HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Választási botrány a Vajdaságban: pártaktivisták kézbesítik a magyarországi szavazási levélcsomagokat

A Fidesz legfőbb szerbiai partnere, a Vajdasági Magyar Szövetség aktivistái házhoz mennek a szavazóanyagokkal, de valahol Messenger-üzenetben értesítik a szavazókat, hogy a helyi irodában adják le a szavazatukat.

Link másolása

Több településen is a Fidesz leghűségesebb szerbiai partnere, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) aktivistái kézbesítik a magyar országgyűlési választásokon való részvételhez szükséges szavazási levélcsomagokat - számolt be róla a Szabad Magyar Szó.

Mint megírtuk, szombattól vehetik át a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok a szavazási levélcsomagjaikat hat külföldi, többek között a szabadkai külképviseleten. A Nemzeti Választási Iroda közlése szerint a szavazási levélcsomagot kizárólag a jegyzéken szereplő választópolgár veheti át, meghatalmazottja nem, tehát egy választópolgár csak egy levélcsomagot kaphat. Az átvétel előtt a külképviseleti választási irodának ellenőriznie kell a választópolgár személyazonosságát, és hogy szerepel-e a jegyzékben.

A 2018-as választások előtt a levélcsomagokat a szerbiai posta kézbesítette, a postások juttatták el a címzetteknek a borítékokat. Most viszont ezek a Vajdasági Magyar Szövetség aktivistáihoz kerültek, egyelőre nem tudni, hogyan - írja a vajdasági hírportál. Cikkük szerint

az aktivisták arra kérik a szavazókat, hogy a helyi Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH), esetleg a VMSZ-hez közeli cégek irodáiban adják le a borítékot, vagy ha kell, akkor ők másnap visszajönnek érte. De van olyan település, ahol Messenger-üzenetben értesítik őket arról, hogy fáradjanak be a helyi irodába, és ott adják le szavazatukat.

A Szabad Magyar Szó értesülései szerint a CMH szerződést kötött a Szerb Postával, hogy ők kézbesítik majd a levélszavazatokat. Ebből nem is csináltak titkot, hiszen a VMSZ elnöke, Pásztor István március 11-én nyíltan nyilatkozott erről. Azt mondta, "a posta külső segítséget kér, hogy időben eljussanak a borítékok az érintettekhez", ők pedig a CMH-t javasolták erre.

A CMH 2001-ben alakult, támogatói a Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Nemzeti Tanács, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa és a Bethlen Gábor Alap. Az egyesület levelek kézbesítésére nem szakosodott, ehelyett a magyarországi pénzek szétosztásában jeleskedett az elmúlt két évtized során.

A Nemzeti Választási Iroda azt közölte a hírportál megkeresésére, hogy "Szerbia több településére (a kézbesítő postákra) már március 11-én, múlt hét pénteken megérkeztek a küldemények. A külföldi kézbesítés rendjét a célország jogszabályai rögzítik, így Szerbiában az ottani kézbesítési szabályozás az irányadó.”

A Szabad Magyar Szó szerint ez a válasz arra utal, hogy az NVI nem tudott arról, hogy a levélszavazási csomagokat pártaktivisták viszik majd ki, erről a Szerb Posta és a Vajdasági Magyar Szövetség egyezett meg. Ezt viszont egyelőre sem a Szerb Posta, sem a CMH nem erősítette meg a portál érdeklődésére.

A Magyar Mozgalom (MM) szerint ezzel a lépéssel a VMSZ veszélybe sodorta a magyarországi választások tisztaságát. Közleményükben jelezték, hogy ők, illetve szimpatizánsaik is azt tapasztalják, hogy a VMSZ aktivistái megjelennek a házaknál, "van ahová kopogtatás nélkül bemennek és ők maguk ki is töltik a szavazólapokat".

"Az aktivisták a szavazóanyag átadásakor semmiféle átvételi elismervényt nem adnak és nem is íratnak alá a polgárokkal. Semmilyen nyoma nincs neki, ki vette át, és ki nem vette át szavazási dokumentációját, ami azt jelenti, hogy nem tudhatjuk, végül nem a VMSZ irodáiban töltik-e ki a szavazópolgárok helyett a választási és népszavazási íveket"

- írják.

Az MM szerint a VMSZ azzal, hogy "így rátelepedett az anyaországi választások vajdasági folyamataira, követhetetlen, a szavazás titkosságát sértő eljárásaival a teljes szavazási folyamatot sodorta veszélybe". Úgy vélik, ez akár választási csalásnak is tekinthető, és ha "ez a miloševići időket is megszégyenítő erőszakos viselkedés oda vezet, hogy a Nemzeti Választási Iroda megsemmisíti a külhoni szavazást, az a VMSZ felelőssége lesz".

Felszólították a VMSZ aktivistáit, a párt tagságát és minden érintettet, hogy "mérlegelje, helyesen cselekszik-e, jogszerűen, és a választási törvénynek megfelelően jár-e el, amikor teljesíti a párt vezetőségének utasításait a levélszavazatokkal kapcsolatban". Felhívták a figyelmüket arra is, hogy jogukban áll elutasítani a szabálytalanság elkövetésére való felbujtást.

"A VMSZ szégyellje magát, amiért besározta az anyaországi választások tisztaságát, a botrány következményeiért kizárólag őket terheli a felelősség. Egyúttal felszólítjuk a pártot, haladéktalanul vessen véget a vajdasági magyarság kiskorúsításának!"

- áll a Magyar Mozgalom elnökségének közleményében.

Címképünkön: Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, miniszterelnök-helyettes (v), Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, miniszterelnök (b3) és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke (b4) a Fidesz 29. tisztújító kongresszusán Budapesten, a Hungexpón 2021. november 14-én.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: