HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Sokan gondolják úgy, hogy elkapják a koronavírust a következő hónapokban

A Budapesti Corvinus Egyetem két kutatója által végzett felmérés eredménye szerint a 18-24 közötti korosztály tart a legkevésbé attól, hogy a következő 6 hónapban elkapná a vírust, illetve súlyosan megbetegedne, de ők azok is, akik a legkevésbé bíznak abban, hogy a magyar állampolgárok betartják a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos szabályokat.

Link másolása

A magyarok meglehetősen pesszimistán szemlélik a következő hónapokat a koronavírus-járványt illetően. A Budapesti Corvinus Egyetem két kutatója, Szántó Richárd és Dudás Levente által

egy országos reprezentatív mintán, a felnőtt lakosság körében elvégzett felmérésben a résztvevők 42%-a gondolta úgy, hogy valószínűleg megfertőződik a következő fél évben.

A válaszadók közel kétharmada kifejezetten aggódik a koronavírus-járvány miatt, de az is látszik, hogy a lakosság kis hányada (6%-a) egyáltalán nem aggódik a járvánnyal kapcsolatban.

A 18-24 közötti korosztály tart a legkevésbé attól, hogy a következő 6 hónapban elkapná a vírust, illetve súlyosan megbetegedne, de ők azok is, akik a legkevésbé bíznak abban, hogy a magyar állampolgárok betartják a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos szabályokat.

A többségnél eddig még nem merült fel a gyanúja, hogy koronavírusos lett volna, és csak a válaszadók 2,5%-a állította, hogy pozitívan tesztelték korábban a vírusra. Ez egyébként nagyjából megfelel a hivatalos magyarországi fertőzöttségi adatoknak.

Az már talán meglepőbb adat, hogy

a válaszadók további 14%-a gondolja úgy, hogy az elmúlt hónapokban átesett a betegségen (vagy esetleg most is koronavírusos), de ezt teszttel nem igazolta.

Ez azt mutatja, hogy sok az olyan fertőzött, akik az enyhébb tünetek miatt nem mennek orvoshoz és nem teszteltetik magukat, így nem kerülnek be a hivatalos statisztikákba, de az is elképzelhető, hogy sokak összetévesztik a tüneteiket valamilyen más betegséggel.

Akiknek a közvetlen környezetében már felütötte fejét a vírus, általában jobban tartanak attól, hogy maguk is megfertőződnek a jövőben, mint azok, akiknek nincsen tudomása arról, hogy családtagjuk vagy barátjuk, ismerősük átesett volna már a fertőzésen. Ez nem meglepő: szinte bármilyen kockázatról is legyen szó, a könnyű felidézhetőség azt az érzetet keltheti bennünk, hogy a kockázat nagyobb, mint amit a valós adatok mutatnak. Ha például a médiában sok hír jelenik meg súlyos közlekedési balesetekről, és mindig beszámolnak arról, hogy hány ember halt meg az utakon, az emberek valószínűbbnek gondolják az ilyen baleseteket, mint amilyen gyakran azok tényleg megtörténnek.

A kutatás kitért arra is, hogy a magyar állampolgárok hogyan viszonyulnak különböző, a járvány terjedésének visszaszorítását célzó intézkedésekhez. Nagy a támogatottsága a nyilvános intézményekben (pl. hivatalokban, áruházakban) a kötelező maszkhordásnak vagy a kötelező fertőtlenítésnek, de még azt is sokan támogatják, ha nyilvános helyeken – például szupermarketekben – padlóra ragasztott matricákkal jelzik a másfél méteres távolságot. (A közterületi kötelező maszkhordás támogatottságát a kutatás még nem tesztelte, mert azt a lekérdezés alatt vezették be.) A védekező intézkedések társadalmi támogatottságát azért árnyalja, hogy meglehetősen sokan – a megkérdezettek közel fele (44%) – úgy gondolja, hogy a kormány túlságosan beavatkozik az emberek életébe, és ők az átlagnál kevésbé is támogatják a fenti intézkedéseket.

Általában igaz, hogy az idősebbek jobban aggódnak a járvány miatt, mint a fiatalok. Bár alapvetően minden korosztály támogatja a nyilvános zárt terekben a kötelező maszkviselést, a kötelező kézfertőtlenítést, valamint távolságtartást, az idősebbek általában még nagyobb arányban helyeslik ezeknek az intézkedéseknek a bevezetését, mint a fiatalabb korosztály.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: