HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Zárják ki Oroszországot a SWIFT-rendszerből, ezt kéri Orbántól Zelenszkij és több uniós ország, köztük a lengyelek is

Szijjártó Péter tagadta, hogy Magyarország azok közt lett volna, akik az unión belül blokkolták ezt a szankciót. A lengyel kormányfő beszélt Orbánnal, aki támogatja az újabb szankciókat.

Link másolása

„Remélem, hogy Németország és Magyarország bátorságot merít ahhoz, hogy meghozza ezt a fontos döntést” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról, hogy egyeztetések folynak arról, hogy Oroszországot zárják ki a SWIFT néven hívott nemzetközi bankközi elszámolási rendszerből.

A SWIFT-tiltás az orosz pénzügyi rendszert lekapcsolná a globális pénzügyi vérkeringésről.

A Twitterén az ukrán parlament is arról ír, hogy szerintük Magyarország is ellene van, hogy Oroszországot kizárják a SWIFT-ből.

Az USA és az EU hozott már pénzügyi szankciókat Oroszország ellen, igazából a legfájóbb szankció lenne Oroszország számára, ha lekapcsolnák a SWIFT-ről, és vannak olyan hírek, amelyek szerint a korábban ellenkező országok közül is többen belemennének a kizárásba.

Zelenszkij beszélt Mario Draghival szombat reggel, és szerinte az olasz miniszterelnök megerősítette, hogy támogatják a lépést, Dmitro Kuleba külügyminiszter ugyanezt írta Franciaországról és Ciprusról.

- Magyarország soha, egyetlen szankciós előterjesztéssel szemben sem szólalt fel, nem blokkolt és nem is blokkol semmit - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, Magyarország békét szeretne.

"Ezért dolgozunk, ezért tárgyalok az orosz és az ukrán kormányok képviselőivel arról, hogy kezdjenek közvetlen megbeszéléseket Budapesten" - fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, ebben fogja kérni az ENSZ vezetőinek segítségét szombaton New Yorkban is.

Szijjártó Péter aláhúzta, "sajnálattal és megütközéssel látom közben, hogy a nemzetközi politika és a nemzetközi sajtó egyes képviselői nem átallanak álhíreket gyártani és hazudozni".

"Nem fér a fejembe, hogy hogyan lehet, hogy miközben háború van, emberek halnak meg, egyesek fake news gyárakat üzemeltetnek" - közölte.

Kiemelte, "most azt hazudják, hogy Magyarország blokkolja az Oroszországgal szembeni szankciók egy részét, például a SWIFT rendszerrel kapcsolatban".

"Legyen már világos: EZ NEM IGAZ! Soha, egyetlen szankciós előterjesztéssel szemben sem szólaltunk fel, nem blokkoltunk és nem is blokkolunk semmit"

- jelentette ki Szijjártó Péter.

A miniszter arra szólította fel a "fake news terjesztőit", hogy "legyenek bármilyen nemzetiségűek, szégyelljék magukat!!!".

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt írta a Twitteren, hogy beszélt telefonon Orbán Viktoral, akitámogatásáról biztosította az Oroszország elleni szankciókat, beleértve a SWIFT-rendszernél felmerültet is.

Zelenszkij szombati Twitter-bejegyzésében felszólította az Európai Uniót, hogy nyújtson konkrét perspektívát Ukrajnának az EU-tagság elnyerésére, ezzel támogassa az orosz támadás sújtotta országát.

Ezt azután közölte Zelenszkij, hogy telefonon tárgyalt Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével.

"Eljött a döntő pillanat, hogy végleg lezárjuk a hosszú távú megbeszélést, és döntsünk Ukrajna uniós tagságáról. Az Európai Tanács elnökével a további hatékony segítségnyújtásról és az ukránok szabad jövőjükért folytatott hősies küzdelméről tárgyaltam" - fogalmazott az ukrán elnök.

Oroszország minden fegyverét bevetette az éjjel során: „deszantosokat, rakétákat, tüzérséget, mindent használtak. Lakónegyedeket találtak el, és energetikai infrastruktúrát céloztak. Mindenkinek segítenie kell nekünk, hogy megállítsuk a megszállókat”.

Az elnök szerint

"az ukrán emberek megérdemlik, hogy az EU tagjai legyenek. Ez pedig az Önök támogatásának jele lenne Ukrajna számára. Ezt a vitát le kellene zárni."

Élesen kritizálta a fals információk terjesztését, és arra kért mindenkit, hogy „állítsák meg azokat, akik hazudnak, vagy megpróbálnak hazudni Önöknek, és akik hazudnak nekünk”.

Ezt mondta még: „Mindenki, aki szeretné megvédeni Ukrajnát, csatlakozhat. Jöjjön át a határon, adunk neki fegyvert. Mindenki, aki Ukrajnát védi, egy hős.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: