HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Újra tömeges halpusztulás volt a Velencei-tóban

Augusztusban újabb 300 kilónyi hal pusztult el, a jelenségben közrejátszik a szokásosnál több fokkal meleg idő és a nagy szárazság is.

Link másolása

Ezen a nyáron szinte csak negatív hírek érkeztek a Velencei-tó vízéről. Még júniusban írtunk róla, hogy veszélyesen lecsökkent a vízszint, ami miatt rengeteg halt pusztult el. Majd később arról adtunk hírt, hogy a kormány jelenleg nem tud 40 milliárd forintot elkülöníteni a tó vízpótlására - bár a köztársasági elnök alapítványa igyekszik megoldást találni a problémára.

Most a Magyar Országos Horgász Szövetség is megerősítette, hogy június második felében halpusztulás történt a Velencei-tó területén, és az akkori, 4 tonnát meghaladó veszteség a halállomány mintegy 1,5%-át érintette. Bár akkor úgy tűnt, akkor sikerült úrrá lenni a helyzeten,

augusztus 13-án azonban újabb, bár jelenleg a júniusinál lényegesen kisebb intenzitású halpusztulás kezdődött a vízterületen.

A jelenséget észlelve a MOHOSZ Velencei-tavi Kirendeltsége munkatársaival és a horgászszervezetek önkénteseivel ismét azonnal megkezdte az elhullott halak begyűjtését és azonosítását. A haltetemek elszállítási, ártalmatlanítási eljárását és annak költségeit közfeladat ellátása keretében a halgazdálkodásért felelős horgászszövetség biztosítja.

Ezúttal az elpusztult és összegyűjtött halak zöme karika- és dévérkeszeg, valamint a termete okán látványosabb busa volt, de ponty, amur és süllő is volt az elhullott halak között.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a harmadfokú vízminőség-védelmi készültség esetleges újbóli elrendelése tárgyában hétfőn születhet döntés, ha azt a mért adatok indokolják. Jelenleg kijelenthető, hogy a Velencei-tó vízminősége a fürdési, vízisport és egyéb rekreációs igénybevételi szempontok oldaláról jó, így a helyzet e tárgyban azonnali korlátozást, beavatkozást nem igényel - írja a szövetség.

Az eddigi szakvélemények szerint az ismét lokális oxigénhiányban elpusztult halak begyűjtött mennyisége a második havária-jelenség eddigi három napja alatt mintegy 300 kg.

Bizakodásra ad okot, hogy a meteorológiai előrejelzések alapján legkésőbb keddtől javulhat a helyzet, mert élénkülő légmozgás, lokális csapadék és jelentősebb lehűlés is várható.

A MOHOSZ hozzá teszi, továbbra is jelezni kívánják, hogy a tó tartósan és tendenciózusan alacsony vízállása és az elmúlt évtizedekben gyarapodó lágyiszapréteg mennyisége a közeljövőben egy tartós vízpótlási beavatkozás kidolgozását és kivitelezését, párhuzamosan egy átgondolt nádművelés beindítását igényli. A vízellátás megoldása, annak biztonsága – a halgazdálkodáson, a halállományon messze túlmutatva – a térségi turizmus, az itt élők életminősége érdekében is kiemelten fontos kormányzati feladat. A tárgyban az első kormányzati intézkedések már meg is történtek, s első körben a horgászszövetség is bevonásra került a tó jövőjének tervezése tárgyában.

A Pátkai- és Zámolyi-víztározók vízmennyisége is kritikusan alacsony. Eloszlatva a kételyeket és cáfolva a szándékos hírtorzításokat azt is látni kell, hogy a két víz minősége jelenleg jelentősen rosszabb, mint a Velencei-tóé, s a teljes vízkészlet átengedése – azon túl, hogy esetleg berobbantaná a velencei algaképződést – csak pár cm-t és így csak pár napi párolgási vízveszteség-pótlást jelentene, a helyi élővilág pusztulása mellett - teszi hozzá a szervezet.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: