HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Sokkolta az újságírót az, amit a dunaszerdahelyi kórház intenzív osztályán látott

Több százezren látták már a megrázó dokumentumfilmet, amely a kórházi dolgozók koronavírus elleni harcát mutatja be. A készítők elmondták, milyen volt „katasztrófahelyzetben” forgatni.

Link másolása

Február végén mutatták be azt a dokumentumfilmet, ami a dunaszerdahelyi kórház koronavírus elleni harcáról készült, mi is írtunk róla akkor. A "drámai" jelző kevés azokhoz a képsorokhoz, amiket a szlovákiai intézményben vettek fel.

A filmet a Paraméter újságírói, Barak Dávid és Kálmán Norbert készítették, akik most a 444.hu-nak elmesélték, hogy miért is vállalkoztak erre a feladatra.

Kálmán elmondta, amikor felvetődött az ötlet, hogy beszéljenek egy Covid-osztályon dolgozó orvossal a kórházban lévő állapotokról, és esetleg menjenek is be a kórházba, először utána kellett nézniük, lehetséges-e. Egy orvos, Dr. Laczkó Balázs aztán azt mondta, hogy ennek semmi akadálya, de kikötötte, hogy csak akkor vállalja, ha valaki fogja a kamerát, bemegy az intenzív osztályra és megmutatja, mi zajlik ott. Februárban ugyanis két médiafelkérést is kapott, de azokat visszautasította, mert nem akart egy stúdióban beszélni arról, milyen súlyos a helyzet az intenzíven.

Barak elmondása szerint három fő szempontjuk volt a film készítésekor. Az egyik az volt, hogy tudatosítsák az emberekben, milyen súlyos a járványhelyzet a dunaszerdahelyi régióban, már csak azért is - és ez volt a második szempont -, mert ekkor csúcsra jártak a járványtagadó kommentek a közösségi médiában. A harmadik szempont pedig az volt, hogy bemutassák az egészségügyi dolgozók emberfeletti munkáját.

Az első megkereséstől számítva 48 óra telt el, és már el is kezdhették a forgatást. Mint mondták, Szlovákiában a regionális kórházak nagy része magánkézben van, a kórházi menedzsmentet magánintézmények végzik, és nem az állam, ezért volt könnyebb dolguk, mint mondjuk Magyarországon lenne. Ráadásul az orvosok és az intézményvezetők is tisztában voltak azzal, hogy egy ilyen film csak segíthet a helyzetükön. Nem is szabtak szabályokat a forgatáshoz.

"Annyira várták az egészségügyi dolgozók, hogy úgy voltak vele: csak gyertek, és mutassátok meg, mert amíg az emberek ezt nem látják, addig a helyzet nem fog javulni".

Kálmán Norbert volt az, aki bement a kamerával a kórházba. Mint mondta, már akkor toltak kifelé egy halottat, amikor éppen beöltözött a védőfelszerelésbe, ezért nem is volt ideje arra, hogy ráeszméljen a helyzet súlyosságára, mert egyből csőstül kapta az egészet.

"Érzelmileg teljesen leblokkoltam és kikapcsoltam. Csak arra figyeltem, hogy minden fel legyen véve. Ami viszont igazán megterhelő volt, az a lélegeztetőgépek látványa. Sokkszerű volt, hogyan dobálja a mellkast"

- mesélte.

Egyetlen pont volt, amikor megroskadt a forgatás közben, méghozzá egy beintubálásnál. Amikor azt látta, hogy az orvos intubációs kanállal próbált helyet találni a csőnek, amit a szájüregen keresztül vezetett be a betegnek, akinek a fogain kocogott a kanál.

"Az illető mélyaltatásban volt, és hörgött is közben. Az egy iszonyatos komfortvesztés számára, még úgy is, hogy mélyaltatásban van. Én akkor másfél méterre álltam a betegtől, és nem mertem ránézni az illetőre, hanem a kamera kis kijelzőjét néztem. Így vertem át az agyamat. A tévében az ember már mindenfélét látott, és ha kijelzőn nézi, akkor az agya máshogy veszi a dolgot"

- mondta.

Az is megrázó volt számára, amikor a második forgatási nap reggelén bement az osztályra és azt látta, hogy 10-12 ember, akik az előző nap még ott feküdtek, már eltűntek, mégpedig azért, mert meghaltak.

Lapozz a videóért:



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: