HÍREK

Stumpf István: inkább békecsináló szeretnék lenni, mintsem háborút gerjesztő szereplő

A korábbi kancelláriaminiszter, egyetemi oktató és alkotmánybíró február elejétől az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztosként tér vissza a kormányzatba.

Link másolása

Stumpf Istvánnal, az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztossal a Telex készített nagyinterjút. A lap a felsőoktatási reform körüli problémákról kérdezte, de szóba kerültek az önkormányzati választások utáni kritikái, a Fidesz csúcsa körül érzékelhető változások és Orbán Viktor internetezési szokásai is.

Orbán Viktor miniszterelnök a Terminátor című film plakátjával közölte a hírt az Instagramon, miszerint Stumpf Istvánt bízta meg az egyetemek modellváltásának koordinációjával.

"Én ebben az értelemben inkább békecsináló szeretnék lenni, mintsem a háborús konfliktusokat gerjesztő szereplő.

Az első tíz egyetem átalakulása és most a vidéki, illetve tudományegyetemek belépése új dimenziókat nyit, mert a tudományegyetemek több mint tíz karral rendelkeznek, és a klinikák ügyét is megnyugtatóan kell elrendezni" - reagált a szakember a miniszterelnök Terminátor hasonlatára. Stumpf azt is elmondta, szeretné ha az egyetemek átalakítása, a felsőoktatás nem lenne háborús terület. Ezt megbeszélte már Szeged polgármesterével, Botka Lászlóval és az egyetemi vezetőkkel is.

A feladatra egyébként Palkovics László kérte fel. Mielőtt eldöntötte, hogy elvállalja, hosszan egyeztetett a miniszterelnökkel is.

"Ez a beszélgetés inkább arról szólt, hogy nagyjából milyen folyamatok zajlanak jelenleg Magyarországon, Európában és a világban, és ebben egy ilyen egyetemi struktúra- és modellváltás hogyan helyezkedik el.

Ez alkalmas volt arra, hogy nagyjából kialakítsak egy képet arról, ebben hogyan gondolkodik a miniszterelnök.

Ez az ügy nemzetstratégiai kérdés, a gyerekeink életét nagyban befolyásolja, hogy hogyan tudják kiaknázni a nemzeti tudáskincset az egyetemeinkből egy olyan időszakban, amikor a tudásért folytatott harc az egyik legkiemelkedőbb a nemzetközi színtéren is. Ilyen összefüggésben én is használom a harc kifejezést, de nem a szó ádáz, hanem a verseny értelmében"- fejtette ki Stumpf István.

A szakember azt is elmondta, hogy teljesen azonosulni tud az egyetemek átalakításának a szükségességével, bár van számos más pontja a Fidesz és Orbán Viktor mai politikájának, amivel nem.

Az alkotmánybíró az egyetemek átalakítása kapcsán változtatna a kommunikáción és a jogszabályokon is. Szerinte a minisztérium technokrata módon kommunikált és ez értetlenséget szült.

"A jogi szabályozásban is vannak még elvarratlan szálak. Például az év végén módosították az Alaptörvényt, ami sarkalatossági kritériumokat rendelt a feladathoz, és én most azt javaslom, hogy készüljön a vagyonkezelő közérdekű, közcélú alapítványokra egy külön törvény, amely összefoglalja az erre vonatkozó összes szabályt. Ez párhuzamosan az új modellváltó egyetemekre vonatkozó törvényekkel el fog indulni, és remélem, hogy még ebben a törvényalkotási ciklusban el tudják majd fogadni."

Stumpf István szerint a modellváltással kapcsolatos félelem és bizonytalanság egyrészt az egyetemeken uralkodó állóvíz-kultúra miatt van. Sokan nem akarnak mozdulni. Ráadásul alacsonyak az oktatói bérek, ezért a tanárok álláshalmozók, a tömegoktatás miatt pedig a diákok érdektelenek. Így az intézmények versenyképessége is jelentős mértékben csökkent.

"Számos helyen még mindig él a lex minimi törvénye, azaz hogy hogyan lehet minimalizálni a teljesítményt az egyetemeken: nem kell számonkérni a minőségi oktatást az oktatókon, és a hallgatókon sem kell számon kérni, hogy rendesen felkészüljenek. A teljesítmény-visszatartás kultúrájának nagy hagyománya és hihetetlenül erős tehetetlenségi nyomatéka van a magyar egyetemeken. Ugyanakkor mestertanárként kiváló példákat is láttam a hallgatói tehetségmenedzselésre, világszínvonalú kutatási programokra és méltóságon aluli fizetésért lelkiismeretesen dolgozó tanárokra. Az áldatlan egyetemi állapotok felszámolására több kormány tett kísérletet, eddig azonban egyetlen versenyképességi intézkedés sem bizonyult elegendőnek."

A szakember azt mondja, a mostani modellváltás részben követi a nyugat-európai, például finn vagy portugál mintákat, de kétségkívül jórészt azt a logikát is, amit Palkovics László képvisel:

"hogy hogyan lehet az üzleti szférának mint megrendelőnek nagyobb szerepet adni abban, hogy az egyetemi képzés struktúrája és az oktatás maga mobil és versenyképes legyen.

Az azért tarthatatlan, hogy a magyar egyetemek a közép-európai versenyben – tehát Prága, Varsó, Krakkó – viszonylatban is lemaradnak, nem is beszélve a világranglistáról, ahol az 500-ba sem férünk be. Ugyanakkor láttam Szegeden, és tudom, hogy Debrecenben, Győrben és Pécsett is világszínvonalú kutatóműhelyek vannak, ahova szívesen jönnek külföldi kutatók is gyakorlatra.

Ezeknek tehát kicsit nagyobb szabadságot kellene adni, lehetővé kellene tenni például a szabadabb gazdálkodást, mint amit az államháztartási törvény megenged.

Van számos pont, ahol a kötöttségeket oldani kell az új struktúrában, de ez nem jelenti azt, hogy az elszámolási kötelezettséget feloldanánk, hiszen a közbeszerzés nem szűnik meg, pláne nem az európai uniós beruházásoknál, csak nem lesz túlcentralizált, bürokratikus rendszer, ami nem csupán fékezi, hanem sok esetben ellehetetleníti a projekteket és a fejlődést."

A szakember arról is beszélt, hogy továbbra is megmarad a három fő szereplő a felsőoktatás körül: a finanszírozásból nem vonul ki az állam, hiszen hosszú távú szerződésekkel fogja biztosítani a hallgatói keretszámokat, illetve a kutatást, és a minőség-ellenőrzésben is kulcsszerepben marad.

"Tehát marad az állam, csak mellé megjelenik stratégiai szereplőként és befolyásoló erőként a piac, az üzleti szféra a kuratóriumok formájában."

Stumpf szerint fontos, hogy az egyetemek hozzájáruljanak a magyar gazdaság növekedéséhez, hiszen tudásalapú társadalom időszakában élünk, így az ott megtermelt tudás a magyar GDP, azaz az ország versenyképessége szempontjából is kiemelkedő szerepet játszik.

A modellváltás kritikusai szerint azonban valójában arról van szó, hogy a kormány privatizálja a magyar állam egyetemeit, magánalapítványokba kerülnek a jelentős felsőoktatási intézmények, a vagyonukkal, a közvagyonnal együtt.

"Nem magánalapítványokba kerülnek, hanem vagyonkezelő, közcélú, közérdekű alapítványokhoz, amint az az Alaptörvényben szerepel. Ahol egyébként a megkapott vagyon az célvagyon, az egyetemekhez, azok fenntartásához és fejlesztéséhez van kötve, még akkor is, ha például bizonyos ingatlanokat elad egy alapítvány, az abból befolyt összeget csak az egyetemi működésre lehet fordítani. Tehát egy nagyon kötött célról beszélünk, és pláne akkor, amikor az állam mint megrendelő még ott áll a rendszerben, az alapítványok keze meg van és lesz kötve" - fejtette ki a kormánybiztos.

Azt azonban, hogy milyen feltételekkel és kik kerülhetnek a színvonalas, elitképzés közelébe akár oktatóként, akár hallgatóként, az alapítványi struktúrában már nem az állam, hanem a kuratóriumok határozzák meg.

És hogy kik ülnek a kuratóriumokban, azt most ez a kormány szabja meg, később ebbe már senki sem kaphat beleszólást, tehát akár tíz év múlva is mai miniszterek vezetik majd ezeket a testületeket.

"Igen, ez egy kritikus pont, ezen én is fogok dolgozni, és az új törvényben is megnézzük, hogy ezt a problémát, azaz hogy a kuratórium újraválaszthatja-e önmagát vagy bármely testületét, hogyan lehet orvosolni. Én erre látok jogi megoldásokat, de az a cél, hogy leválasszák az újonnan modellt váltó egyetemeket az állami köldökzsinórról, az helyes. Ez részben éppen azt célozta, hogy nagyobb stabilitást kapjanak az egyetemek, tehát ne ráncigálják négyévente jobb vagy bal irányba, és hogy legyen ideje az egyetemi, intézményi stratégiáknak kifutni.

Az elején ugyanis biztos, hogy a hátrányok fognak jelentkezni e modellváltásnál is. Úgyhogy két évvel a választások előtt belevágni egy ilyen, történelmi léptékű átalakításba, komoly politikai bátorságot feltételez."

A kormány 1500 milliárd forintot az EU Next Generation nevű felzárkózási alapjának részéből szán a modellváltásra. Ez az összeg egyébként nem egyetemfenntartásra, hanem fejlesztésre fordítható.

"Az ITM előterjesztése szerint az egyetemek komplex fejlesztésre kívánja a kormány felhasználni az EU-s források jelentős részét 2021–2026 között, egyaránt támogatva az állami és a modellváltó egyetemeket" - magyarázta Stumpf István.

Orbán Viktor azonban korábban azt nyilatkozta, hogy csak a modellváltó intézményeket támogatják majd ebből a keretből.

"A kormányfő azt hangsúlyozta, hogy soha ennyi pénz nem irányult még a felsőoktatási fejlesztésekre, arra hívta fel az egyetemek figyelmét, hogy éljenek a lehetőséggel."

A lap azt is megkérdezte a szakpolitikustól, hogy szerinte elegáns-e a kormány részéről pont most, a pandémia kellős közepén véghez vinni ezt a nagy vállalkozást, úgy, hogy a szakmai fórumokkal nem lehet egyeztetni, vitázni.

"Szerintem ez nem elegancia kérdése, hanem hogy van-e elegendő politikai elszánás, világos koncepció, és meg lehet-e teremteni a modellváltás megvitatásának kereteit. Egyetemi kollégák azt mondják nekem, hogy nem nagyon volt még olyan az elmúlt húsz évben – mint például a Szegedi Tudományegyetem szenátusi ülésén –, hogy három és fél órán keresztül racionális vita zajlott. Bár a szavazáskor felmerültek problémák, de mindenki elmondhatta a szempontjait..."

A szakember szerint az, hogy a kormány, kihasználva a világjárványt rohamtempóban kiszervezi az egyetemeket egy esetleges 2022-es kormányváltás előtt, hogy a következő kormányoknak kisebb mozgástere legyen, csak az ellenzék logikája.

Azt mondja: "a kormány már korábban elhatározta, hogy belevág az átalakításba, és aki partner ebben, az jöjjön. Az átalakítás második fázisát a kormány semmilyen szinten nem akarta kikényszeríteni. A kormány azt mondta, hogy ha a nagy vidéki egyetemek nem akarnak jönni, akkor ne jöjjenek."

Stumpf István az SZFE modellváltása körüli történésekre nem tudott érdemben reagálni. Azt mondta, még tájékozódnia kell arról, hogy miért szabadultak el ennyire a politikai indulatok.

Az interjúból az is kiderül, hogy a kormánybiztos maga is első generációs értelmiségi, ezért is mindent meg fog tenni azért, hogy a magyar egyetemek továbbra is nyitva álljanak a "nem a legszerencsésebb körülmények közé született fiatalok előtt is."

"Egyébként nagyon remélem, hogy az a mostani politikai generáció, amelyiknek az elindulásában én is aktív szerepet vállaltam, és akik között sok első generációs értelmiségi is megtalálható, soha nem felejti el, honnan jött, és fontos mandátum marad neki a politikában, hogy figyeljen oda a társadalmi mobilitásra és a tehetséggondozásra."

Stumpf István mindig is kritikus személyiség volt. A 2019-es önkormányzati választás után a következőket mondta:

„fontos üzenet volt a Fidesz és Orbán Viktor számára, végig kell gondolniuk, mik voltak a vereség okai, és azt is, hogy a konzervatív értelmiség és a fiatalok egy része miért viselkedik távolságtartással a kormányzó párttal szemben”.

A kormánybiztos szerint a szerepvállalása mindenképpen kockázatos, de azt mondja, az élete jelentős része a felsőoktatás körül forgott, ezért ismeri a terület problémáit.

"Én fontosnak tartom és komolyan veszem azt a feladatot, amire felkértek, és van tapasztalatom ezen a területen. És ha én kockára teszem az egész életpályámat azért, hogy a modellváltásból siker legyen, akkor talán ez hitelesíti azt, hogy ebben van olyan elem, amit érdemes másoknak is végiggondolni; nem csak elzárkózó politikai magatartással viszonyulni hozzá, minden mögött a politikai ármányt és az összeesküvést vizionálni."



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk