, Forrás: mme.hu

Vannak gólyák, melyek a vándorlás helyett itt maradnak. Ennek oka lehet a nem megfelelő kondíciójuk, vagy gyenge röpképességük. Ilyenkor igyekeznek alkalmazkodni a körülményekhez, és ha ez sikerül, akkor az is előfordul, hogy következő évben már el sem indulnak ősszel, hiszen tudják, hogyan vészeljék át a telet. Nekik a zord tavasz talán kevesebb gondot okoz.

A telelő gólyákról itt láthattok egy kisfilmet:

Mivel a naptárban és más területeken már tavasz van, a vándorló gólyák egy része megindult nyári lakhelye felé, így hazánkba is érkeztek már vissza madarak. A hetek óta tartó rendkívüli hideg és hó miatt azonban komoly bajba kerülhetnek. Túlélésükhöz emberi segítség és némi szerencse is kell.

Mivel etethető a gólya?

Tudni kell, hogy a csőre nem alkalmas tépésre, és torka nem nagyon tágulékony.

Amit szívesen fogyasztanak:

10 cm-nél nem szélesebb keszegek. Magas hátú vagy ennél nagyobb halak kisebb darabokban. 10-15 cm hosszú, kétujjnyi vastag nyers marhahús darabok, kacsa-, liba-, pulyka-, tyúkszív és zúza, apró, hosszúkás darabokra vágott csirke farhát, tenyészetből származó egér, süldő patkány, naposcsibe és naposkacsa tetemek mind energiát adó táplálék lehet. Fontos, hogy nyers disznóhúst a féregfertőzés veszélye miatt nem szabad adni.

Az eleség mennyisége függ a gólya kondíciójától. A legyengült madárnak több táplálékra van szüksége. Az időjárás is befolyásolja, hogy mennyit esznek. Tartós hóban és kemény hidegben jobban rászorulnak az emberi segítségre. Enyhébb időben maguk is találnak természetes eleséget.

Az etetés módját nektek is meg kell tanulni, és hagyni kell a gólyát is, hogy elfogadja a segítséget. Lassan közelítsetek a madár felé, amíg fel nem rebbenne. Alulról felfelé lendítve dobjátok felé az ételt. Várjátok meg, hogy megtalálja és rájöjjön, hogy ennivalót kap. Pár alkalom után megtanulják és várni is fogják. Érdemes a nap azonos időszakában etetni. Ha már közeledtek, egy azonos füttyhanggal tudassátok.

Hogyan ellenőrizhető a fizikai állapota?

Ha háztetőn, kéményen, magasban láttok gólyát, vélhetőleg jól van. Ha a talajszinten sétál, akkor kicsit közelebb menve hozzá megriad és próbál felröppenni. Ha azonnal szárnyra kap, akkor nincs gond, de ha csak arrébb ugrál, vagy furcsán mozog, esetleg nem mozdul, biztos, hogy beteg, legyengült, vagy sérült és segítségre szorul.

Ha mentésre szorul a gólya, akkor szólhattok menhelyeknek, állatkerteknek, de speciális mentést a nemzeti parkok tudnak végezni.

Mi lesz a mentett gólyákkal?

Az állatokat orvosi felügyelet alatt tartják, gyógyítják, kezelik. Gondoskodnak megfelelő táplálásukról. Amint bejön a jó idő, a már röpképes gólyákat szabadon engedik.

Ukrajnában is bajba kerültek a visszaérkező gólyák. A hóvihar és a fagyos idő váratlanul érte őket, sokuk élete veszélybe került. Így a hatóságok siettek mintegy 40 gólya segítségére: a madarakat a katasztrófavédelem munkatársai etetik, a fagy miatt sérült állatokat pedig menhelyekre, állatkórházakba szállították. Az állatvédők Kijev környékén is arra kérték az embereket, hogy a zord időnek kiszolgáltatott gólyákat fogadják be - különben elpusztulhatnak.

Ha segítenél a gólyáknak, nyomj egy lájkot!

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.