HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Újabb kismama vesztette életét a koronavírus-járványban

A két kisgyerekkel egyedül maradt apának a Tündérpakk Alapítvány indított gyűjtést. A virológus szerint csak a nyájimmunitással lehet megszabadulni a vírustól.

Link másolása

Magyarországon már meghaladta a 29 ezret a járvány áldozatainak a száma, tegnap 73-an haltak meg a fertőzés miatt. Az RTL Híradó különkiadásában Boldogkői Zsolt virológus professzor arról beszélt, a nyájimmunitással regionálisan el lehet érni, hogy megszabaduljunk a vírustól. Világszinten szerinte még azzal sem biztos, hogy sikerül.

Sajnos egy újabb családi tragédiát kell nektek megmutatnunk - így kezdte posztját a Tündérpakk Alapítvány Facebook-oldalán.

A 34 éves Tímea 7 és fél hónapos terhesen lett covidos. Gyermekét meg tudták menteni az orvosok, az ő életét azonban már nem, belehalt a koronavírus fertőzésbe. Férje, Nándor egyedül maradt két kisgyerekükkel, az újszülött kislányukkal és kétéves kisfiukkal. Nekik próbál most gyűjtéssel segíteni az alapítvány.

Ahogy arról az RTL Híradó is beszámolt, a koronavírus járvány harmadik hullámában sok kismama is életét vesztette.

Ugyan a járványadatok az utóbbi hetekben már folyamatosan javulnak Magyarországon, még mindig sokan halnak meg a koronavírus miatt. Tegnap 1039 új fertőzöttet azonosítottak és 73-an haltak meg a vírus miatt. 2543-an vannak kórházban, közülük 308 beteg van lélegeztetőgépen. Tovább nőtt az oltottak száma, az első oltást már több mint 4 millió 554 ezren megkapták. A miniszterelnök tegnap az állami rádióban azt mondta, Pünkösd környékén meglehet az 5 millió beoltott, és szerinte esély van arra is, hogy hatmillióan beoltassák magukat.

Orbán Viktor szerint "a regisztráltak számát figyelmébe véve nem lehetetlen, hogy a hatmilliót elérheti a beoltottak száma, ez most már tényleg csak az embereken múlik, az ő döntésük és felelősségük, hogy felvegyék az oltást".

Kende Anna szociálpszichológus az RTL Híradó szerda esti különkiadásában arról beszélt, hogy szerinte azoknak, akik még nem oltatták be magukat, az lesz meggyőző, ha látják, milyen változást hoz egy-egy közösség életében, ha sokan beoltatják magukat.

"Sokkal fontosabb nyilván az információk átadásán túl arról beszélni, hogy ez a közösségek életében mit jelent, és ez az, ami igazán motiváló, amikor egy-egy közösséget, munkahelyet, iskolát együtt vonunk be az oltásba és azt érezzük, hogy valami közösségi ügy, ez a legfőbb motiváció, hogy látom, hogy a társaim be vannak oltva hozzám közel állók és látom, hogy ez a közöség életén hogy tud változtatni."

Boldogkői Zsolt genetikus-virológus professzor szerint nagyon fontos, hogy mindenki érezze a saját felelősségét ebben, mert csak a nyájimmunitással lehet megszabadulni a vírustól. Szerinte világszinten így se biztos, hogy meg lehet.

"Regionális szinten lenne esélyünk arra, hogy megszabaduljunk, Magyarország, Európa vagy uniós szinten. Ehhez az kell, hogy felelős társadalmi emberként reagáljunk, és oltassuk be magunkat. "

A vita a nagy érdeklődés miatt május 26-án, szerdán egy újabb különkiadásban folytatódik.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: