HÍREK

Szombattól lehet felvenni a szavazási levélcsomagokat hat kijelölt külképviseleten

Hétfőtől pedig további hat külképviseleten is megnyílik a levélcsomag átvételének lehetősége.

Link másolása

Szombattól vehetik át a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok a szavazási levélcsomagjaikat az ungvári, a beregszászi, a kolozsvári, a csíkszeredai, a bukaresti és a szabadkai külképviseleten, ahol a szavazás napjáig minden nap 6-22 óra között várják őket. Hétfőtől pedig további hat külképviseleten is megnyílik a levélcsomag átvételének lehetősége.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak az április 3-i országgyűlési választáson és a vele egy napon rendezett népszavazáson, ehhez március 9-ig felvételüket kellett kérniük a névjegyzékbe, ezt több mint 456 ezren tették meg.

A levélben szavazók a regisztrációkor választhattak postai kézbesítést, de kérhették a levélcsomagot külképviseletre vagy magyarországi településre is.

A 146 külképviselet közül csak a 12 kijelölt külképviseleten (Belgrád, Beregszász, Bukarest, Csíkszereda, Kassa, Kolozsvár, Pozsony, Szabadka, Ungvár, Eszék, Lendva, Lviv) lehet átvenni szavazási levélcsomagot. A folyamatosan romló biztonsági helyzet miatt a kormány ideiglenesen Lvivbe helyezte át a kijevi nagykövetséget, így akik kijevi átvételt jelöltek meg, azok Lvivben tudják átvenni szavazási levélcsomagjukat.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) a szavazólapok elkészítését követően juttatta el ezekre a külképviseletekre a szavazási levélcsomagokat, amelyek címzetlenek, azaz nem tartalmazzák azoknak a választópolgároknak a nevét, akik átvehetik azokat. Az NVI egyúttal eljuttatta az érintett külképviseletekre azoknak a választópolgároknak a jegyzékét, akik a névjegyzékbe vételükkor jelezték, hogy a szavazási levélcsomagot a külképviseleten kívánják átvenni.

A levélcsomagokat hat külképviseleten (Beregszász, Ungvár, Csíkszereda, Kolozsvár, Bukarest és Szabadka) már szombaton át lehet venni, ezeken a külképviseleteken hosszabbított nyitvatartással várják a választókat, akik április 2-ig minden nap 6 és 22 óra között tudják átvenni a szavazási levélcsomagjukat.

A többi hat kijelölt külképviseleten hétfőtől lehet átvenni a levélcsomagokat április 2-ig munkanapokon 8 és 16.30 óra között. Át lehet venni azokat ugyancsak március 19. és április 2. között munkanapokon 9-16 óra között a 97 országgyűlési egyéni választókerületi székhely településén, valamint 22 határ menti településen.

A szavazási levélcsomag személyes átvételét a szavazás napján, április 3-án 6 és 19 óra között is biztosítaniuk kell a külképviseleteknek, a határ menti településeknek és az oevk-székhelyeknek.

A szavazási levélcsomag átadása előtt a külképviseleti választási iroda (akár magyar, akár más hatóság által kiállított, a személyazonosság igazolására alkalmas fényképes igazolvány alapján) megállapítja a választópolgár személyazonosságát. Ellenőrzi, hogy a külképviseleten megjelent választópolgár szerepel-e a jegyzékben, majd a jegyzéket a szavazási levélcsomag átvételének igazolására aláíratja a választópolgárral.

A szavazási levélcsomagot kizárólag a jegyzéken szereplő választópolgár veheti át, meghatalmazottja nem, tehát egy választópolgár csak egy levélcsomagot kaphat.

Lehetőség van arra, hogy a nyilatkozat kitöltése után a választópolgár a külképviseleten leadja szavazatát.

Aki a válaszboríték leadása céljából megjelenik a külképviseleten, annak számára (személyazonossága ellenőrzése nélkül) biztosítani kell, hogy a saját vagy más választópolgár válaszborítékját bedobja az urnába. Tehát egy ember több válaszborítékot is bedobhat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.

Link másolása
KÖVESS MINKET: