt közölt az atomerőmű közelében pusztító tüzekről. Arra kértek ezért mindenkit, hogy ellenőrizetlen információkat ne terjesszen, csakis hivatalos forrásokból tájékozódjék.

Vasárnap Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos azt közölte, hogy több mint tízezer hektár erdő áll lángokban a csernobili atomerőmű körül. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes pedig arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a tiltott zóna fegyvermentesítésére, mert az ott tartózkodó orosz erők miatt nem lehetséges teljesen ellenőrzés alá vonni a térséget sújtó tüzeket.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló kijevi küldöttség tagja hétfőn a Twitteren újabb fegyvereket kért a partnerországoktól annak érdekében, hogy "Ukrajna napi másfél ezer orosz katonával végezhessen". "Az Oroszországi Föderáció naponta 510-530 embert veszít el, ez a harcok rendkívül magas intenzitását és az ukrán hadsereg motiváltságát jelzi. Oroszország helyrehozhatatlan veszteségei számának megduplázásához, megháromszorozásához növelni kell a nagy hatótávolságú nehéztüzérségi rendszerek, és a lövedékeinek mennyiségét" - hangoztatta Podoljak.

Az ukrán vezérkar hétfőn, déltájban kiadott helyzetjelentése szerint az orosz erők Donyeck és Luhanszk megyékben változatlanul arra törekednek, hogy elérjék a régiók közigazgatási határait, folytatják a támadásokat az ukrán katonai és polgári infrastruktúra ellen. Harcok zajlanak az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városában, az orosz erők folytatják az előrenyomulást a város központja felé.

Az északnyugati Voliny térségében négy fehérorosz taktikai zászlóaljat észleltek, amelyet a fehérorosz-ukrán határ védelmére irányítottak oda. Az ukrán vezérkar szerint nem kizárható ugyanakkor, hogy az ukrán fegyveres erők elleni harci cselekményekben is részt vesznek. Emellett észlelték a fehéroroszországi Homel térségében Iszkander-M rakétarendszerek mozgását az ukrán határ felé. A térségben az orosz erők továbbra is blokád alatt tartják Csernyihiv városát, amely megyeszékhely is, valamint tűzkárokat okoznak a polgári infrastruktúrában. A Csernyihivtől északkeletre fekvő Sznovszk településtől az orosz csapatok visszavonultak, felgyújtva közben egy közeli hidat.

A Kijev megyében lévő Lukjanyivka településnél az orosz csapatok tovább ágyúzzák az ukrán erőket. A kelet-ukrajnai Harkiv megyeszékhely is változatlanul orosz blokád alatt van, támadások zajlanak polgári infrastrukturális létesítmények ellen.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. A vezérkar állítása szerint az ukrán erők megsemmisítettek 123 orosz repülőgépet, 127 helikoptert, hét hadihajót, 586 harckocsit, csaknem 1700 páncélozott harcjárművet, több mint háromszáz tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 95 rakéta-sorozatvetőt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: