HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Szlávik: Érkezik az első koronavírus elleni gyógyszer, ami a betegeknél 50%-kal csökkenti a halálozást

A szakember úgy fogalmazott, hogy már „nagyon-nagyon várjuk” a molnupiravir nevű szert, amelyet egy közös európai beszerzésből, vagy akár két ország közötti megállapodással lehet majd Magyarországra is beszerezni.

Link másolása

Hamarosan elérhető lesz az első olyan koronavírus elleni gyógyszer, amely a kísérleti eredmények alapján 50 százalékkal csökkenti a rizikócsoportba tartozó betegeknél a halálozást és a kórházba kerülést - mondta el Szlávik János infektológus főorvos az az InfoRádió Aréna című műsorában.

A szakember úgy fogalmazott, hogy már "nagyon-nagyon várjuk" a molnupiravir nevű szert, amelyet egy közös európai beszerzésből, vagy akár két ország közötti megállapodással lehet majd Magyarországra is beszerezni.

Jelenleg két gyógyszert alkalmaznak nálunk koronavírus-fertőzés kezelésére. A favipiravirt azoknak írják fel, akik súlyosabb tünetekkel küzdenek, de még nem szorulnak kórházi kezelésre. A remdesivir nevű vírusellenes készítményt pedig a kórházba került betegeknek adják.

Emellett van egy antitestterápia is, amely azoknak segíthet, akik még nincsenek olyan rossz állapotban, hogy kórházba feküdjenek, de a betegség szempontjából veszélyeztetettnek számítanak, például idősek, elhízottak vagy alapbetegségeik vannak.

Ilyenkor a beteg egy egyórás infúziót kap a kórházban, majd egy rövid megfigyelési időszak után hazamehet. Ez a terápia megakadályozza a súlyos állapotba kerülést. Tízből kilenc esetben az antitestterápiában részesültek nem kerülnek kórházba - magyarázta Szlávik János. Ugyanakkor hozzátette, hogy az első antitestterápia már nem hat a delta variánsra.

Azt is elmondta, hogy a kezelőorvos dönthet arról, hogy a betegnél antitestterápiát kell-e alkalmazni, ahogy arról is neki kell döntenie, hogy a betegnek mikor kell kórházba mennie. Például a tüdőgyulladásos tünetek, a véres köpet már azt jelzik, hogy kórházi kezelésre van szükség.

Az infektológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus nagyon gyakran okoz véralvadási zavarokat, ezért fontos mérni az oxigénszintünket egy kis mérőműszer segítségével, és ha ez a szint 90 alatt van, akkor azonnal kórházba kell juttatni a beteget, hogy ne legyen nagyobb baj.

Szlávik elmondása szerint bár most kevesebb gyerek kapja el a vírust, a delta variáns jobban támadja őket is, ezért több gyerek betegedhet meg most, mint a korábbi hullámok idején. Az viszont jó hír, hogy a gyerekek továbbra is nagyon ritkán lesznek súlyos betegek. A szülőknek azonban a gyógyulás után is érdemes figyelni gyermekük állapotát, mert ha olyan tünetek jelentkeznek náluk, mint a hasfájás, a láz, a gyengeség vagy az étvágytalanság, az jelezheti az úgynevezett immunmechanizmusú gyulladásos betegséget, amely előfordulhat a gyerekeknél. Ez a szindróma jól gyógyítható, de ez is egy súlyos, középtávú szövődménye a koronavírusnak. Éppen ezért a gyerekek oltása is fontos a főorvos szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: