HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Vajon mi várható a budapesti temetőkben idén mindenszentekkor?

És mennyire tartják veszélyesnek a temetői gyertyagyújtást az olvasóink? Erre szerettünk volna választ kapni.
Szegedi Éva - szmo.hu
2020. október 17.


Link másolása

Több ismerősöm is úgy döntött, hogy idén nem megy ki a temetőbe mindenszentek napján, elhunyt szerettei sírjához mécsest gyújtani. Mindegyikük 70 év körüli. Félnek. Akad, aki a lépcsőházban is maszkot visel. Amennyire csak lehet, kerülik a találkozást más emberekkel, fél éve hallgatják azt, hogy ők a legveszélyeztetettebb korosztály tagjai.

Nem szeretnék vállalni a kockázatot, hogy megfertőződnek a koronavírussal.

Egyiküknek sincsen saját autója, a budapesti tömegközlekedést pedig nem szeretnék igénybe venni, mert tapasztalataik szerint mindenszentek és halottak napja környékén zsúfoltak a járatok. De van, aki akkor sem menne ki, ha rokon vagy ismerős autóval elvinné, mert most „zavarná a tolongás a temető bejáratánál”.

Bennem is felmerült a kérdés, hogy mi lesz idén a temetői gyertyagyújtással.

Részben azért, mert a szomszédos Szlovákiában, az emelkedő esetszámok miatt – mint arról az Új Szó beszámolt – október első heteiben felmerült az a lehetőség is, hogy mindenszentek idején ismét kijárási tilalmat rendelhetnek el. Igor Matovič szlovák miniszterelnök akkor azt mondta: „A hozzátartozóink emlékére gyertyát gyújtani természetesen fontos dolog, de kicsit gondolkodjunk el. Az elhunytak lennének az utolsók, akik ebben a helyzetben a szemünkre hánynák, hogy egy vagy két hónappal később mentünk ki a sírhoz, vagy esetleg otthon gyújtottunk gyertyát.”

A bejelentés hatalmas felzúdulást keltett a lap Facebook oldalának követői között, nagyon sokan írták azt, hogy őket semmilyen intézkedés nem érdekli, ők akkor is kimennek a szeretteik sírjához. Szlovákiában október 15-én a járványstáb, a válságstáb és a kormány szigorúbb intézkedéseket vezetett be, ám a jelek szerint sokaknak már elegük van ezekből. Ezzel kapcsolatban Martin Vančo publicista azt írta: „A lezárás és az országosan egyformán érvényes korlátozások érthetőek voltak a járvány első hulláma alatt, tavasszal semmit sem tudtunk a koronavírusról és nem is lehettünk felkészülve semmire. De a második hullám alatt már kicsit másképp működhetnének a dolgok. Az intézkedések sok ember egzisztenciáját veszélyeztetik, ezért az országos tiszti főorvostól többet várnánk annál, hogy a sajtótájékoztatóján felsorolja a tiltásokat. Ahhoz, hogy elfogadja ezt a lakosság, alaposan, érhetően el kell magyarázni, számokkal alátámasztani, miért van minderre szükség, miért elkerülhetetlen mindez, miért nem létezik más megoldás.”

Mivel nálunk is emelkedett a fertőzöttek száma, sőt, a halálozások negatív rekordokat értek el az utóbbi hetekben, különösen az utóbbi napokban, szerettük volna megtudni, hogy a mi olvasóinknak mi a véleménye az esetleges újabb korlátozásokról. Arról, ha szükség esetén például azt kérik az emberektől, hogy idén mindenszentekkor inkább maradjanak otthon és úgy emlékezzenek meg az elhunytakról? A Szeretlek Magyarország és a I love Budapest oldalunkon egy-egy posztban kértük az olvasókat, mondják meg, mit gondolnak erről.

Többen is azt írták, hogy a temetők a szabadban vannak, megfelelő távolságot lehet tartani egymástól, a családtagok utazhatnak együtt, egy autóban. Volt, aki hozzátette, hogy ott is maradhat a maszkhasználat, sőt, egy hozzászóló felvetette, hogy a temetők készülhetnének hosszabb nyitvatartási idővel az ünnepet megelőző és követő héten.

„Akik eddig kimentek, most is kimennek. Aki eddig otthon gyújtott egy mécsest, most is otthon fog. Aki nagyon tart a vírustól, majd maszkban lesz. Nem gondolom, hogy erről lemondanak az emberek.”

„Én mindenképpen kimegyek a temetőbe. Ha már boltba mehetek, akkor a temetőbe is.”

„Mindenkinek joga van kimenni a temetőbe megemlékezni, függetlenül attól, hogy idős-e vagy sem. Aki idős és fél, az ne menjen. Szerintem mindenki el tudja dönteni, hogy kimegy-e vagy sem, az idősebb korosztály is.”

„Nyugodtan ki lehet menni csak ne várjuk meg a tömeget, bármelyik nap ki lehet menni.”

Mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy hiába van lehetőség a távolságtartásra a temetőben, ha tömegközlekedéssel utazik oda, és sorban áll virágért.

„Mivel nagyon messzire kellene utaznom, ezért én itthon fogok gyertyát gyújtani.”

„Ėn gondoltam rá, mivel idősek vagyunk. Otthon is lehet rájuk gondolni minden nap, és gyertyát gyújtani.”

„Évente többször szoktam vinni virágot, mécsest, így nekem nem csak egy nap a megemlékezés az elhunyt szeretteimről, és kifejezetten nem is szoktam menni ilyenkor.”

„A szívben gyászolsz, nem a temetőben.”

„Szerintem ha rendszeresen megemlékezünk róluk, gondolunk rájuk, teljesen mindegy, hogy ezt helyileg hol tesszük. Azt se értem, hogy miért kell mindenkinek az év ugyanazon napján megrohamoznia a temetőket. Miért nem a megholt születése/névnapján megy? És akkor nem lenne egyszerre több száz ember egy helyen.”

Szerettük volna megtudni, hogy a budapesti temetők hogyan készülnek idén a kialakult helyzetre való tekintettel a november elsejei eseményre.

A temetkezések rendjéről, a ravatalozó használatáról találtunk rendelkezést a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. honlapján egy felugró ablakban, de cikkünk elkészültéig külön a mindenszentekről és halottak napjáról nem. Ezért a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. számára az alábbi kérdéseket küldtük el:

- Miként készülnek fel most, a koronavírus-járvány idején a budapesti temetők a várható növekvő látogatószámra?

- Milyen óvintézkedéseket készülnek bevezetni az október 31-november 1-november 2-i hétvégére?

- Sem a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. honlapján, sem az Intézet Facebook-oldalán nem találtam kifejezetten a mindenszentekre-halottak napjára vonatkozó, óvintézkedésekről szóló lakossági tájékoztatást. Milyen tájékoztatást tesznek közzé?

- Mivel Mindenszentekkor, halottak napján rengeteg idős ember indul el a temetőbe a szeretteik sírjához, és magam is úgy tapasztaltam, hogy ilyenkor zsúfolásig megtelnek például a Farkasréti temetőt érintő villamosok, nem tartanak-e attól, hogy éppen a legveszélyeztetettebb korosztály körében berobban a járvány a halottak napja után?

- Tervezik-e esetleg a tavaszi hullám alatt a kereskedelmi egységekben már használt életkori idősávok bevezetését erre az időszakra a budapesti temetőkben?

- Hogyan lehet elkerülni a zsúfoltságot halottak napja környékén a budapesti temetőkben?

- Szükség esetén Önök gondoskodnak-e kézfertőtlenítők, eldobható maszkok, eldobható kesztyűk biztosításáról a budapesti temetők bejáratánál?

- Tekintettel a járvány erősödésére, terveik közt szerepel-e adott esetben a budapesti temetők lezárása a halottak napi időszakra?

A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. válaszlevelében ez állt:

„Társaságunk az idei évben még Halottak napját megelőzően (várhatóan a jövő héten) MTI közleményt szándékozik kiadni, így kérdéseire választ fog kapni. Azzal a megjegyzéssel, hogy olyan rendelkezések bevezetésére válik lehetőség, mely szinkronban van a mindenkori operatív törzs, illetve a kormány által kiadottakkal.

Kérjük, kísérje figyelemmel a híradásokat!”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: