HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Spiegel: azonosították a Navalnij elleni merényletet végrehajtó orosz nemzetbiztonsági különítmény tagjait

Úgy tudni, hogy valamennyien férfiak, hárman orvos végzettségűek, ketten biológiai és vegyi fegyverekre szakosodott tudósok.
MTI - szmo.hu
2020. december 14.


Link másolása

Minden bizonnyal a belbiztonságért felelős orosz nemzetbiztonsági szolgálat egyik különítménye mérgezte meg Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust a nyáron

- jelentette a hírportálján hétfőn a Der Spiegel című német hírmagazin nemzetközi partnerekkel folytatott tényfeltáró munkájának eredményeit ismertetve.

A Bellingcat nemzetközi oknyomozó újságírói hálózattal, az ugyancsak tényfeltáró cikkekre szakosodott, The Insider című orosz hírportállal és a CNN amerikai hírtelevízióval közösen végzett kutatás szerint oroszországi mobil távközlési szolgáltatások használatáról szóló adatok, a készülékek helyére vonatkozó adatok, orosz belföldi repülőjáratok utaslistái és "egyéb" források elemzése alapján

"nemigen merülhet fel ésszerű kétség" azzal kapcsolatban, hogy Alekszej Navalnijt a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egy legalább nyolc ügynökből álló különítménye mérgezte meg.

Az egység tagjait azonosították, meg is próbáltak kapcsolatba lépni velük, de nem válaszoltak a megkeresésekre.

Valamennyien férfiak, hárman orvos végzettségűek, ketten biológiai és vegyi fegyverekre szakosodott tudósok.

Az egység tevékenységét Oleg Tajakin orvos, az FSZB-hez tartozó kriminalisztikai intézet munkatársa hangolta össze. A szovjet állambiztonsági hatóság (KGB) szervezeti keretében 1977-ben alapított intézet kapcsolatba hozható számos gyilkossággal, például a 2006-ban sugárzó izotóppal Londonban megölt Alekszandr Litvinyenko egykori orosz hírszerző ügyével - mutatott rá a Der Spiegel.

A csapat tagjainak képmását Navalnij a közösségi oldalán is bemutatta:

A különítmény történetének orosz adatbázisok elemzésével összeállított rekonstrukciója szerint az FSZB-s ügynökök legkésőbb 2017 közepétől kezdtek összehangoltan és intenzíven foglalkozni Navalnijjal, miután a politikus bejelentette, hogy elindul a következő évi elnökválasztáson. Legkevesebb harminc esetben fordult elő, hogy követték a világ legnagyobb országában menetrend szerinti repülőjáratokkal megtett útjain.

Valószínűleg 2019-ben is megpróbálták megmérgezni, és akkor is az volt a céljuk, hogy a méreg egy repülőút közben fejtse ki hatását. Minden bizonnyal az idén júliusban is az életére törtek, ugyancsak méreggel, amely azonban felesége, Julia Navalnij szervezetébe jutott be és a körülmények szerencsés alakulása révén nem okozott maradandó kárt.

Meglehet, hogy a novicsok nevű idegméreggel elkövetett augusztusi gyilkossági kísérlethez az orosz állam vezetésének legfelső szintjeiről kaptak engedélyt vagy utasítást. Erre utal, hogy Oleg Tajakin, az egység egyik vegyifegyver-szakértő tagja, Konsztantyin Kudrjavzev kíséretében közvetlenül az akció előtt rövid látogatást tett Szocsiban, ahol a politikai elit számos tagja eltölti az államfővel, Vlagyimir Putyinnal személyesen folytatott megbeszélések előtt a koronavírus-járvány miatt kötelező karantént.

Alekszej Navalnij az orosz államfő egyik legismertebb bírálója. Augusztus 20-án ellenzékiekkel tárgyalt Szibériában, és hazafelé, a Moszkvába tartó repülőn rosszul lett. A gép kényszerleszállást hajtott végre Omszkban, a 44 éves politikust az ottani kórházba szállították. A kómában lévő politikust augusztus 22-én a kezelés folytatására Berlinbe szállították.

Német, svéd és francia vizsgálatok szerint novicsokkal mérgezték meg. A berlini Charité egyetemi klinikán 32 napig ápolták, 24 napig intenzív osztályon. Orvosai szeptember 23-án közölték, hogy állapota kellően javult ahhoz, hogy járóbeteg-ellátás keretében folytassák kezelését. A Der Spiegel beszámolója szerint állapota javul, és készül a hazatérésre.

Az eset miatt az EU szankciókat vezetett be több magas beosztású orosz tisztségviselő, köztük Alekszandr Bortnyikov, az FSZB vezetője ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: