HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Varga Judit berágott a Facebookra

A miniszter szerint visszafogja a cég a posztjai elérését. A probléma az, hogy ilyet csak úgy nem szokott csinálni a Facebook.

Link másolása

Varga Judit igazságügyi miniszter friss Facebook-posztjában arról ír, hogy nemrég kirakott egy bejegyzést, és szerinte a Facebook visszafogta a poszt eléréseit, de valószínűleg nemcsak a posztot, hanem általában Varga Judit profilját korlátozza.

„Hétfő reggel arról írtam Facebook-bejegyzést, hogy a közösségi média aktivitásnak kiemelt szerepe lehet a 2022-es választás során, hiszen az online platformokon keresztül a politikusok közvetlenül, jelentős számú választóhoz eljutnak. Megjegyeztem továbbá, hogy a konzervatív oldal ugyan sokat fejlődött e téren, de nem dőlhetünk hátra, sok még a teendő. Láss csodát: ezen bejegyzésem után pár órával a Facebook (annak senki által nem ismert kezelői) előzetes értesítés és indokolás nélkül úgy állította át a hivatalos Facebook fiókommal kapcsolatos algoritmusokat, hogy ezzel a korábbiakhoz képest töredékére (negyedére-ötödére) esett vissza a bejegyzéseim elérése, ami egyet jelent azzal, hogy az általam fontosnak tartott politikai üzenetek is jóval kevesebb emberhez jutnak el ezen a csatornán” – panaszolja a miniszer, aki szerint ez a gyakorlat „nagyon nincs rendben”.

Mi, akik 10 éve érezzük a Szeretlek Magyarországnál a Facebook minden apró változását, bízvást mondhatjuk, hogy nagyon valószínű, hogy a miniszter (illetve a tanácsadói) téved, és nem erről van szó.

A Facebook algoritmusa, amely az eléréseket is szabályozza egy roppant bonyolult, soktényezős algoritmus, amely sok mindenre alkalmas, de a Facebook nem használja arra, hogy egyes posztok vagy profilok elérését visszafogja, csak akkor, ha valamilyen módon büntetésben van az illető, de ezt azonnal közlik is.

Ilyen eset lehet például, ha valaki rendszeresen a Facebook alapelveibe ütköző tartalmat (például szexuális vagy erőszakos tartalmat) közöl, és a figyelmeztetések dacára sem áll le vele.

A miniszter enyhe nyomásgyakorlásként azért megemlíti, hogy annak idején azért hozták létre az Igazságügyi Minisztériumban a Digitális Szabadság Bizottságot, hogy minden, az online/digitális térben tapasztalható kérdést, anomáliát megvizsgáljanak és szükség esetén javaslatot tegyenek a jogszabályi környezet megváltoztatására.

„Látjuk mi történik a világban, látjuk, hogy a globális techcégek mögötti erőcsoportok akár választásokat is képesek eldönteni. Nem szabad naivnak lennünk, minden eshetőségre fel kell készülni és átláthatóvá kell tenni ezen globális cégek működését és döntéseit. A munkát folytatjuk! Addig is várom a Facebook magyarországi kezelőinek mielőbbi tájékoztatását, hogy milyen indokok alapján, milyen időtávra korlátozzák a fiókom elérését, valamint, hogy erről miért felejtettek el tájékoztatni és vajon rendszeresen megteszik-e ezt a magyar politikai élet szereplőivel” – írja még a miniszter.

Világszerte komoly konfliktus van a nagy közösségi oldalak és a politika között, a legismertebb példa erre Trump és a Twitter csatája, amely végigkísérte az amerikai választási kampányt is.

De az a csata nem arról szólt, hogy visszafognák az elérést, hanem hogy az elnök hazudozásait nem tűrte tovább a Twitter, majd a Facebook is többször jelezte, hogy vitatott tartalomról vagy fake news-gyanús posztról van szó.

Az biztos, hogy Magyarországon is mindenki felismerte, hogy milyen nagy véleményformáló erő rejlik a közösségi médiumok felületeiben, és az utóbbi 1-2 évben már a kormány is nagy energiát fektet abba, hogy itt is kommunikáljon, a koronavírus-válság idején különösen fontossá vált a Facebook a kommunikációban.

Maga Orbán Viktor is gyakran itt teszi meg a fontos bejelentéseit, itt kommunikálja a válságkezelést.

Az azonban elég valószínű, hogy a Facebook magyarországi kezelőinek mielőbbi tájékoztatását hiába várja a miniszter, ilyen ugyanis nincsen, a Facebook is regionális rendszerben működik, jelezni lehet persze, ha valami problémánk van, de ennek elbírálása nem Magyarországon történik. Fontos politikai szereplők ügyei persze magasabb szintű megoldást eredményezhetnek, de vélhetően inkább egy átfogó algoritmus-változásba eshettek bele a minapi posztjai Varga Juditnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: