HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Török Gábor: Az ellenzék a legrosszabb felmérési eredményeknél is rosszabbul szerepelt

Nyilvánvalónak látja, hogy a Mi Hazánk a Jobbik szavazótáborából vitt el szavazókat, illetve a korábbi Jobbikos táborból többen is inkább a Fidesz irányába mozdultak el.

Link másolása

Török Gábor elemző a választási eredmények hivatalos közlése előtt többek között arról beszélt, hogy az idei választáson a 70 százalék körüli részvételi arány "nagyon örömteli az elemzők szempontjából", mert így sokkal könnyebb lesz magyarázatot adni az eredményekről. Úgy vélekedett, hogy egy nagyobb arányú Fidesz győzelem annak is köszönhető lenne, hogy a Jobbik szavazói "lemorzsolódtak", vagy a Mi Hazánk mellé álltak, vagy a Fideszre voksoltak.

A hivatalos adatok sorra érkeztek, és kiderült, hogy a Fidesz most is megnyerte a választásokat. Török szerint az ellenzéki szavazók most nem álltak úgy össze, mint négy éve. Úgy vélte, hogy a Jobbik szavazótábora nem állt úgy az ellenzéki összefogás mögé, mint ahogy arra szükség lett volna.

Most úgy látja, hogy a Mi Hazánk bejuthat a parlamentbe, így a Fidesz mellett lehetnek megint jobb és baloldalon is politikai szereplők. Nyilvánvalónak látja, hogy a Mi Hazánk a Jobbik szavazótáborábból vitt el szavazókat, illetve a korábbi Jobbikos táborból többen is inkább a Fidesz irányába mozdultak el.

Az elemző szerint a Jobbik sikertelen integrációja vezetett el oda, hogy ilyen jelentős különbség alakult ki. Ez főleg vidéken látható, ahol hiányoznak ezek a szavazatok.

A miniszterelnök-jelölt személyéről is beszélt. Még a pesszimsta adatok is 40 százalék fölé mutatták az ellenzéket, most pedig még ettől is messze vannak. Az ellenzék a legrosszabb felmérési eredményeknél is rosszabbul szerepelt.

Az egyik tézis szerint nem a kampány vezetett ide, hanem nem álltak annyien az ellenzék mögött, mint amit gondoltak. A kutatási eredmények kapcsán megjegyezte, hogy ez még komoly fejtörést jelent majd, hogy hogyan nem látta egyik közvéleménykutató cég sem azt, hogy ilyen eredmény várható.

VIDEÓ: Török Gábor elemző a választási eredményről

Az eddigi eredmények még nem a teljes feldolgozottságot mutatják, de Török szerint a Fidesz kétharmada nem tekinthető reálisnak. Nagyon visszaszorul ugyan az ellenzék, de a közös indulás miatt nem lesz annyi "töredékszavazat" mint korábban.

Az ellenzék jövőjével kapcsolatban arról beszélt, hogy bár az összefogás megvalósult a pártok részéről, de a szavazókat a jelek szerint nem lehet egy táborba vinni, hiszen nagyon különböző nézeteket kellett egyesíteni.

Innentől az ellenzék egy dologban bízhat, a csodában. Abban az értelemben, hogy várhat arra, hogy a következő néhány év az olyan nehéz lesz a Fidesz-kormány számára, ami politikai károkat, veszteségeket fog okozni. Ez az ellenzék malmára hajthatja a vizet

- mondta.

Amíg a Fidesz 50 százalék körüli szavazatot tud hozni, akkor igazából a választási rendszer sem lényeges - vélte Török Gábor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: