HÍREK

Tényleg léteznek a titkos biológiai fegyvereket fejlesztő ukrán laboratóriumok?

Évtizedek óta finanszírozza a szovjet utódállamokban a tudományos munkát az Egyesült Államok. Mára azonban a fókusz a közegészségügy lett a hadviselés helyett.

Link másolása

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki ülésén vitatták meg Moszkva állításait arról, hogy az Egyesült Államok „katonai biológiai tevékenységeket” finanszíroz Ukrajnában. Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet „biológiai anyagok Ukrajnából történő ellenőrizetlen terjedésére” figyelmeztetett, míg az amerikai kollégája szerint Oroszország követelése csak ürügy lehet egy saját biológiai támadás indítására, írja a The Guardian.

Hogyan lett a biolabor az ukrajnai információs háború legújabb frontja?

Még múllt vasárnap vádolta meg az orosz külügyminisztérium egy tweetben az Egyesült Államok és Ukrajna kormányát azzal, hogy titkos „katonai-biológiai programot” folytatnak. Moszkva állítása szerint a megszálló erők bizonyítékot is találtak harkivi és poltavai laboratóriumokban, melyek közzé is tettek:

Az ENSZ BT pénteki ülésén Kína az oroszok mellé állt, miközben a közösségi médiában egyre jobban felkapják az elméletről szóló #usbiolabs hashtag alatt megjelenő tartalmakat.

Hogyan reagált az Egyesült Államok és Ukrajna kormánya?

A két ország határozottan cáfolta, hogy bármilyen biológiai fegyvert fejlesztenének Ukrajnában. Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint valójában Oroszország tart fenn hosszú ideje óta a nemzetközi joggal ellentétes biológiai fegyverprogramot.

Mit mondanak a független világszervezetek?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közölte: nincs tudomása arról, hogy Ukrajna bármilyen nemzetközi szerződést megsértene, beleértve a biológiai fegyverek tilalmát is. Hasonlóképpen nyilatkozott az ENSZ fegyverzet-leszerelési biztosa is.

Léteznek egyáltalán Amerika támogatásával biolaborok Ukrajnában?

Igen, de ez eddig sem volt titok. Vannak olyan ukrán biológiai laboratóriumok, melyek amerikai támogatást kapnak. Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes a héten egy szenátusi meghallgatáson megerősítette: Ukrajnának vannak biológiai kutatási létesítményei, melyek felett az irányítást megpróbálják megkaparintani az oroszok. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy a kutatási anyagok ne kerüljenek orosz kézre.

Valójában ezeket a laboratóriumokat a Szovjetunió összeomlása óta finanszírozza az Egyesült Államok, és nem csak Ukrajnában. Céljuk az volt, hogy a szovjet utódállamokban egyáltalán talpon maradhassanak a tudományos kutatások, melyeket azonban a hadi kutatásoktól egyre inkább a közegészségügy felé tereltek.

A szóban forgó ukrán laborok munkája napjainkban már az embereket és állatokat veszélyeztető betegségek kutatására irányult. Az ilyen létesítmények segítségével adtak ki a tudósok riasztást a régióban pusztító afrikai sertéspestisre.

Tárolnak az ukrán laboratóriumok veszélyes biológiai anyagokat?

Úgy tűnik, hogy igen. A betegségek kutatásához nélkülözhetetlen, hogy veszélyes kórokozókat is tanulmányozzanak a szakemberek. Az Egyesült államok és a WHO ezért is sürgeti az ukránokat, hogy minden anyagot semmisítenek meg, mielőtt olyan támadás érne egy ilyen létesítményt, melynek következtében katasztrofális járvány szabadulna el.

Akkor nincs miért aggódni?

Az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint Moszkva továbbra is fenntartja biológiai fegyverprogramját annak ellenére, hogy aláírta az ezt tiltó egyezményt.

A hét elején Jen Psaki azzal vádolta a Vlagyimir Putyin vezette Oroszországot, hogy „hosszú és jól dokumentált múltja van” vegyi fegyverek használatában. A Fehér Ház szóvivője példaként hozta fel Alekszej Navalnij ellenzéki vezető megmérgezését, valamint a vegyi fegyverek bevetését Szíriában. Psaki figyelmeztetett, hogy Moszkva vádjai az állítólagos ukrajnai biológiai fegyverekről valójában csak előkészítése lehet az orosz biológiai vagy vegyi fegyverek bevetésének.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk