HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Több mint 10 milliárd forintot ad a kormány a fővárosnak idén az egészségügyi beruházásokra

Visszaállítják a TAO támogatások keretösszegét, így újra 125 milliárd forint fordítható a látványsportok támogatására.

Link másolása

Novák Katalin a közösségi oldalán írta meg, hogy milyen újabb fejlesztésekre ad pénzt a kormány. A sajtótájékoztatón elhangzottak és az oldalára kitett közlés szerint:

"Felgyorsítjuk és bővítjük a sportparkok építését. Ezek a helyek egyszerre több generáció egészségének megőrzését szolgálják, emellett fontos közösségi terek.

Jelentős forrásokat szánunk a szabadidősport és a testmozgás népszerűsítésére és támogatására. A HISZEK Benned Sport Program keretében segítjük a szabadidősport-rendezvények szervezését.

Sportcélú fejlesztések kezdődnek több vidéki városban. Van olyan település, ahol megújulhat a leromlott állagú sportpálya, és van olyan, ahol végre megkezdődhet egy új sport- és kulturális központ tervezése. A fejlesztések négy települést, Turát, Tarpát, Komlót, Edelényt érintik összesen 1,3 Mrd forint értékben.

Több mint 10 Mrd forint pluszforrásban részesülnek a fővárosi egészségügyi beruházások. Az Egészséges Budapest Program keretében szinte az összes kerületben lesznek fejlesztések, épület-felújítások, orvosi eszközbeszerzések.

Visszaállítjuk a TAO támogatások keretösszegét. Így újra 125 Mrd forint fordítható a látványsportok támogatására. A cél, hogy minél több sportoló, minél jobb feltételek mellett folytathassa a felkészülését, illetve versenyezhessen."

Fürjes Balázs szintén a közösségi oldalán számolt be arról, hogy

a kormány - a mostani döntéssel - idén 10 milliárd forinttal támogatja a budapesti kerületek egészségügyi fejlesztéseit és 2024-ig összesen 50 milliárdot biztosítanak erre a célra.

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ügyvezető alelnökeként erről egyeztetett a Fővárossal, és kedden a Magyar Közlönyben jelentek meg a részletek. A dokumentumból kiderül többek között, hogy 750 000 000 forintot kap Budapest Főváros Önkormányzata, diagnosztikai programok és ezeket elősegítő szolgáltatások kialakítására, működtetésére. 150 000 000 forintot kap Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat, épületfelújítás, -korszerűsítés, orvosieszköz-fejlesztés, infokommunikációseszköz- és szolgáltatásfejlesztés alapon. Vagy például 135 000 000 forintot kap Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata, telemedicinaszolgáltatás-fejlesztésre, orvosieszköz-beszerzésre, infokommunikációseszköz- és szolgáltatásfejlesztésre, épületfelújításra, humánerőforrás-fejlesztésre. Ugyanakkor 1 400 000 000 forintot kap Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, épületfelújításra, -korszerűsítésre.

A politikus ír arról is, hogy az Egészséges Budapest Program célja a budapesti egészségügyi alapellátás és járóbeteg-szakellátás fejlesztése. "Azért dolgozunk, hogy minden kerületben, Soroksártól Rákosmentén át egészen Óbudáig legyen színvonalas egészségügyi ellátás. A források kerületenkénti elosztásáról a Főpolgármester tett javaslatot, a kormány ennek megfelelően folyósítja a forrásokat az érintett kerületeknek".

Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára arról beszélt, hogy

a koronavírus-járvány alatt nagyon fontos volt, hogy a sportlétesítmények fejlesztései ne álljanak le.

A kormány döntéseinek és támogatásának köszönhetően ez így is történt, és jelenleg is sok projekt vár fejlesztésre országszerte - írja az MTI. Az államtitkár szerint a kormány járványkezelésének köszönhetően telt házzal lehetett megtartani a Puskás Arénában a labdarúgó-Európa-bajnokság Magyarországon megrendezett mérkőzéseit, és sok olyan program indulhatott el, amely az utánpótlásnevelést és a szabadidősportot támogatta, ezzel több ezer gyermeknek és családnak lehetővé téve a mindennapos mozgásgazdag életmódot.

Beszámolt arról, hogy folytatódik a nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program, a nemzeti szabadidős egészség- és sportparkok építése, a honvédelmi sportközpontok fejlesztése, a budapesti pályafejlesztési program, a kézilabda-munkacsarnokok fejlesztése, és hamarosan indul az "Úszó nemzet" program. Hozzáfűzte: a budapesti mellett fontos a vidéki sportélet támogatása is, ezért a "Hiszek benne" sportprogramok a kis és közepes sportegyesületeket és a szabadidősportot segíti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: