HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Szabó Szabolcs: „Csak remélni tudom, hogy nem indulnak neki százezrek külföldnek”

„Ha most az a kevés ember is, aki még van, elmenne, akkor nem lesz bázis, akire építsünk. Szellemi háttér nélkül eljuthatunk oda, hogy kis partizánokként működünk foltokban, és abból nagyon nehéz bármit is összeszervezni” - mondta a képviselő.

Link másolása

Szabó Szabolcs a csepeli-soroksári választókerületben 2014 és 2018 után harmadszor is legyőzte a parlamenti választáson Németh Szilárdot. Most a Momentum-frakcióba ül be. A politikussal a 444.hu készített interjút.

A képviselő beszélt arról, hogy "ez a harmadik választás, hogy nyertünk, örülni kéne, de nem tudunk, mert országosan megint kétharmad van". Ennek egyik okát abban látja, hogy az ellenzék nem tett meg mindent a sikerért. Az utolsó hónapok kivételével nem jutott el sokfelé, nem volt jelen a közösségi életbe. Hiába plakátoltak, vagy mentek el most több helyre, nem szerezték meg az ismertséget.

"Ne azzal kelljen kezdeni a kampányt, hogy XY vagyok, két gyerekem van, mit dolgozom, az emberek pedig csak nézik, hogy ki a jó isten ez, aki rajta van a szórólapon. Ha megvannak a megfelelő alapok, a kellő ismertség, akkor a kampányban már azzal lehet előjönni, hogy én mit csinálnék, és mi a probléma azzal, amit a fideszes képviselő csinál" - mondta.

Arról, hogy miért nem volt az sikeres a vidéki nagyvárosokban, ami Budapesten működött, úgy vélekedett, hogy elképzelhető, hogy ez egy népi-urbánus ellentét, szervezeti probléma. Azonban az is gond lehetett szerinte, hogy nem valósult meg 2019 után a független önkormányzati hírrendszer. Jelenleg nagyarányú Fidesz-propaganda áll szemben a szűkös független hírcsatornákkal, miközben nincs ellenzéki sajtó.

Szabó úgy gondolja, hogy ha valaki pártmédiát akar, akkor azt fel kell építeni. "Nem mintha bárki kérdezte volna tőlem eddig, de határozottan azt gondolom, hogy

rendszerszinten át kell gondolni, hogy az ellenzéki médiával mi legyen, mert anélkül ez nem fog működni"

- mondta az interjúban. Ezt pedig az ellenzéki pártoknak kellene fizetni.

Az ellenzéknek már most kéne készülnie a 2026-os választásra. Ehhez pedig jobban be kéne épülniük a közösségekbe.

A választási rendszert ugyan a Fidesz átalakította, magára szabta, de nagyobb baj, hogy a média és a nyilvánosság nagyon eltolódott.

"Mindenkinek mondom, hogy ne várja egyik független sajtótól vagy újságírótól, hogy pártpropagandát toljon, mert nem az a dolga. Ha valaki pártmédiát szeretne, akkor azt föl kell építeni" - mondta.

"Amíg ott nem tudunk egyensúlyt teremteni, addig voltaképpen majdhogynem mindegy, hogy milyen a választási rendszer" - vélekedett a politikus.

Arra, hogy fel kell-e venni a parlamenti mandátumukat, úgy válaszolt, hogy szerinte igen, de

"határozottan azt gondolom, hogy minimálisra kellene venni a parlamenti jelenlétet, funkciókat nem nagyon kéne felvenni, mert tök mindegy, hogy a házelnök helyettese kicsoda, és milyen munkát végez. És a teljesen értelmetlen bizottságokban sem kellene feltétlen ott üldögélni. De ez csak akkor tudna jól működni, ha egységes fellépés lenne".

Csak olyan akciónak lenne értelme, amiben nem csak beszélnek, hanem tesznek is valamit - mondta.

A képviselő úgy látja, hogy a parlamenti munkából három-négy ciklusnál többet nem is lehet ép ésszel kibírni. Ő látja azt a mentális problémát, amit a négy-öt-hat cikluson át politizálók mutatnak.

"Először mindig nagyon a lelkemre vettem mindent, de aztán kialakítottam egyfajta gyakorlatot arra, hogyan tudom eltávolítani magamtól az ilyen napi szintű, esetenként személyeskedésig fajuló brusztokat, hogy azokat ne vigyem haza, mert akkor abból infarktus lesz, és 45 évesen az ember kórházba kerül. Ezt tudom használni" - árulta el.

A Fidesz kommunikációjáról azt mondta, hogy hatalomtechnikai szempontból sikeres volt. Ugyanakkor tart tőle, hogy a Finkelstein-féle gyűlöletkampány később komoly problémákat okozhat. Leginkább akkor, amikor egyre inkább irányíthatatlanná válik majd Orbán Viktor szavazótábora. Ugyanis a Fidesz egy idő után már nem fogja tudni kontrollálni azt.

Példaként említette az orosz-ukrán háború esetét. A kommunikáció miatt sokan már azt sem tudták, kire kell haragudni.

"Nyilván Finkelsteintől megtanulták, hogy a legegyszerűbben felkelthető érzelem a gyűlölet, ezért gyűlöletet keltenek. És ezt előbb-utóbb a Fidesz nem fogja tudni kontrollálni. Attól félek, hogy mindez nagyon könnyen átcsaphat egy nagyon masszív EU-ellenes retorikába, és könnyen belecsúszhatunk abba, ami a britekkel történt".

Ott is mindenért Brüsszelt tették felelőssé, és végül nagyon megdöbbentek, mikor a többség a brexitre szavazott.

Másik komoly gondnak azt látja a képviselő, hogy a Fidesz-győzelem után sokan mennek majd külföldre.

"Csak remélni tudom, hogy ez a választások utáni, rövid ideig tartó elkeseredettség, és nem lesz ebből exodus, hogy százezrek indulnak neki a külföldnek. Ezt jó lenne elkerülni" - tette hozzá.

Szabó szerint már az eddig távozott sokszázezer ember is nagyon hiányzik.

"És ha most az a kevés ember is, aki még van, elmenne, akkor nem lesz bázis, akire építsünk. Szellemi háttér nélkül a végén eljuthatunk oda, hogy ilyen kis partizánokként működünk foltokban, és akkor abból aztán nagyon nehéz bármit is összeszervezni"

- mondta az interjúban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: