HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Tényleg jobb lesz a memóriája annak, aki sok fényképet posztol?

Egy új kutatás szerint a fotózás javítja vizuális memóriánkat, ugyanakkor ronthatja az emlékezést annak a részleteire, amit hallottunk.

Link másolása

Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része és mindenkire tartozik.

Ha átfutjuk bármelyik közösségi oldalt, egyértelműen látszik, hogy szeretjük fényképekkel megörökíteni emlékeinket, függetlenül attól, hogy a tengerparton fekszünk, múzeumban nézelődünk, vagy csak sorban állunk a zöldségesnél.

Korábbi kutatások azt állapították meg, hogy a fotózás, vagy a fotók interneten történő megosztása lehetővé teszi számunkra, hogy "kiszervezzük" memóriánkat, tehermentesítve ezzel agyunk kapacitását, ily módon veszítve emlékezetünk hatékonyságából.

Barasch és társai egy idei tanulmányukban azt feltételezték, hogy fotóink közzététele pl. az Instagramon vagy a Facebookon valóban okozhat ilyen hatást, de nem feltétlenül igaz azokra az élményekre, amelyeket szándékosan fotóztunk. Szerintük az emberek kifejezetten azért készítenek képeket, hogy emlékezzenek egy baráti vacsorára, városnézésre.fotozas1

A valóságban természetesen a legtöbb fotót soha nem nézzük meg újra. De vajon mennyire emlékszünk élményeinkre, ha soha nem nézzük meg azokat újra a telefonon/gépen? És vajon a látottak eltérnek az elménkben elraktározott képkockákon a hallottaktól?

Több száz érdeklődő vehetett részt Barasch kísérletében egy múzeumi kiállítás keretében.

A múzeumi látogatás alkalmával voltak, akik fényképezőgéppel a kezükben járhatták végig a kiállítást. Ők bármiről készíthettek fotókat, a kikötés az volt, hogy legalább 10 fényképpel örökítsék meg élményeiket. Miközben a résztvevők a művekben gyönyörködtek, meghallgatták a kísérő audio guide-ot ("hangos vezetőt"). A túra végén kérdéseket kellett megválaszolniuk, amelyben felkérték a vizsgálati személyeket, hogy azonosítsák azokat az objektumokat, amelyeket láttak, vagy hallottak róla valamit az audio guide-ból.fotozas

Az eredmények szerint azok, akik fotóztak, vizuálisan jobban felismerték a tárgyakat azokkal szemben, akiknél nem volt fényképezőgép. Ugyanakkor kevéssé emlékeztek a hallottakra, mint gép nélküli társaik. A feltételezéseket ellenőrzött környezetben többször is tesztelték, és hasonló eredményre jutottak Baraschék. Mindannyiszor bebizonyosodott a fotózás vizuális és auditív memóriára gyakorolt hatása.

A fényképezőgép tehát alapvetően megváltoztatja a látott/megélt élményhez való hozzáállásunkat. Még akkor is, ha nem készítünk az adott tárgyról fotót, de van egy gépünk, és megvan a szándékunk arra, hogy fotózzunk, jobban megmaradnak a látottak. A felsorolt kísérletek mindegyikéből világossá vált, hogy a fotózás pozitívan serkenti vizuális memóriánkat, de negatívan befolyásolja az auditív memóriát.fotozas2

Összességében leszűrhetjük, hogy élményeink megörökítése és közzététele nem csökkenti annyira agyunk kapacitását, hogy ne emlékeznénk megfelelően a látottakra, még akkor sem, ha ezt megosztjuk másokkal a Facebookon.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: