HÍREK

Visszadobták Paks II. engedélykérelmét

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szeptember 30-án közleményt adott ki, amelyben az áll: az új atomerőmű építésére benyújtott kérelem nem felel meg a hazai nukleáris biztonsági követelményeknek.

Link másolása

A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2020. június 30-án nyújtotta be az új atomerőművi blokkok létesítésére vonatkozó kérelmét az Országos Atomenergia Hivatalhoz. A hatóságnak a létesítési engedélyezési eljárás során el kellett bírálnia az új paksi atomerőmű dokumentációját, az építés engedélykérelmét. Az eljárás lefolytatására 12 hónap állt rendelkezésre, ezt végül három hónappal meghosszabbították. További hosszabbításra azonban már nem volt lehetőség, így a hatóságnak döntenie kellett a kérelem elfogadása, elutasítása, vagy a bővítésért felelős cég hiánypótlásra való felszólítása közül.

Az OAH elégtelennek találta a Paks II. Zrt. dokumentációit, ezért hiánypótlásokat rendelt el.

„A benyújtott dokumentáció több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről, néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség, figyelembe véve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a létesítési engedélyezési eljárással párhuzamosan lefolytatott missziójából származó ajánlásokat” – olvasható az OAH szeptember 30-án kiadott közleményében, amelyben leírják: a hivatal az engedélyezési eljárás során igénybe vette nemzetközi és hazai szakértők támogatását is.

A HVG írásában megjegyzi, nem meglepő, hogy az OAH hiánypótlásokat rendelt el, „a kivitelező orosz Roszatom tervei ugyanis alapból nem feleltek meg az uniós előírásoknak, azokat át kellett dolgozni, és még az átdolgozás után is kétséges volt, kiállják-e egy uniós tagország hatósági ellenőrzését”.

Az eredeti tervek szerint az új blokkoknak 2026-ban már üzemelniük kellett volna, hiszen a beruházás 2016-ban megkapta a brüsszeli engedélyt, a Roszatom azonban csak 2020 közepén tudta átadni az új erőmű engedélykérelmi dokumentációját, ami az uniós vizsgálatok elhúzódását eredményezte.

Közben az MVM Magyar Villamos Művek, vagyis a működő paksi atomerőmű anyacégének vezetői arról beszélnek, hogy a jelenleg üzemelő blokkok élettartamának meghosszabbítása legalább olyan fontos feladat, mint az új erőmű megépítése. Ez logikus felvetés, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy az új blokkokat csak akkor fogják üzembe helyezni, ha a régiek működési engedélye lejárt, erre pedig a 2030-as évek elején kerülhet sor.

A HVG cikke megemlíti: Jávor Benedek volt Európai parlamenti képviselő szerint az új erőművel kapcsolatban biztonsági kockázatokat vet fel, hogy egy potenciálisan aktív törésvonal fölé tervezték. A kockázatokat még az erős politikai nyomás alatt álló OAH sem merte szó nélkül engedélyezni.

Az erős politikai nyomás hangsúlyozásával Jávor Benedek vélhetően arra utal, hogy a kormány még tavaly év végén elkezdte kidolgozni azt a törvényjavaslatot, amely átalakítaná az OAH-t.

E törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, hogy az OAH kikerülne a közvetlen kormányzati ellenőrzés alól, és egy Orbán Viktor miniszterelnök által kinevezett személy vezetné a hivatalt kilenc évig.

Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója még a javaslat benyújtása előtt, április 29-én váratlanul, indoklás nélkül lemondott tisztségéről. Ezután a posztját helyettese töltötte be mindaddig, míg Orbán Viktor szeptember 29-i hatállyal ki nem nevezte a korábban energiapolitikáért felelős helyettes államtitkári feladatot ellátó Kádár Andrea Beatrixot az OAH élére.

A kinevezést az Innovációs és Technológiai Minisztérium jelentette be közleményében, melyben azt is közölték: az OAH átalakulása „egy már működő és nemzetközileg is hatékonynak ítélt modellnek megfelelően történne, amely a lehető legnagyobb személyi és szervezeti függetlenséget biztosítja a hivatal számára, garantálva egy erős, befolyásoktól mentes szabályozási és hatósági rendszer kiépítését”.

Az új atomerőművi blokkok létesítésének hatósági felügyeletével kapcsolatos további részletek ITT olvashatók.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk