HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Tetőzött az ötödik hullám, jó nyarunk lehet Vattay Gábor járványelemző szerint

A főváros és a Dunántúl már túl van az omikron-hullám csúcsán, az ország keleti részén ezen a héten lehet a tetőzés. Május végére pedig szinte teljesen visszavonulhat a járvány.

Link másolása

Közeledünk a koronavírus-járvány lecsillapodásához dr. Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője szerint.

„Budapesten a múlt hét csütörtökön már megvolt a tetőzés: akkor érték el az egyhetes átlagok a maximumukat, és pénteken már csökkentek. Ugyanígy történt Pest és Bács-Kiskun megyében is, és szinte az összes dunántúli megyében, így Vas és Győr-Sopron megyében is. A járvány ezeken a területeken pénteken érte el a csúcsot”

– mondta a szakértő a B&L Online Hír és Cikkügynökségnek.

Vattay úgy számol. hogy a kelet-magyarországi megyék jó részében február első hetében lesz a tetőzés. Szerinte egyértelműen látszik, hogy a járvány a megyék gazdasági aktivitása szerint terjedt, ami nem véletlen. „Ahol nagyobb az emberek mozgása, közlekedése, keveredése, ahol nagyobb a népsűrűség, ott futott fel gyorsabban a fertőzési hullám.”

Napi estszámok várható alakulása 2022. február 1-jétől Magyarországon (Forrás: dr. Vattay Gábor)

Ugyanakkor a halálozás mértéke általában tíz nappal követi az új fertőzöttek számának változását, és egy ideig még növekszik a kórházi ápolásra szorulók száma is.

A delta-hullám ugyan már lement, az abban megbetegedettek azonban még kórházban fekszenek, és a várható elhunytak egy része még azt a vírust kaphatta el. Az omikronnal kórházba kerülteknek viszont már kisebb százaléka fog meghalni, köszönhetően az új vírus okozta betegség enyhébb lefolyásra.

„Magyarországon az ötödik hullám nagyjából hasonló idő, körülbelül harminc–negyven nap alatt csenghet le, mint amennyi idő alatt felfutottt, és hasonló a helyzet a világ többi országában is. Budapest esetében karácsony után kezdődött a jelentős felfutása, és a január 27-i csúcsot követően március elejére kell visszacsúsznia”

– mondta elemzései alapján dr. Vattay Gábor.

Kérdésként merülhet fel, hogy az újrafertőzöttek száma nem késleltetheti-e az ötödik hullám lecsengését. Egy január eleji angliai kutatás százezer PCR-teszt eredményét elemezve jutott arra a megállapításra, hogy a friss Covid-betegek kétharmada korábban már elkapta a koronavírus-fertőzést. Dr. Vattay Gábor is úgy látja,

a mostani omikron-hullám egyik jellegzetessége, hogy azok is újra megfertőződhettek, akik a korábbi hullámokban már átestek a járványon, illetve akik már be voltak oltva.

Immunológiai szempontból tehát más vírus ez az új mutáns a korábbi, delta és delta plusz variánshoz képest. „Ez adta az omikron »versenyelőnyét« a deltához képes – mondta a járványügyi modellező, hozzátéve egy fontos szempontot. – Aki megfertőződött a deltától, azt az omikron meg tudja fertőzni, de akit az omikron megfertőz, azt a delta már nem képes. Így nyomta el, szorította ki a terjedésben az omikron a deltát, amit a hullám elején még nem lehetett előre tudni.”

Dinamikáját tekintve az ötödik hullám sokkal gyorsabban futott fel. Exponenciális szakasza gyorsabb volt, a világon mindenütt két-három naponta duplázódtak meg az esetszámok. Míg a korábbi hullámok idején csak egy-két hét alatt lett kétszer annyi fertőzött. A tetőzés hirtelen, előjelek nélkül áll be, ennek oka pedig egyszerű – magyarázta dr. Vattay Gábor. A fertőzöttek száma egy darabig folyamatosan nő, majd egy idő után elkezd stagnálni.

A tesztelésnek viszont van egy véges kapacitása, az emberek pedig beállnak a feltorlódott sorba. Amikor a járvány elkezd enyhülni, a sor elkezd apadni, de a tesztelés egy ideig még „bedugult” állapotban van, és azt követően is magas esetszámot jelentenek. Ez történhetett január utolsó egész hetében is, ezért volt még magas a mozgó átlag Budapesten. A többi városban is hasonló lesz a helyzet – jegyezte meg az elemző.

Kérdésként merülhet fel, vajon a Nyugat-Európában lábra kapott úgynevezett B2 omikron variáns nem tolhatja-e ki a lecsengést, nem növelheti-e újra az esetszámokat. Dániában és Portugáliában még nem tetőzött az újabb járványhullám, de már megjelent az új mutáció, mely valóban lökést adhat a koronavírus terjedésének. Ha viszont egy népességet a járvány gyengülő, lecsengő szakaszában ér el, akkor – feltéve, hogy az új verzió nem tudja megfertőzni azokat, akik átestek az omikron és a korábbi variánsok fertőzésein – már kevéssé tud hatékonyan terjedni. „Sokat fogunk tanulni abból, vajon tud-e a B2-mutáns újabb hullámot kelteni például a lecsengési szakaszban lévő Nagy-Britanniában, ahová biztosan elér Skandináviából” – mondta dr. Vattay Gábor.

S hogy mit hoz a nyár? Reménykedhetünk-e abban, hogy szinte eltűnik majd a koronavírus, ahogy az elmúlt két évben történt? A járványelemző szerint igen: Magyarországon eddig is jellemző volt a vírusok terjedésének, visszaszorulásának szezonalitása. Úgy tűnik, nem tudnak annyira jól terjedni a száraz levegőben, és várhatóan a jövőben is így lesz. Májustól állnak elő azok az időjárási feltételek, amelyek majdnem vírusmentes nyarat hozhatnak el.

De dr. Vattay Gábor optimista a további időszakra is.

„Azt várjuk, hogy a vírus ősszel már nem hullám formájában fog terjedni, hanem hasonlóan a többi megfázásos betegséghez, szinte csak egyike lesz azoknak. Mivel az omikron végigrohant az egész országon, nagyjából az oltatlanokon is, szinte „beoltotta” a maradék lakosságot is. Az, hogy az omikron a korábbi variánsokhoz képest kevésbé súlyos tüneteket okozott, vagy alig okozott, azon is múlt, hogy már sokan be voltak oltva, vagy korábban elkapták a koronavírust.

Nem csupán a vírus változott meg, hanem az emberek immunitása is elért egy bizonyos szintet. De azért ez senkit se tévesszen meg, ezt még nem lehet nyájimmunitásnak nevezni. Ennek ellenére úgy gondolom, ha a következő mutáns megjelenik, nem úgy hat majd az emberekre, mint az eddigiek, és kevésbé lesz halálos.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: