HÍREK
A Rovatból
hirdetés

A Bubi biciklik majdnem fele eltűnhet az utcákról – Vitézy Dávid szerint ez nagyon rossz ötlet

Jelenleg 2100 kerékpár érhető el a városban, azonban az új, 5 évre szóló tender mindössze 1200-ra szólna.

Link másolása

A BKK Igazgatósága szeptemberben írt ki tendert a MOL Bubi üzemeltetésére, 5 évre, 1,7 milliárd forintért. A tender beadási határideje október 26-án lesz, azonban jelenleg nincs sok esélye, hogy addigra lesz új üzemeltető. Így, ha a BKK nem hoz rendkívüli intézkedést, november végén, 6 év után először, leállhat a közbringarendszer működése.

A MOL Bubi 2014 szeptemberében indult el, akkor még csak 1100 kerékpárral és 76 dokkolóállomással. Azóta a biciklik száma közel 2100-ra bővült és 158 állomáson érhető el a Bubi. Az új, 5 évre szóló tender ehhez képest mindössze 1200 biciklire szólna.

Mindez azt jelenti, hogy a rendszer nem csak, hogy nem bővülne 2026-ig, hanem jelentősen szűkülne is, több mint 40%-kal.

Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója közösségi oldalán fejezte ki aggodalmát a közbringarendszer leépítési terveivel és bizonytalan jövőjével kapcsolatban.

„Látva a rendszer fejlesztésének és kiterjesztésének elmúlt 5 éves ütemét, a BKK Igazgatóságának a Bubi visszafejlesztéséről szóló döntése rövidlátó hozzáállást tükröz és szembemegy a városvezetés klímavédelemmel és fenntartható közlekedéspolitikával kapcsolatban megfogalmazott célkitűzéseivel”

- fogalmazott Vitézy, majd hozzátette, hogy azt azonban egy pillanatig sem állítja, hogy a Bubi tökéletes lenne.

„A népszerű indulás után több adminisztratív nehézség riasztotta el az első bérletüket megújítani szándékozó felhasználókat, a mobilapp éveken át nem frissült, a díjszabás a kezdeti óvatosság (kaució előírása) után nem követte a felhasználói szokások változását. Rég integrálni kellett volna a BKK bérletekkel a Bubi díjszabását, megszüntetni a személyes szerződéshosszabbítást és eltörölni a kauciót. Ez mind igaz - ezek azonban megrendelői döntéseken és egy régóta időszerű átfogó szoftverfrissítésen múlnak, ehhez nem kéne kidobni az egész rendszert biciklistül és drasztikusan csökkenteni a biciklik számát.

A Bubi azok számára is elérhető közlekedési móddá tette a városi kerékpározást, akik saját biciklivel nem rendelkeznek vagy ha van is saját kerékpárjuk, azt nem tudják napközben Budapest belső területein használni. A Bubi ezért egy sikeres szolgáltatás és brand, mely az elmúlt években - egy ilyen új szolgáltatásnál talán nem is meglepő módon - kicsit megkopott és valóban frissítésre szorul. De a frissítésnek a továbbfejlesztés és nem a visszafejlesztés irányába kellene mutatnia - hisz Európa-szerte és Amerika vagy Ázsia számos nagyvárosában is látjuk, a közbringa-rendszerek növekedési potenciálja a mai budapesti szinthez képest még óriási.”

„A Budapest Fejlesztési Központ részéről minden Budapestet érintő közlekedésfejlesztés műszaki tartalmáról konzultálunk a Fővárossal és az érintett kerületi önkormányzatokkal - a másik oldalról a Bubi leépítéséről azonban sajnos senki nem kérdezett meg bennünket. Pedig készek lennénk az együttműködésre, hiszünk a Bubiban és a közbringa-rendszer fejlesztésében. A belvároson kívül is van élet, a külvárosi csomópontok, nagyobb lakótelepek és akár, együttműködési készség esetén az agglomerációs központok irányába is érdemes lenne továbbfejleszteni a rendszert. Sajnálom, hogy ehelyett most a leépítésről kell itt írnom. Bízom benne, hogy sikerül ezt a rossz döntést korrigálni és a BKK vagy a Főváros vezetése visszavonja ezt az elhibázott koncepción alapuló közbeszerzési kiírást” - zárta közleményét Vitézy Dávid.

Vitézy Dávid

? A BUBI VISSZAFEJLESZTÉSÉRŐL ? Szomorú vagyok a MOL Bubi közbringarendszer leépítési tervei és bizonytalan jövője miatt. A Bubi üzemeltetésére szóló szerződés idén november végén lejár és úgy...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: