A Rovatból
hirdetés

Több mint 30-an belefulladtak a La Manche-csatornába, amikor gumicsónakokkal akartak átjutni Franciaországból Angliába

Az áldozatok között egy gyermek is van, helikopterekkel és hajókkal is keresik az esetleges túlélőket és holttesteket.

Link másolása

Harmincegy illegális bevándorló hajótörést szenvedett és belefulladt a La Manche-csatornába, egy eltűnt szerdán, amikor az észak-franciaországi Calais kikötővárosból megpróbáltak átjutni a szemközti brit partokra.

A legutóbbi adatok szerint a bevándorlók gumicsónakokkal próbáltak átkelni a Doveri-szoroson Franciaországból Angliába. A hatósági beszámolók szerint a csónak az átkelési kísérlet közben elsüllyedt. Az áldozatok között egy gyermek is van.

Jean Castex francia miniszterelnök "tragédiának" nevezte a 2018 óta legtöbb halálos áldozattal járó átkelési kísérletet.

"A meghaltakra és a sérültekre gondolok, az embercsempész bűnözők áldozataira, akik kihasználják az elkeseredettségüket és a nyomorukat" - írta a Twitteren a francia miniszterelnök.

A szerdai hajótörést megelőzően idén eddig három holttestet találtak a francia hatóságok, és négy embert nyilvánítottak eltűntnek. 2020-ban hat holttestre bukkantak, és négy ember tűnt el, míg 2019-ben négyen vesztették életüket az átkelési kísérletekben.

A francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint délután 2 órakor egy halász jelezte, hogy mintegy 15 embert látott a vízben Calais magasságában. A haditengerészet egyik hajója több embert kimentett, közülük öten halottak, öten pedig eszméletlenek voltak.

Gérald Darmanin belügyminiszter is a Twitteren fejezte ki együttérzését a "sok halott drámája" miatt. "Soha nem hangsúlyozzuk eléggé, hogy ezeket az átkeléseket szervező embercsempészek bűnözők" - írta a tárcavezető, aki még az este folyamán a helyszínre utazik.

Az észak-franciaországi Dunkerque ügyészsége bejelentette, hogy eljárást indított bűnszövetkezetben elkövetett, illegális bevándorlás segítése és gondatlanságból elkövetett súlyos emberölés gyanúja miatt.

A La Manche-csatorna tengeri prefektusa és az Északi-tenger három helikoptere és három hajója jelenleg is folytatja esetleges túlélők és holttestek keresését.

Az észak-franciaországi kikötőváros, Calais több mint harminc éve a kontinensről Nagy-Britanniába átjutni vágyó illegális bevándorlók gyűjtőhelye. A brit kormány évente több tízmillió euróval támogatja Franciaországot a határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítésében.

Hivatalos francia adatok szerint az elmúlt három hónapban megduplázódott az átkelési kísérletek száma. Az év eleje óta 31 500 illegális bevándorló próbált meg átjutni a francia oldalról Nagy-Britanniába, közülük 7800-at kimentett a francia parti őrség. London szerint az év első tíz hónapjában 22 ezren sikeresen keltek át a brit partokra.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a La Manche-csatornán történt szerdai tragédia is azt mutatja, hogy életbevágóan fontos feladat az embercsempész bandák "üzletmenetének megtörése".

Johnson szerda estére összehívta a brit kormány különleges helyzetekben ülésező tanácskozó testületét (COBRA). Az értekezlet utáni nyilatkozatában a brit miniszterelnök kijelentette: a történtek is jelzik, hogy miért fontos az új brit határrendészeti törvény összes rendelkezésének gyorsított ütemű érvényesítése, mivel ez teszi lehetővé a különbségtételt a Nagy-Britanniába legálisan és illegálisan érkezők között.

Boris Johnson hozzátette: minden követ meg kell mozgatni "az embercsempész gengszterek üzleti hálózatainak lerombolása" végett. Hozzátette: Londonnak ebben természetesen együtt kell működnie Franciaországgal és a többi európai partnerországgal.

"Most jött el az ideje annak, hogy fokozott együttműködéssel mindent megtegyünk e bandák összezúzása érdekében, mivel ezek a csoportok a szó szoros értelmében gyilkosságokat követnek el büntetlenül"

- fogalmazott a brit kormányfő.

Johnson szerint nem férhet kétség ahhoz, hogy az embercsempész bűnszervezetek továbbra is megtévesztett emberek életét teszik kockára, és továbbra is gyilkosságokat úsznak meg büntetés nélkül, ha nem tapasztalják azt, hogy "üzleti modelljük működésképtelenné válik".

Utalt a brit és a francia kormány között ebben az ügyben felmerült korábbi nézeteltérésekre, mondván: Londonnak voltak a múltban "nehézségei", amikor rá akarta bírni a partnerországokat, "különösen a franciákat", hogy "érdemének megfelelő súllyal" foglalkozzanak a kialakult helyzettel.

Priti Patel brit belügyminiszter a londoni alsóházban tartott minapi tájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte a Franciaországból Nagy-Britanniába illegálisan átjutni próbálók számát. Kijelentette ugyanakkor, hogy a migrációs válság globális méretű.

A brit belügyminisztérium legutóbbi adatai szerint az év eleje óta eddig 25 700-an próbáltak illegálisan átkelni a kontinensről csónakokkal Angliába, több mint háromszor annyian, mint tavaly egész évben.

A Doveri-szoros a világ legforgalmasabb tengerhajózási útvonala, és szakértők egybehangzó figyelmeztetései szerint életveszélyes vállalkozás ezen a tengerszakaszon kis csónakokkal útnak indulni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: