Szijjártó: minden megállapodás megvan a Brexit utáni együttműködéshez Nagy-Britanniával
Minden olyan megállapodás megszületett Nagy-Britanniával, amely a Brexit utáni együttműködés feltételeinek rendezéséhez volt szükséges - mondta pénteken Londonban Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt részt vett a Boris Johnson brit kormányfővel tartott hivatalos megbeszélésen, a tárgyalás utáni tájékoztatójában kijelentette:
Két olyan stratégiailag is nagyon fontos terület van, amelyen
- mondta a miniszter.
Szijjártó Péter felidézte, hogy a Shell az első olyan nem orosz energiaipari cég, amellyel Magyarország hosszú távú gázvásárlási megállapodást kötött. Ezzel a vállalattal a magyar kormány az együttműködés még további kiterjesztésén dolgozik, annak érdekében, hogy a Shell révén Magyarország minél több gázt importálhasson.
"Most egy hatéves szerződésünk van, amelynek keretében másfél milliárd köbméter gáz vásárlására nyílik lehetőség" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Elmondta: a védelmi ipari együttműködés a biztonság mindenek előtt jelszó jegyében folyik, hiszen a két ország ugyanannak a védelmi szövetségi rendszernek a tagja, Magyarországon jelentős védelmi ipari fejlesztések zajlanak és ezek a jövőben is folytatódnak.
Szijjártó Péter szerint a brit vállalatoknak fontos szerepük lehet a közös fejlesztésben, a közös kutatásban és a közös gyártási tevékenységben.
Fontos és szoros összekötő kapocs a két ország között a beruházási együttműködés: kilencszáz brit vállalat van jelen Magyarországon és ezek a cégek több mint 50 ezer magyar embernek adnak munkát. A világjárvány idején, a magyar kormány beruházásösztönzési programjának keretében hat brit vállalat részesült támogatásban a tömeges munkanélküliség kialakulásának megelőzése érdekében - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Hozzátette: Közép-Európa és Nagy-Britannia együttműködése az Európai Unión belül is fontos, politikailag kifejezetten komoly jelentőségű volt, és ez a jövőben is így marad, függetlenül attól, hogy Nagy-Britannia kilépett az EU-ból.
A találkozó után Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy - mivel Nagy-Britanniában és Magyarországon a legmagasabb Európán belül azoknak az aránya, akik megkapták a koronavírus elleni oltást -
- fogalmazott a miniszterelnök.
Kiemelte, hogy Magyarországon az élet szabadon élhető, talán egy kissé még szabadabban, mint itt, "ha jól értelmezem, hogy mi a helyzet jelenleg Londonban". A brit kormány azonban nagyon óvatos, és ez érthető is, hiszen szigetországról van szó, és ez nehezebb helyzetet teremt, mint olyan országokban, amelyeket Magyarországhoz hasonlóan szárazföld vesz körül - mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: reméli, hogy előbb-utóbb külügyminiszteri megállapodás születhet a védettségi igazolások elfogadásáról mindkét részről.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a brit kormányfővel tartott pénteki megbeszélésen szóba kerültek a demokráciával, a sajtóval, az LMBT-közösséggel, a jogállamisággal kapcsolatos kérdések, mivel Boris Johnsont "érdekelték ezek az ügyek is".
Orbán Viktor kijelentette: a magyar bírói kar a legfüggetlenebbek közé tartozik Európában, és ha valaki egy magyarországi újságosstandnál olyan újságot kér, amely támadja a kormányt, legalább egy tucatnyit tudnak neki ajánlani.
Hozzátette: az antiszemitizmus vádja "egyszerűen nevetséges", Magyarországon hatalmas zsidó közösség él.
Visszautasította azt a felvetést, hogy Soros György magyar-amerikai nagyvállalkozót antiszemita felhangú támadások érték. Orbán Viktor kijelentette: Soros György tehetséges magyar üzletember, de komoly rivális: nagyon pártolja a migrációt, segíti és finanszírozza az ezt szervező nem kormányzati szervezeteket. "Ez nekünk nem tetszik, de ennek semmi köze az etnikai önazonossághoz" - mondta a magyar kormányfő.
Boris Johnson hivatala a kétoldalú megbeszélés után nem sokkal kiadott nyilatkozatában leszögezte, hogy a brit kormányfő várakozással tekint a visegrádi országokkal folytatandó még szorosabb jövőbeni együttműködés elé
A Downing Street tájékoztatása szerint a kétoldalú megbeszélésen Johnson komoly aggályainak adott hangot az emberi jogok magyarországi helyzetével, a genderegyenlőséggel, az LMBT-közösség jogaival és a médiaszabadsággal kapcsolatban.
A brit miniszterelnök hivatala szerint a két vezető számos külpolitikai kérdést is áttekintett, szóba került egyebek mellett Oroszország, Fehéroroszország és Kína. Boris Johnson arra biztatta Magyarországot, hogy vesse latba befolyását a demokrácia és a stabilitás előmozdítása érdekében - áll a Downing Street közleményében.